Tovább csökken az infláció

Az infláció mérséklődése 1999 első fél évében folytatódott, majd júliustól megemelkedett, októberben pedig 10,5 százalék volt az éves árnövekedés mértéke – áll a Magyar Nemzeti Bank által kiadott elemzésben. A jegybank szerint az elmúlt időszak kedvezőtlen inflációs mutatóit egyszeri, a monetáris politika által nem befolyásolható hatások alakították. Az inflációs folyamat trendjét tükröző maginflá-ciós mutató (8,7 százalék) csökkenő tendenciát mutat.A kormányzat 2000-ben szigorúan korlátozni fogja a hatósági árak emelkedését, azt a komponenst, amely tavaly a legnagyobb mértékben volt felelős az árszínvonal emelkedéséért. Emellett a nyugdíjak és a közszolgálati bérek meghatározásával szintén egy alacsonyabb nominális pálya irányába orientálja a gazdaságot. 1999. október elsején további 0,1 százalékkal, 0,4 százalékra csökkent a forint havi leértékelési üteme, ami éves szinten 5 százaléknál kisebb nominális leértékelődést eredményez.A gazdaság pályáját legnagyobb mértékben külkereskedelmi partnereink konjunkturális helyzetének megváltozása befolyásolta. Az Európai Unió gazdasága már az élénkülés jeleit mutatja, és növekedett az unió importkereslete is. Részben e hatásokat, részben az új beruházások kapacitásbővítő hatását tükrözik a hazai külkereskedelmi adatok. A belföldi kereslet növekedésének mérséklődése elsősorban a vállalkozói szektornak köszönhető, a bizonytalanabbá vált értékesítési lehetőségek hatására a vállalkozások beruházási keresletének növekedési üteme számottevően mérséklődött.A lakosság konjunkturális helyzethez való alkalmazkodásában alapvető változások figyelhetők meg: bár a lakossági reáljövedelem növekedési üteme az MNB becslései szerint 2,2 százalékra mérséklődött, a lakosság viszonylag stabil fogyasztásbővülést (5,3 százalék) igyekszik fenntartani. A hitelezés gyors felfutásával párhuzamosan a lakosság bruttó megtakarítása is csökkent, az 1998. harmadik negyedévi 13,2 százalékról 10,6 százalékra a jövedelem arányában. A bruttó megtakarítás megoszlása jelentősen változott: részben az áfa-visszaigénylési lehetőség miatt idén pótolják az elhalasztott lakásépítéseket, így a lakossági beruházás mértéke megugrott. A felhalmozás gyors növekedése miatt a pénzügyi megtakarítási ráta 3,2 százalékra esett vissza.Az államháztartás 1999 második és harmadik negyedévében korrigálta az első negyedévi keresletbővítő hatását, a tavalyi időszakot tekintve semleges keresleti hatás volt megfigyelhető. A korrekció részben a GDP 0,4 százalékát kitevő költségvetési tartalék befagyasztása és a központi beruházások csökkenésének eredménye. A tervezettnél lassabb gazdasági növekedés és az első félévi alacsony infláció ellenére a költségvetés bevételei a tervezettnek megfelelően bővültek, a személyi jövedelemadó növekményének többlete ellensúlyozta az áfabevételekben mutatkozó elmaradásokat.A tavalyi év látványos beruházási tevékenysége nyomán erőteljesen emelkedett a belföldi kínálat, bővültek a kapacitások. A potenciális munkaerőforrás kihasználtsága fokozódott, a munkanélküliségi ráta az előző év harmadik negyedévéhez képest 0,6 százalékkal, 7,1 százalékra csökkent. Ez azonban az előző negyedévhez képest némi emelkedést jelent, ami átmeneti jelenségnek tekinthető, ugyanis a munkaerőpiac egyéb indikátorai nem jeleznek tendenciaváltást. A bérinfláció az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött (15,5 százalék).A külső egyensúlyi pozíció a nettó export gyors növekedése eredményeként 1999 harmadik negyedévében jelentősen javult. A reálgazdasági tranzakciók javulása mellett tavaly a jövedelemtranszferek mértéke is alacsonyabb volt, mint a megelőző évben. A külső finanszírozási igény összetevőit tekintve folytatódtak az előző negyedévben megfigyelhető tendenciák: a vállalati szektor tovább növekvő nettó megtakarításai ellensúlyozták a lakosság csökkenő finanszírozási kapacitását, miközben az államháztartás korrigálta első negyedévi nagyobb finanszírozási igényét.Az MNB szerint a makrogazdasági folyamatok alakulása nem teszi indokolttá a monetáris kondíciók lazítását. Az inflációs pálya alakulásával kapcsolatban olyan veszélyforrások jelentkeztek, mint az olajárak emelkedése vagy az inflációs várakozások bizonytalanabbá válása. A jelenlegi kedvező mak-romutatók ellenére a gazdasági növekedés idén várható élénkülése ismét a belföldi kereslet gyors növekedését vetíti előre, ami a tavalyihoz hasonló monetáris kondíciók fenntartását teszi indokolttá.A három hónapos piaci instrumentumokon a harmadik negyedévben 4,5-5 százalék körüli reálkamatszint alakult ki. A belföldi kamatszint alakulását nagyban befolyásolta, hogy a nemzetközi tőkepiacok érdeklődése elsősorban a fejlett országok felé irányult, és az évezredváltással kapcsolatos aggodalmak miatt egyre csökkent a rövid lejáratú befektetések iránti érdeklődés.