Október 31.: Magyar politikai élet (2.)

Az FKGP nyilatkozata az MSZP-kapcsolatról és a kormányról, az SZDSZ nyilatkozata a Fideszről, az MSZP sajtótájékoztatója a kormányról és a magyar tudományról, az Ifjúsági és Sportminisztérium válasza az MSZP bírálatára, Pokorni Zoltán (FIDESZ) az alkotmánymódosításról, Fidesz-MSZP munkaügyi fórum.

FKGP: nincs tárgyalás az MSZP-vel
Valótlan, hogy bármiféle tárgyalások bármilyen szinten is folynának az MSZP és az FKGP között – jelentette ki Torgyán József, az FKGP elnöke. Ilyen tárgyalások nem folytak, nem folynak, és szándékukban sem áll ilyeneket folytatni – mondta. Torgyán József hozzátette: ez nemcsak az MSZP-re, hanem a Fideszre is vonatkozik. Az FKGP csak a jövő évi választások első fordulójának eredményei ismeretében dönt arról, hogy kivel tárgyal.

A pártelnök szólt arról, hogy az FKGP országos elnöksége lezárta az „árulók visszatérésének ügyét”. Leszögezte: senkit nem vesznek vissza. Vélekedése szerint az, hogy a Fidesz elnöke, illetve alelnöke megerősítette a „megélhetési árulók” és a párt közti tárgyalásokat, bizonyítja, hogy a legnagyobb kormánypárt miatt keletkezett az FKGP-n belüli korábbi vihar. Az FKGP elnöke szerint a Fidesz eljárása ellentétes az európai néppártok szokásaival és a páneurópai értékekkel is.

G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP alelnöke a hét végén tartott pécsi választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az FKGP a belvárosi körzetben 8 százalékos eredményt ért el annak ellenére, hogy hadjárat folyik a párt ellen. Ez az eredmény jelzés értékű lehet mindazoknak, akik „1-2 százalékos közvélemény-kutatási adatokkal szórakoznak”.

Béres Béla alelnök megfogalmazása szerint virtuális kormányzás folyik, amelynek lényege, hogy a kormány számára csak a kommunikáció számít. Megemlítette, szakmai alapon tartják elfogadhatatlannak a zárszámadás elfogadását, ugyanakkor jelezte, hogy a kérdéssel még foglalkozik a párt vezetése.

---

Az SZDSZ a Fideszről
Ma Magyarországon nincs törvény előtti egyenlőség – jelentette ki Magyar Bálint szabad demokrata országgyűlési képviselő. Szerinte az állampolgárok két részre oszthatók: olyanokra, akik a bűnüldözés számára „védett vadak” és olyanokra, akik „kilövendő vadak”. Magyar Bálint „a védett vadak” közé tartozónak tartja Schlecht Csabát és Varga Tamást, a Fidesz barátait, „akik ellen a hatóságok az ellenzék többszöri jelzése ellenére sem indítottak hivatalból eljárást, holott ez kötelességük lett volna”.

Az SZDSZ-es képviselő szerint: „Ma, ha Iustitiát ábrázolni kellene, csak a fél szeme lenne bekötve és a másik szemével azt kutatná, hogy van-e fideszes párttagkönyve, vagy valamilyen Fidesz rokoni, családi körbe tartozik-e, aki bűnügy gyanújába keveredik”. Szerinte a rendőrség is feltűnően fantáziaszegény tevékenységet folytat olyan esetekben, amikor Fidesz-közeli
személyekről, barátokról, rokonokról van szó.

A 2002-es választások után, ha a Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati pozícióba kerülne, akkor meg fogja vizsgálni, hogy a Simicska-féle APEH, a Pintér-féle rendőrség, és a Polt-féle ügyészség mindent megtett-e a „szennyes ügyek” felderítése érdekében és nem merül-e fel ezekben az esetekben a bűnpártolás gyanúja.

Dornbach Alajos honatya Szabadi Béla független képviselő újabb mentelmi ügye kapcsán elmondta: addig nem szavazzák meg a legfőbb ügyész indítványát a mentelmi jog felfüggesztésére, amíg nem kapnak választ az igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályaikra. Az SZDSZ számára úgy tűnik, hogy az igazságszolgáltatás béna kacsa a politika kezében. Frakcióülésen döntenek majd arról, hogy az Országgyűlésben támogatni fogják-e Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztését.

Mindkét képviselő utalt arra, hogy korábban több alkalommal is szóvá tették a földművelésügyi tárca körüli visszásságokat, de akkor a fideszes képviselők és a miniszterelnök is kiállt a tárca vezetése mellett és a hatóságok sem indítottak vizsgálatot.

---

Az MSZP sajtótájékoztatója a kormányról és a magyar tudományról
Jánosi György szocialista választmányi elnök bírálta Orbán Viktor kormányfő azon kijelentését, miszerint a kormányprogram végrehajtása érdekében nincs szükség tavaszi parlamenti ülésszakra. Véleménye szerint ez a nyilatkozat abba a sorba illeszkedik, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unión kívül is van élet, illetve arról, hogy az ellenzék nélkül is működik a parlament.

„Ezek a mondatok azt valószínűsítik, hogy Orbán Viktor most szíve szerint azt mondta volna, hogy a parlament csak zavarja a kormányprogram végrehajtását. A helyzet éppen fordított,
Magyarország működik Orbán Viktor és a Fidesz nélkül is” – mondta Jánosi György. Szerinte bizonyos területeken ez a kormány csak károkat okozott az elmúlt három és fél év folyamán, ide tartozik az egészségügy, az agrárium, valamint a tudomány, a kutatás és fejlesztés területe.

Az MSZP politikusa szerint a kormány az utóbbira vonatkozóan semmit nem tett le az asztalra, noha a tudomány, a kutatás és fejlesztés kulcskérdés Magyarország jövője szempontjából, s ezen múlik hazánk európai uniós versenyképessége.

Bazsa György honatya hangsúlyozta: a világ teljes tudományos publikációs tevékenységében a magyar tudomány 0,52 százalékot képvisel és a lakossági arány következtében az egy főre jutó tudományos produktum mintegy háromszorosa a világátlagnak. A magyar kutatók kénytelenek a legolcsóbban kutatni a legkisebb bérért, noha a leghatékonyabban dolgoznak. Bazsa György jelezte, a Magyar Tudomány Napja, november 3-a kapcsán ezt a teljesítményt az MSZP igen nagyra értékeli és elismerését fejezi ki emiatt.

Bazsa emlékeztetett arra, hogy 1998-ban a kormányprogram kutatás-fejlesztés című fejezetében a Fidesz is elismerte, hogy ezen a területen drámai a helyzet, mégsem tettek semmit, mert ez azóta nem változott. A gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye ellenére a kutatásra, az innovációra fordított anyagi források alig növekedtek, a költségvetési ráfordítás stagnált.

Elképzelhetetlennek tartja, hogy megvalósuljon az a kormányzati ígéret, amely szerint a ciklus végére a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett támogatása eléri a GDP 1,5 százalékát, mivel az elmúlt három és fél évben alig volt növekedés.

Jánosi György ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kutatás-fejlesztés a rendszerváltás nagy vesztese, mivel 1989 előtt mindig több volt az erre fordított összeg, mint a GDP 3 százaléka,
azóta viszont egyik évben sem lépte túl az 1,5 százalékot.

Az MSZP választmányi elnöke beszámolt arról, hogy ha a párt kormányra kerül, elkerülhetetlen lesz a nemzeti tudomány- és technológia-stratégia kidolgozása, amely megfogalmazza a nemzeti prioritásokat, megalkotja a kiszámítható finanszírozási rendszert, meghatározza az infrastruktúra-fejlesztés irányait, az irányítási rendszer átalakítását, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapelveit.

Az üzleti szférának jobban részt kell vállalnia a kutatás és fejlesztés finanszírozásában. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni egy kutatói életpálya-modellt, amely megállítja az „agyelszívás” folyamatát. Kulcskérdésnek tartja, hogy a vidék bekapcsolódjon a kutatás-fejlesztésbe, mivel ez a terület „fejsúlyos”, a kutatók mintegy 60 százaléka a fővárosban dolgozik.

---

<Az ISM válasza az MSZP bírálatára
A kormány azoknak a problémáknak a megoldásához kezdett hozzá, amelyek a fiatalokat leginkább foglalkoztatják, ezt támasztják alá az Ifjúság 2000 kutatás adatai is – hangsúlyozza az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) sajtóközleményében. Az ifjúsági tárca Tóbiás Józsefnek, az MSZP elnökségi tagjának a kormány ifjúságpolitikáját bíráló, kedden kiadott közleményében foglaltakra reagált.

Tóbiás József ebben úgy fogalmazott: a jelentés alapján bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány nem a valóság alapján hozta meg a kormányzati intézkedéseket. Vélekedése szerint az ifjúsági korosztályon belül nőtt az esélyegyenlőtlenség. A szaktárca szerint az ifjúság élethelyzetét és az annak javítása érdekében megtett kormányzati intézkedéseket bemutató jelentésből világosan kitűnik, hogy az elmúlt évtizedre jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok 2000-ben megtorpantak, az előző évekhez képest nőtt a gyermekszületések száma.

„A családtámogatási rendszer bővülése következtében a gyermekes családok minden korábbinál kedvezőbb anyagi körülmények közé kerültek. Mindez azért is fontos, mert az Ifjúság 2000 kutatás adatai alapján világos, hogy a 15-29 év közötti fiatalok számára a család a legfőbb érték” – tartalmazza a dokumentum. Egyre több fiatalnak van lehetősége részt venni a közép- és felsőoktatásban, és a Bursa Hungarica ösztöndíjjal, illetve a diákhitel bevezetésével bővültek a felsőoktatási hallgatók támogatási forrásai is.

A szaktárca kiemeli: a 244 oldalas jelentést az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága egyhangúan, az egészségügyi és szociális bizottság 17 igen szavazattal és 5 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta. Az Ifjúsági és Sportminisztérium ugyanakkor felhívja a figyelmet arra: az Orbán-kormányt megelőző években nem készült nagymintás ifjúságkutatás. Az 1996-ban 6, 1997-ben pedig 40 oldalon elkészült hasonló tárgyú jelentéseket pedig az akkori Országgyűlés plenáris ülése nem tárgyalta.

---

Pokorni Zoltán az alkotmánymódosításról
Pokorni Zoltán reméli, Medgyessy Péternek lesz elég ereje ahhoz, hogy meggyőzze párttársait annak az alkotmánymódosító javaslatnak a fontosságáról, amely a Fidesz elnöke szerint Magyarország biztonságát szolgálja. A politikus örömét fejezte ki, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltje a NATO főtitkárával történt találkozója után belátta a kabinet által szorgalmazott alkotmánymódosító javaslat fontosságát. Az indítvány lehetővé tenné, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül dönthessen olyan NATO-szövetségi kötelezettségek teljesítéséről, mint például a légtér átengedése.

Pokorni Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a kormány ezt a változtatást már két évvel ezelőtt a parlament elé terjesztette, akkor azonban az MSZP „valamilyen politikai akció” keretében kivonult az ülésteremből. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi hatpárti találkozók alkalmával ő maga hangsúlyozta a változtatás szükségességét, de Kovács László szocialista pártelnök ettől mereven elzárkózott.

---

Fidesz-MSZP munkaügyi fórum
Ellentétesen ítélte meg a jelenlegi minimálbér-emelési gyakorlatot Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Kiss Péter, az előző kormány munkaügyi minisztere, amikor a Fidesz, illetve az MSZP álláspontját ismertették egy munkaügyi fórumon. A fórumot a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hívta össze, hogy tisztségviselői tájékozódjanak a két párt foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos elképzeléseiről.

Őry Csaba szerint helyes volt a jelentős mértékű minimálbér-emelés, mert ez közelebb visz az európai elvárásokhoz is. Kiss Péter a céllal egyetértett, ám a megvalósítás módját vitatta. Az MSZP szerint a minimálbérnél nem kellene kivetni személyi jövedelemadót, így az alacsonyabb bruttó összeg is magasabb nettó értéket képviselne.

Őry Csaba szólt arról, hogy az idei, illetve a jövő évre előirányzott jelentős minimálbér-emelést szorgalmazva a kormány – más eszközei nem lévén – a versenyszférában is elősegítheti a
legkisebb keresetek feletti kategóriákban a bérek európai felzárkózását. Már realitás Magyarországon, hogy néhány év alatt elérjük az európai uniós követelmény szerint az átlagbér 60
százalékát jelentő minimálbért. Kiss Péter arról beszélt, hogy az MSZP álláspontja szerint a minimálbér szintjén tíz százalék közelébe kellene csökkenteni az adókulcsot, illetve további adókedvezménnyel elérni, hogy a legkisebb jövedelmeket gyakorlatilag ne terhelje személyi jövedelemadó.

A korábbi kormány munkaügyi minisztere szerint a jelenlegi kormány által szorgalmazott minimálbér-emelési mód a foglalkoztatási lehetőségeket is korlátozza. A kisvállalkozók többsége ugyanis az ilyen magas bruttó minimálbér esetén nem hajlandó újabb dolgozókat felvenni. A jövedelemadó nélkül viszont az alacsonyabb bruttó mérték is többet jelenthetne nettóban a dolgozóknak. Őry Csaba ezzel kapcsolatban elmondta: a minimálbér adómentességére vonatkozó javaslatot az MSZP-s kampány részének tartja, s ez az ötlet ellentétes azzal az uniós elvárással is, hogy valamennyi jövedelemnek részt kell vennie az adózásban.

Több kérdésben viszont üdvözölte Őry Csaba, hogy az MSZP hasonlóan ítéli meg a foglalkoztatáspolitikai feladatokat. A Fidesz is már régóta célként fogalmazza meg a teljes foglalkoztatottságot, ténylegesen is tesz a béreket terhelő járulékok csökkentéséért, lényegesnek tartja a nyugdíjba vonulás rugalmas választhatóságát, ennek részletein éppen most dolgoznak a párt szakértői.

A Fidesz, hasonlóan az MSZP-hez, fontosnak tartja az európai bérekhez történő felzárkózást, ezzel a feladattal külön miniszteri biztos foglalkozik a Gazdasági Minisztériumban. Abban is
egyetértenek, hogy biztosítani kell az időskorban történő tanulás lehetőségét mindenki számára. Őry Csaba a foglalkoztatáspolitikai helyzetet értékelve elmondta: a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon számított munkanélküliségi ráta 6 százalék alatti Magyarországon és reális célkitűzés, hogy néhány év alatt elérje az ország a 4 százalékos mutatót.

Kiss Péter ismertette az úgynevezett szociális fordulatra az MSZP szakmai kabinetje által kidolgozott javaslatokat. Ezek a javaslatok a korábbi MSZP-SZDSZ kormány gyakorlatához képest is fordulatot jelentenek, az akkori tapasztalatokból sok mindent tanultak. A szociális fordulat lényeges eleme többek között a már említett felzárkózás az európai bérekhez, továbbá az európai nyugdíjakhoz, szociális feltételekhez.

Az MSZP-nek az a terve, hogy a heti munkaidő a következő kormányzat alatt 38 órára, majd ezt követően 36 órára csökkenjen, a keresetek viszont nem mérséklődhetnek ennek arányában. A fordulat része, hogy a 62 éves kort megelőző 5-7 évben rugalmas nyugdíjba vonulást választhassanak a dolgozók. Kiss Péter szólt arról, hogy a teljes körű foglalkoztatás irányába hat, hogy 300-400 ezer új foglalkoztatottal számolnak. Pozitív diszkriminációt javasolnak a pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, a 45 év feletti nők, az 50 év feletti férfiak foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében.