Belföld
Fidesz–MDF: nôtt az elôn
A TNS Modus közvélemény-kutató cég legfrissebb felmérése szerint továbbra is tartja elônyét a Fidesz–MDF pártszövetség az MSZP elôtt a biztos szavazó pártválasztók körében. Az MSZP stabilizálni, míg a Fidesz növelni tudta szavazóbázisát. Jelenleg 45 százalék szavazna a Fidesz–MDF-re, és 42
százalék a szocialistákra. Az elmúlt idôszakban jelentôsen megnôtt a Fidesz iránti rokonszenv a teljes felnôtt korú népesség körében, míg az MSZP szimpátiamutatója csökkent.
Síremlékavatás
Orbán Viktor miniszterelnök a hét végén a Fiumei úti temetôben felavatta gróf Bethlen István miniszterelnök síremlékét. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság nevében beszédet mondott Boross Péter. Szent István király és IV. Béla után az egykori kormányfô a harmadik honalapító, hiszen Trianon után egy szinte életképtelennek tűnô maradék Magyarországból újra életképes hazát teremtett, amely ma is otthonul szolgál a Kárpát-medencében élô magyaroknak és a velünk együtt élô nemzetiségieknek – hangsúlyozta avató beszédében Orbán Viktor.
Elfogadták a zárszámadást
Az Országgyűlés elfogadta a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló elôterjesztést. A zárszámadást a Fidesz és az MDF minden képviselôje megszavazta. A szocialista frakció, a szabad demokraták és nyolc Torgyán-hű kisgazda nemmel szavazott a törvényre. Igennel szavazott három szocialista képviselô is. A zárszámadási törvény rendelkezik többek között a júniusi és novemberi nyugdíjemelésrôl, valamint a nyugdíjminimumhoz kötött szociális ellátások emelésérôl, az ápolónôk, a szülésznôk, a műtôssegédek, valamint a mentôsök bérpótlékalapjának emelésérôl.
Otthonteremtési program
A Széchenyi terv pályázati lehetôséget teremt bérlakások építésére, vásárlására, az önkormányzatoknak pedig lehetôségük van szociális alapú, illetve költségalapú bérleti díjak megállapítására éppen azért, hogy a leendô bérlôk anyagi helyzetét figyelembe vehessék. A Fidesz közleményében emlékeztetett arra, hogy az MSZP nem szavazta meg a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, így többek között azt az ötmilliárdos tételt sem, amit a kormány további bérlakások építésére csoportosított át az alacsonyabb jövedelműek könnyebb lakáshoz juttatásának szándékával.
Déli Duna-híd
Az épülô szekszárdi Duna-híd Bács-Kiskun megyei oldalán jelenleg a pilléreket építik, a mederben pedig folynak az alapozási munkálatok. A 2003. június 30-ig ütemezett építési munkák 26 százalékát a kivitelezôk még ebben az évben befejezik. A 917 méter hosszú, 14 méter széles dunai átkelôn kétsávos autóút halad majd.
Mikola a traumatológusokról
Jogosak a traumatológosok anyagi követelései, a műszerhiánnyal és felszerelésekkel kapcsolatos kifogásokat pedig kivizsgálják – ígérte Mikola István egészségügyi miniszter. A szaktárca az év végéig rendezi a kórházak tiltakozó akcióját elindító Országos Baleseti és Sürgôsségi Intézet (OBSI) fennálló adósságát, s 250 millió forintot fordítanak intézményi fejlesztésre – jelentette be a miniszter.
Olcsó fegyver a Gripeneknek
A korábbi tervekkel szemben olcsó, nyugat-európai NATO-tagországok vagy Svédország készleteibôl származó rakétákkal fegyverzik fel a svéd légierô azon Gripen vadászgépeit, amelyeket 2004-tôl a MiG–29-esek kiegészítésére bérel a kormány. Noha a Honvédelmi Minisztériumot a Gripenek bérlésérôl folytatandó tárgyalásokra felhatalmazó szeptember 10-i nemzetbiztonsági kabinetülés után bejelentették, hogy mintegy 30 milliárd forint értékben az Egyesült Államokat kérik fel fegyverzet szállítására, gazdaságossági szempontok miatt valószínűleg más megoldást részesít elônyben a kormányzat.
A romániai magyarokért
Tiltakozó demonstrációt tartott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a hét végén a budapesti román nagykövetség elôtt a romániai magyarokat ért atrocitások miatt. Toroczkai László, a mozgalom elnöke három pontból álló petíciót adott át a román nagykövetségnek, amelyben kérik Románia kormányát, hogy tegyen lépéseket a problémák mielôbbi, tartós és tényleges megoldására. Továbbá követelik, hogy azonnal szüntessék meg a magyarországi könyvek elleni hajszát, és a következô tanévtôl engedélyezzék a szabad tankönyvhasználatot.
Véget ért a demonstráció
A hét végén befejezôdött a háromnapos Kossuth téri tűzoltó-demonstráció, amelyen a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének számításai szerint ezerkétszázan vettek részt. A HTFSZ ügyvivô testülete elemezte a helyzetet, és arra a megállapításra jutott, hogy a demonstrációval elérték az elsôdleges célt, azaz a veszélyességi pótlék ügye a döntéshozók elé került. A HTFSZ azért szervezett tiltakozó akciót, mert sérelmezik azt a rendeletet, amely csak a vonuló tűzoltóknak biztosít veszélyességi pótlékot.
Martonyi új ajánlatot tett
A terrorizmus elleni harcban való további szorosabb együttműködésrôl és a nemzetközi kapcsolatokban kibontakozó új tendenciák áttekintésérôl tárgyalt Martonyi János külügyminiszter és Marc Grossmann amerikai külügyminiszter a minap New Yorkban. Hazánk kész megvizsgálni egy egészségügyi alakulat rendelkezésre bocsátását, és javasolta, hogy a budapesti FBI-akadémia keretében induljon regionális antiterrorista-képzési program. Az amerikai külügyi államtitkár kiemelte: a magyar álláspont megerôsíti Budapest kedvezô megítélését.
Külföld
Kabul az északiak kezén
Az afgán ellenzéki Északi Szövetség katonái bevonultak Kabulba, az ország fôvárosába, és csapatai elfoglalták Kandahar repülôterét is. Omar molla, a tálibok vezetôje Pakisztánba menekült. Jelentések szerint a tálibok az utolsó szálig elhagyták Kabult, miközben Mohammed Fahim, az ellenzéki erôk fôparancsnoka megérkezett az afgán fôvárosba. A fôváros lakói üdvrivalgással fogadták az Északi Szövetség erôit, amelyek többeket letartóztattak, mert a tálibok kivonulása után fosztogatásba kezdtek. Az amerikai és a pakisztáni elnök nemrégiben még óva intette az ellenzékieket attól, hogy bevonuljanak az afgán fôvárosba.
Országjelentés
Az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban Günter Verheugen bôvítési biztos ismertette az Európai Bizottság idei értékelését a tagjelöltekrôl, a bôvítési folyamat elôrehaladásáról. A tagjelöltek egy részének csalódás lehet, hogy a bizottság az idén nem állít fel semmiféle rangsort. Egyszerre tíz országot nyilvánít egyformán esélyesnek arra, hogy 2002 végére befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004-ben teljes jogú tagként vegyenek részt az európai parlamenti választásokon.
Újabb vád Milosevics ellen
A hágai Nemzetközi Törvényszék újabb vádponttal bôvítette a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök elleni vádiratot. Ezúttal az 1992–1995-ös boszniai háborúban betöltött szerepéért emeltek vádat ellene. Az újabb vádemelésrôl szóló dokumentumot Carla del Ponte, a hágai törvényszék fôügyésze írta alá.
Zavargások Macedóniában
Három rendôr meghalt és több megsebesült az észak-macedóniai Treboc környékén, ahol súlyos zavargások törtek ki a rendfenntartók és a helyi albán fegyveresek között. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a térségbe nagyszámú rendôri erô érkezett, hogy feltárjon egy feltételezett tömegsírt, ahová albán szakadárok temettek meggyilkolt macedónokat. A rendôrök elôállítottak hét személyt, akikrôl azt állítják, hogy az albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) helyi parancsnokai. Ezt követôen lövöldözés kezdôdött a térségben, és macedón tömegtájékoztatási szervek jelentései szerint az albánok megtorlásul számos macedón polgárt fogtak le.
Belgrád utcáin a vörös sapkások
Kivonultak az utcára az állambiztonsági szolgálat különleges alakulatai, amelyek a minap érkeztek Belgrádba. Az úgynevezett vörös sapkások harci járművekkel zárták el az egyik legfontosabb fôvárosi csomópontot, a Gazellát. Követeléseik között szerepel a belügyminiszter lemondása, valamint az, hogy a kormány ne működjön együtt a hágai törvényszékkel, amíg erre nincs külön törvény. Egyes vezetô politikusok a zendülôk pártjára álltak, és indokoltnak nevezik a megmozdulást.
Érdektelenségbe fulladt szavazás
A szavazópolgárok érdektelensége és egykedvűsége jellemezte a bulgáriai elnökválasztást. A balkáni ország 6,9 millió választópolgára közül kevesen mentek el szavazni, az országos választási bizottság adatai szerint mindössze tízszázalékos volt a részvétel. Az elnökválasztáson hat jelölt indult, közülük azonban csak három számít esélyesnek: Petar Sztojanov jelenlegi államfô, Bogomil Bonev, az elôzô, antikommunista kormány belügyminisztere, valamint Georgi Parvanov, a Szocialista Párt vezetôje. Újabb szavazást írtak ki, a második fordulót e hét végén tartják.
Bush–Putyin találkozó
A nemzetközi terrorizmus elleni harc és az afganisztáni háború kérdései mellett a hadászati biztonság jövôje lesz kiemelt téma Putyin és Bush negyedik találkozóján. Orosz és amerikai vélemények szerint nem volt még olyan jó a két ország viszonya, mint most. A közvélemény hozzáállása is megváltozott ebben a kérdésben, a két évvel ezelôtti 48 százalékkal szemben most csak az oroszok 16 százaléka tekinti ellenséges országnak Amerikát.
n Orosz csapások Csecsenföldön
Tizenhat felkelôt öltek meg az orosz erôk a hét elején Csecsenföldön, miközben helikopterekrôl kilôtt rakétákkal támadták a lázadók állásait. Az orosz katonai parancsnokságon elmondták: a szövetségi alakulatok több mint húsz bevetést hajtottak végre a kis kaukázusi köztársaság vegyenói, nozsaj-jürti és itum-kalani járásaiban, valamint Groznijban és a második legnagyobb csecsen városban, Gudermeszben. Felszámolták a lázadók két harcálláspontját, húsz titkos fegyverraktárát és negyvenkét házi „kôolaj-finomítót”.
Veszélyben a német koalíció
A közös kormányzás felmondásával fenyegette meg a kisebbik koalíciós partnert a német szociáldemokrata kancellár arra az esetre, ha az alsóházi szavazáskor a kormányzati tömb voksai nem lennének elegendôek az afganisztáni ellencsapásban való német katonai részvétel jóváhagyásához. Az ügy hátterében az áll, hogy a Zöldek frakciójában legalább nyolc képviselô nyíltan ellenzi a Bundeswehr részvételét az amerikaiak vezette terrorellenes háborúban. A 294 tagú szociáldemokrata frakción belül – a pártelnökség értesülése szerint – hatan akarnak szembehelyezkedni a Bundestag elé terjesztendô kormányzati indítvánnyal.
Gazdaság
Tovább mérséklôdik az infláció
Az elemzôi várakozásoknak megfelelôen a szeptemberi 8-ról 7,6 százalékra csökkent a pénzromlás üteme. A több mint fél éve mérséklődő infláció az év hátralévô részében tovább csökkenhet. A KSH adatai alapján a pénzromlás legismertebb jelzôszáma, a fogyasztói infláció októberben 7,6 százalékot tett ki. Mindez azt jelenti, hogy egy átlagos fogyasztói kosár tartalma októberben az egy évvel ezelôttihez képest 7,6 százalékkal kerül többe.
Kamatot csökkent az MNB
A piaci várakozásokkal összhangban a jegybanki alapkamatot 50 bázisponttal, 10,25 százalékra módosították november 13-i hatállyal – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank. A 2001. évi drágulás az esztendő végéig a jegybank elôrejelzésének megfelelôen 7-8 százalék között alakul, így teljesíthetô a jövô évi inflációs cél.
Hatéves korig ingyenes utazás
Január elsejétôl várhatóan egységes lesz az ingyenes utazás alsó korhatára a tömegközlekedésben. Jelenleg a vasutat és a helyközi buszjáratokat négy-, a helyi járatokat viszont hatéves korig használhatják díjmentesen a gyermekek. A korhatár egységesen hat évre emelésérôl készült elôterjesztés tárcaközi egyeztetése nemrég fejezôdött be. Fónagy János közlekedési miniszter szerint a javaslatról még ebben a hónapban dönt a kormány. A gyermekkedvezmény kiterjesztéséhez a minisztérium korábbi számításai alapján évente 400-500 millió forint többlettámogatásra lesz szükség.
Kergemarhakór Szlovákiában
Újabb, szivacsos agysorvadásban szenvedô tehenet találtak Szlovákiában, a fertôzés tényét az országos állat-egészségügyi felügyelôség jelentette be. A kór elôször a garamszentkereszti járás egyik falujában jelent meg, az esetet súlyosbította, hogy az állatorvos könnyelműsége miatt a levágott szarvasmarha húsából több mint fél mázsa került az üzletekbe, de a húst idejében sikerült bevonni, senki sem evett belôle. A második megbetegedést egy füleki farmon fedezték fel, ahol hatvanhárom szarvasmarhát kellett elpusztítani, jóllehet egyik sem mutatta a fertôzés tüneteit. A szövettani vizsgálatok alapján igazolódott harmadik, losonctamási fertôzés ugyanúgy a losonci járás területén történt, mint az elôzô, a füleki farmon elôfordult eset.
Drágul a forgalmi és a zöldkártya
Januártól 8-9 százalékkal drágulnak a közlekedési hatósági díjak, tehát a forgalmi engedély, a zöldkártya és a műszaki vizsga. A szaktárca a díjemelést már kezdeményezte Varga Mihály pénzügyminiszternél. A kormányprogramjában kiemelt helyen szerepel a közúti közlekedés biztonságának növelése. Ebben kulcsszerepet kap a közlekedési hatóság ellenôrzési rendszere.
Megbukott a Sabena
Véget ért az egyik legrégebbi, 1923-ban alapított európai polgári légiforgalmi társaság története. A Sabena belga légitársaság igazgatótanácsának ülése után Fred Chaffart elnök bejelentette, hogy a vállalat felszámolási eljárást kezdeményez a cégbíróságon. Ez a belga történelem eddigi legnagyobb üzleti csôdje, egyszersmind az elsô állami többségű nemzeti légitársaság csôdje Európában. Közel 200 millió eurót gyűjtött össze az összeomlott Sabena részleges megmentésére a belga kormány – jelentette be Guy Verhofstadt miniszterelnök. A pénz a kabinet tervei szerint ugyanakkor nem a kilátástalan helyzetű belga légitársaság szanálását, hanem az új reménység, a Delta Air Transport (DAT) megerôsítését szolgálná.
Apa, lopják a kocsit! – kiáltott a strandbüfénél a gyermek, de ami utána jött, az valóban észbontó
