Beszélgetés Orbán Viktorral

Orbán Viktor a Magyar Televíziónak adott interjújában többek között a már meghozott és még döntésre váró törvényekről, a kormány hirdetéseiről, a választási bizottságot ért ellenzéki vádakról és a következő hónapokban, az Európai Unió miniszterelnökeivel folytatandó, húsbavágó kérdéseket taglaló tárgyalásairól beszélt.

Arra a felvetésre, hogy a három hetenként tartandó ülésszakok nem tűnnek-e túl kevésnek, Orbán Viktor úgy válaszolt: ez téma valóban örökzöld téma, annak ellenére, hogy az Európai Unió több országában is van példa arra, hogy nem minden héten ülésezik a parlament. Ám a házelnök számításai szerint azzal, hogy most nem két-három (hétfőtől-szerdáig), hanem öt, esetleg hat (hétfőtől akár szombatig) ülésezik a parlament, több plenáris ülés volt, mint annakelőtte.

Több törvényt kellett az év utolsó napjaiban is megalkotni. A családi gazdálkodásról szóló rendelet alapját jelentő törvénymódosítást is most fogadták el, s ahhoz kellett előbb a földtörvényt meghozni. Így most már a kormány pénteken el tudja készíteni pénteken az utolsó egyeztetéseket a családi gazdaságokról.

Vannak törvényelőkészítések, amelyek viszont még állnak. A lobbitörvényről a miniszterlenök azt mondta: arról a kormányprogramban nem volt szó, viszont sok vita várható a témában. A szerencsejáték-törvényről állandó viták vannak. A szerencsejáték kérdése igen nehéz világ, s nem párthovatartozások miatt nincs egyezség, hanem mert igen szerteágazó, sokféle logika akadályozza a törvény megszületését, háromszor-négyszer is visszakerülnek indítványok az egyeztetésekről.

Való igaz tehát, hogy különböző állapotban vannak különböző törvények. Ám Orbán Viktor szerint Magyarország túl van már a rendszerváltás időszakának a lezárásán, s nincs ok a kapkodásra. 1998-ban, kormányra kerülésekor azt akarta a kormány, ha elmozdulna az ország egy bizonyos irányba. Sok nagy és fontos törvény megszületett azok közül, amelyek ezt az elmozdulást elősegítették abba az irányba, amelyet sok ember szeretett volna ebben az országban. Orbán Viktor a parlamentnek is köszönetet mondott azért, hogy Magyarország ma nem úgy néz ki, ahogy három-négy évvel ezelőtt kinézett.

Az ellenzék szerint a kormány úgymond iratlan szabályokat szegett meg azzal, hogy fontos tisztségbe – jelen esetben az Országos Választási Bizottságba – hozzájuk közel álló embereket választottak. Orbán Viktor erre a vádra úgy válaszolt: egyrészt minden egyes megválasztott személyről azt állítani, hogy valakihez közelebb, mástól pedig távolabb áll olyan súlyos kijelentés, amit bárki állít, bizonyítani kell tudnia. A miniszterelnök a megválasztottak nevében is sérelmezi, hogy hírbe hozták őket bármelyik politikai párttal. Orbán Viktor nem tud az ellenzék által felhozott vádakról, de ha valaki tud ilyet mondani, azt szívesen meghallgatja.

Másrészről viszont úgy gondolja, hogy nem szabad túlértékelni az ügy jelentőségét. Mégpedig azért sem, mert a választás döntő szakaszában minden országos listát állító párt egy személyt delegálni fog a választási bizottságba, akik a választások pillanatában is ott fognak ülni. Ennél még fontosabb az az eljárási szabály, amely szerint a most felállított testületnek bármely döntését meg lehet támadni, bíróságra lehet vinni az ügyet, s a bíróság három napon belül köteles arról dönteni.

A Fidesz négy évvel ezelőtt szintén nem volt lelkes, amikor a Horn-kormány nevezte meg ezen bizottságba jelöltjeit, mert komoly politikai és személyi kifogásaik voltak a választottak ellen. De ők akkor úgy gondolták, hogy adott esetben a bíróságon úgyis fel lehet lépni ellenük, ezért a Fidesz is megszavazta a MSZP-SZDSZ kormány jelöltjeit. A választások valóban mindig rendkívül érzékeny kérdéseket érintenek, éppen ezért azt akárcsak sejtetésekkel is hírbe hozni a demokrácia kárára válna.

Azokra a megjegyzésekre, miszerint a kormány közpénzből hirdet, Orbán Viktor azt válaszolta: a kormány mindig, minden családtámogatást vagy Széchenyi-tervet érintő, vagy külföldön Magyarországot népszerűsítő hirdetést közpénzekből hirdet, hiszen a kormány csak ebből a forrrásból tud költeni. Egy-egy ilyen hirdetési akció 30 millió forint körül van, amely egyenként 3 forint megterhelést jelent a polgároknak. De a kormány különböző felmérésekben utána járt, hogy az emberek látják-e az értelmét bizonyos kérdések megmagyarázására, beszámolójára. A megkérdezettek 80 százaléka azt mondta, hogy legyen olyan vitanap, ahol beszámolók folynak, s 78 százalék azt támogatta, hogy szívesen olvasna róla az újságokban is.

Magyarország komoly eredményeket tudhat magának. A miniszterelnök szerint a hirdetések arra is alkalmasak, hogy akár olyan „magánügy”-ről, mint a Széchenyi-terv legyen szó, s amelyre tizenegyezer pályázat érkezett, akár a diákhitelről, amelyhez ma több mint hetvenezren juthatnak hozzá, tudnia kell az embereknek. Mégpedig éppen azért, hogy megismerjük egymás sikereit, amelyek közös sikerek, és vétek volna nem tudni róla. Egyetlen magyar kormánynak sem szabad lemondania arról a lehetőségről, hogy a média igénybevételével közvetlenül, hirdetés útján eljuttasson az emberekhez ilyesfajta információkat. Ebben a módban nincs semmi rendkívüli, más kormányok is élnek ezzel a lehetőséggel, mint ahogy például a kanadai, ahol a következő év költségvetését világos, közérthető szövegezéssel minden állampolgárhoz eljuttatták a beszámolójukat.

A parlamentben az is szóba került, hogy vajon, a bérek, vagy adók nőnek-e gyorsabban. Bizonyos számítások szerint az adók. Orbán Viktor erre úgy válaszolt: hazánbakn 1998 óta az adókulcsok mindig csökkentek, s Magyarországon az állam a gazdaságból sokkal kevesebb pénzt von el, mint amilyen az Európai Uniós átlag. A pénzügyminiszter kiszámolta, hogy ha minden úgy ment volna, mint az előző kormány idején, akkor most sokmilliárddal kisebb összeg maradt volna kint a magyar gazdaságban forgásban.

A következő hónapokban előttünk álló Európai Uniós tárgyalásokat Orbán Viktor úgy jellemezte: komoly, húsbavágó témákról lesz szó, ahol nagyon keményen kell képviselni a saját érdekeinket. Az EU-ban többfajta támogatás is elérhető, többek között a gazdák számára. A kérdés most az, hogy ha belépünk, a magyar gazdák megkapják-e vagy sem ugyanazt a hektáronkénti támogatást, amelyet más EU-beli gazdák igen. Jelen pillanatban az EU ódzkodik attól, hogy a támogatáshoz való jogot a belépéstől kezdve megkapják a magyar gazdák. A magyar kormány viszont azt az álláspontot képviseli, hogy igenis meg kell kapniuk, mert ellenkező esetben nem lenne igazságos verseny a magyar és a külhoni gazdák között.

A magyar kormánynak a következő három-négy hónapban tehát azzal kell foglalkoznia, hogy végigjárja az Európai Unió miniszerelnökeit és meggyőzzék őket arról, hogy a magyar gazdák is meg kell kapják a támogatást. Ugyanezen időszak alatt arról is tárgyalni kell, hogy a Magyarország kevésbé fejlettebb régiói is ugyanúgy részesüljenek támogatásból, mint az EU kevésbé fejlett régiói. Az elkövetkezendő hónapok egyeztetései tehát nem jogharmonizációs kérdésekről, hanem arról fog szólni, hogy ténylegesen milyen támogatásokat kap Magyarország a belépéskor.

Végezetül a magyar miniszerelnök minden magyar embernek és Magyarországon élő magyar állampolgárnak áldott, békés ünnepeket kívánt.