Január 28.: Magyar politikai élet

Az MSZP kormányra kerülése esetén...; Az MSZP Fejér megyei képviselő jelöltjei; Az MSZOSZ visszautasítja Orbán véleményét; SZDSZ: kampány, képi elemekkel; A Dunaferr Rt. közleménye; "A kormánynak mennie kell"; Szili Katalin Pokorni Zoltán nyilatkozatáról; Az MSZP módosítaná a közalkalmazotti bértáblát; Őry: jóval többe kerül az MSZP-javaslat; Szűrös kizárás nélkül kizárva; Szűrös az MSZP-frakció döntéséről.

Az MSZP kormányra kerülése esetén...

...kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés elnöke függessze fel párttagságát a tisztség betöltésének időtartamára.

Erről Gál Zoltán, az Alkotmányügyi Bizottság szocialista alelnöke, volt házelnök beszélt a Kósáné Kovács Magdával és Tóth Andrással közösen – az „Ami az Országgyűlési Beszámolóból kimaradt” sorozat keretében – tartott sajtótájékoztatón hétfőn a fővárosban. Jelezte: az MSZP létrehozna egy rendvédelmi különbizottságot, amely folyamatosan figyelné a bűnüldöző szervek tevékenységét, így jobban érvényesülne az Országgyűlés ellenőrző szerepe. Gál Zoltán bejelentette azt is, hogy ha az MSZP győz a választásokon, akkor felállítják a korábban már kezdeményezett európai uniós csatlakozás ügyével foglalkozó, folyamatosan ülésező testületet.

---

Az MSZP Fejér megyei képviselőjelöltjei

Bemutatta egyéni képviselő jelöltjeit és területi listáját az MSZP Fejér Megyei Szövetsége hétfőn Székesfehérvárott.

Szabó Gábor, a megyei szövetség elnöke elmondta, hogy a szervezet és az egyéni képviselőjelöltek céljait a Medgyessy Péter által meghirdetett országos programmal összhangban határozták meg. A megyei program szerint Fejér megye kiemelkedő gazdasági eredményeihez méltó életkörülmények megteremtését, a hatalmaskodás, az önkényeskedés, a be nem váltott ígéretek megszüntetését, a munkahelyek csökkenésének megállítását tartják egyik legfőbb közös feladatuknak.

Céljuk továbbá a beruházások pangásának, a városok támogatásával kapcsolatos halogatásoknak a felszámolása, a megye fejlődését kedvezően befolyásoló főközlekedési útvonalak és a Duna-híd megépítésének szorgalmazása, valamint a megye mezőgazdaságának felvirágoztatása. A szocialista párt, amennyiben kormányra kerül, radikálisan megemeli a közalkalmazotti munkabéreket, az egészségügyre és az oktatásügyre fordítható összegeket, s mérsékelni fogja a nyugdíj korhatárt és a személyi adóterheket – fogalmazták meg továbbá közös programjukban a párt képviselőjelöltjei.

Az áprilisi választásokon Fejér megye 1-es számú választókerületében Warvasovszky Tihamér országgyűlési képviselő, Székesfehérvár polgármestere a szocialisták jelöltje. A 2-es választókerületben Molnár Albert országgyűlési képviselőt indítja ismét a párt megyei szövetsége, a 3-as választókerületben pedig újból Kálmán András, Dunaújváros polgármestere, a képviselőjelölt. A 4-es választókerületben Ecsődi László országgyűlési képviselőre, az 5-ös választókerületben Herczog Edit országgyűlési képviselőre szavazhatnak a választók. A 6-os körzetben a harmadik alkalommal jelölt Szabados Tamás országgyűlési képviselő verseng a választók szavazataiért. A 7-es körzet jelöltjeként Penzné Lajta Katalin közgazdász áll rajthoz a választási küzdelemben. Az MSZP Fejér megyei listáját Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere vezeti.

---

Az MSZOSZ visszautasítja Orbán véleményét

„Az MSZOSZ Elnöksége visszautasítja a miniszterelnök Gazdasági Tanácsban megfogalmazott véleményét, miszerint a szociális partnerség szervezeteinek bármilyen státust kellene igényelniük a maguk számára. Felhívja a figyelmet arra, hogy helyzetükből adódóan a munkáltatók és munkavállalók szervezetei egyenrangúan kell hogy részt vegyenek az európai uniós csatlakozási folyamatban, a nemzeti fejlesztési program kidolgozásában.

Az elnökség rámutatott: nincs abban a helyzetben sem egy miniszterelnök, sem egy kormány, hogy sajátos értékrendje mentén jelöljön ki helyeket az érdekegyeztetésben, saját ízlése szerint osztályozzon szervezeteket. Közülük egyeseket partnernek, másokat együttműködő félnek, vagy a közéletből kirekesztendőnek bélyegezzen, vagy számukra előfeltételeket szabjon. Mindezt éppen a kormány partneri státusa nem teszi lehetővé.

Tehát, hogy világos legyen: az nem megy, hogy önkényes szempontok alapján megkülönböztetjük a szociális partnereket, másnap pedig a partnerség védőszentjeként szeretnénk tetszelegni Európa és a hazai közvélemény előtt. Nemzeti célokat Európában nem egy párt vagy egy kormány nevében hanem a politikai és gazdasági élet szereplőinek konszenzusra törekvő párbeszédével szoktak megfogalmazni. Sajnálatos, hogy az utóbbi években nem ez volt a gyakorlat Magyarországon.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a parlament 92 százalékos többségével elfogadott kedvezménytörvénnyel teljességgel egyetért. De ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a magyarországi munkahelyeket, munkavállalókat és béreket érintő kérdésekben az előzetes véleménycsere megkerülhetetlen a hazai partnerek között. Ezt nem helyettesíti, ha az Országos Munkaügyi Tanácsban akarja utólag enyhíteni a kormány egy, a törvényt módosító elhibázott megállapodás kárait.

A szakszervezetek számára mindig is nyilvánvaló volt, hogy a Kárpát-medencei magyarság életesélyeinek növeléséhez a magyarországi gazdaság fejlesztésén át vezet az út. Nincs ellentmondás e cél elérése, valamint a hazai munkavállalók érdekeinek védelme és helyzetük javítása között. A munkavállalók szolidaritása kötelezte arra az MSZOSZ tagszervezeteit, hogy a Magyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok érdekvédelméről is gondoskodjon, és tárgyalásokat folytasson a hazánkkal határos országok szakszervezeteivel.

Az MSZOSZ elnöksége bízik abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Gazdasági Tanácsban megfogalmazott szavai új fejezetet nyithatnak a hazai érdekegyeztetésben azzal, ha utólag ráébresztik a miniszterelnököt, hogy státusát végiggondolva legközelebb ne ”együttműködő félként„, hanem valódi partnerként szólaljon meg.

Budapest, 2002. január 28.”

---

SZDSZ: kampány, képi elemekkel

A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) „az egyenes beszédet és a beszédes képeket” állítja technikai elemként választási kampánya középpontjába.

Erről Magyar Bálint, a párt ügyvivője beszélt egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón. Mint elhangzott, az SZDSZ a kampány keretében – Szamizdata néven – megújította internetes honlapját, amelyen keresztül olcsón, könnyen és gyorsan tudja eljuttatni mondanivalóját a választópolgárokhoz, továbbá lehetőséget ad az embereknek arra, hogy kreatív módon megfogalmazzák véleményüket.

A politikus kitért arra, hogy az SZDSZ-nek jóval kevesebb anyagi eszköz áll rendelkezésére fizetett hirdetésekre, mint más pártoknak. Beszélt arról is, hogy a kormánypárti és MIÉP-es megszólalások jelentős túlsúlyban vannak közszolgálati médiában. A sajtótájékoztatón bemutatták az SZDSZ új plakátját, amely – a szkinhedekre utalva – egy garantált hajhullást ígérő sampont „népszerűsít”, Orbán Viktor és Csurka István arcképével. Magyar Bálint megfogalmazása szerint a Fidesz és a MIÉP viszonya lassan négy éve „hideg koalícióként” jellemezhető. Hozzáfűzte: ez a média területén, az ingatlanok elosztásánál, vagy a frekvenciajuttatások esetében egyaránt érvényesül.

- A szélsőjobboldalnak tevőleges szerepe lesz Magyarországon a Fidesz hatalmon maradásával, ám ha kormányváltás történik, Magyarország nem veszíti el esélyét az első körös EU-csatlakozásra – közölte Gusztos Péter ügyvivő. Bejelentette: személyes találkozót kér Borókai Gábor kormányszóvivőtől, hogy átadja neki az Orbán Viktor miniszterelnöknek szánt, a Vasárnapi Újság című rádióműsor törvénysértő voltát kiemelő ORTT-határozatot, illetve egy idézetgyűjteményt az SZDSZ szerint uszító műsorokból. Orbán Viktor vasárnap a műsor vendége volt, de nem találkozott a rádió épületénél demonstráló SZDSZ-esekkel. Az SZDSZ szerint a kormányfő szánt szándékkal kerülte el a demonstrálókkal való találkozót, hiszen a rádió oldalbejáratán érkezett és távozott. Gusztos Péter felháborítónak nevezte, hogy Borókai Gábor – aki szerint az SZDSZ Új Generáció demonstrálói a kormányfő érkeztekor és távoztakor nem voltak ott a rádió főbejáratánál – „kicsinyes hazugsággal” védi miniszterelnökét.

Az SZDSZ ezentúl minden hétfőn sajtótájékoztatót tart, amelyen kampányuk keretében a párt vezetői egy-egy témát járnak körül.

---

A Dunaferr Rt. közleménye

„A Dunaferr vezetése tiltakozik az ellen, hogy bizonyos politikai körök választási kampányuk eszközeként próbálják felhasználni a 10 ezer főt foglalkoztató vállalatcsoportot. Különösen aggasztó, hogy magukat felelős politikusoknak valló személyek elbocsátásokkal riogatják a közvéleményt, hamis képet festenek a vállalat helyzetéről, és egyre durvább módszerekkel igyekeznek lejáratni a Dunaferr vezetését.

Már a Dunaferr előző menedzsmentje számára is nyilvánvaló volt, hogy a 2001. év rendkívül nehéz lesz. 2000. december 11-én Horváth István akkori elnök-vezérigazgató a NAPI Gazdaságban úgy nyilatkozott, hogy ”a Dunaferr vállalatcsoport 2001. első felében igen komoly nehézségekkel lesz kénytelen szembenézni: a világpiacon az acélipari értékesítési árak ugyanis várhatóan akkor érik el mélypontjukat, míg a nyersanyag- és más beszerzési árak erőteljesen emelkednek„. Emiatt történhetett az, hogy – amint azt a 7közlap című dunaújvárosi lap 2001. január 18-ai számában is megírta – az előző menedzsment első terveiben 2001-re eredetileg ”még 12,7 milliárd forint negatív eredmény szerepelt„.

A Dunaferr 2001. évi halmozott vesztesége a volt elnök-vezérigazgató eredeti előrejelzésével szemben várhatóan 3,7 milliárd forint körül alakul. Ennek nagyrészt az a globális recesszióval együtt jelentkező acélipari túltermelési válság az oka, amelyhez hasonlót 20 éve nem tapasztalt a piac. Az acéltermékek árai 2001-ben 30 százalékkal zuhantak, és még az 1999-ben regisztrált árszinthez képest is igen jelentős, mintegy 13 százalékos csökkenést mutattak. A helyzetet jól jellemzi, hogy az amerikai acélgyártók mintegy kétharmada csődhelyzetbe került, míg például a kelet-európai régióban a szlovák US Steel Kosice az elmúlt év végén egy hónapra teljesen leállította termelését és kényszerszabadságra küldte dolgozóit. A világméretű recesszió hatására a kereslet a hazai piacon is jelentősen csökkent, és az acéltermékek piacvédelmének megszűnése, valamint az óriási importnyomás következtében az import aránya 28 százalékról 35 százalékra nőtt, azaz Magyarország nettó importőrré vált.

A Dunaferr veszteségeit a mély acélipari válságon túl olyan váratlan tényezők is súlyosbították, amelyeket a vállalatcsoport előző vezetése hagyott örökül. 2001 közepén vált világossá, hogy elkerülhetetlen a III. számú kokszoló blokk azonnali felújítása. (A Dunaferr előző vezetése – amint az a Világgazdaság című lap 2000. szeptember 7-i Horváth Istvánnal készített interjújából kiderül – e kokszoló műszaki élettartamának fenntarthatóságával 2008-ig számolt.) A felújítás költségei, a kieső termelés, valamint a szükségessé vált külső energia-beszerzés kapcsán fellépő, előre nem tervezett veszteség milliárdos nagyságrendű volt. A 2001. év gazdálkodását tovább rontotta az a közel 1 milliárd forintos rendkívüli kötelezettség, amelyet az APEH az 1995-1996-os évek adórevíziója nyomán rótt ki, és amelyet ugyancsak méltánytalan a társaság jelenlegi vezetésének felróni. Mindezek mellett 2001-ben kellett megvalósítani a II. számú nagyolvasztó átépítését is, ami egyedül 5,5 milliárd forintos finanszírozási feladatot jelentett a vállalatcsoport számára.

A fenti körülmények és a sorozatossá vált politikai támadások ellenére a Dunaferr vezetése mindent megtett a társaság működésének fenntartása, a világméretű acélipari válság hatásainak enyhítése érdekében. A Dunaferr egész évben leállás nélkül üzemelt, minden dolgozóját megtartotta, 10 százalékos béremelést hajtott végre és betartotta a szociális vívmányok megőrzésére tett ígéretét, többek közt a 13. és 14. havi bérfizetés tekintetében. Méltatlan és felelőtlen tehát az a sanda igyekezet, amely a társaság vezetése és közel 10 ezer dolgozója munkájának lejáratását, a cégcsoport körül kialakult helyzet politikai célokra való felhasználását célozza.

Eördögh Bertalan sajtófőnök”

---

„A kormánynak mennie kell”

Orbán Viktornak és kormányának mennie kell, mert nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – mondta hétfőn Gyulán tartott sajtótájékoztatóján Kovács László, az MSZP elnöke.

- Az utóbbi hetekben, járva az országot, és találkozva az emberekkel azt tapasztalom: sokan úgy érzik, közülük azok is, akik 1998-ban a Fideszre szavaztak, hogy becsapták őket – tette hozzá. A szocialista politikus a kormányzópárt népszerűségvesztésének egyik okaként említette, hogy 1997-ben, a Horn-kormány utolsó egész évében a gazdasági növekedés 4,7 százalékos volt, 2001-ben, az Orbán-kormány utolsó egész gazdasági évében pedig 3,9 százalékos növekedés várható – mondta.

A Fidesz kormányzatát az elmulasztott lehetőségek kormányának nevezte, mert mint mondta: az elmúlt időszak gazdasági növekedése alapján a polgárok ma sokkal jobban is élhetnének. A szocialisták ezért szociális fordulatot hirdetnek, s a múlt hét szombatján elfogadott programjuknak az a célja, hogy Magyarországon ne a szegények, hanem a középosztály tagjai legyenek többségben. E cél eléréséhez kívánják igazítani például az adó- és szociálpolitikájukat; csökkentve az adókulcsokat, és módosítva az adósávokat azt kívánják elérni, hogy a társadalom többsége ne a legmagasabb, 40 százalékos személyi jövedelemadó sávba tartozzék.

A szocialista politikus szerint növekszik pártja támogatottsága, s ezt elsősorban annak tudja be, hogy egyre többen ismerik meg az MSZP programját. A közvéleménykutatások legújabb eredményeiről szólva elmondta, hogy szerinte kedvező fordulat történt pártja megítélésében.

- Ám nem a közvéleménykutatások versenyét, hanem a parlamenti választásokat szeretnék megnyerni – tette hozzá. A szocialista előretörés Kovács László szerint a kormányoldalból ingerültséget, kapkodást váltott ki, félnek a hatalom elvesztésétől, ezért a véleménynyilvánítás szabadsága ellen törnek. Vastagh Pál, a szocialisták Békés megyei elnöke mondandójában kiemelte, hogy elkészítették a térség felzárkóztatásának tízpontos programját, melyet egyeztettek az országos programmal is, s így annak végrehajtására garanciát vállalnak.

Közlése szerint 1998-ban a kormánykoalíció képviselői áttörést ígértek Békés megye lakosságának, ezzel szemben Békés a közepesen fejlett régiókból az utolsó helyek egyikére esett vissza. Vastagh Pál ezért megyei programjuk közül a legfontosabbként azt emelte ki, hogy gyorsítottan kell fejleszteni a megye elérhetőségét javító közúti- és vasúti infrastruktúrát, növelni a mezőgazdaság támogatását, meg kell valósítani a harmincegy települést érintő térségi belvízrendezési programot és ki kell építeni a szilárd hulladék elhelyezését szolgáló regionális telepek hálózatát.

---