Január 9.: Magyar politikai élet (2.)

A Fidesz és Harrach Péter az MSZP nyugdíjról tett kijelentéseiről, az MSZP a kedvezménytörvényről, a HM a Népszava cikkéről, az MCDP nyílt levele a kormányhoz, Nagy Sándor (MSZP) Szájer közleményéről, az MSZP Bolgár György műsoráról, a kormányszóvivő az MSZP közleményéről, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Szili Katalin nyilatkozatáról, Medgyessy Péter lakossági fóruma, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács közleménye.

Fidesz: az MSZP nyugdíjasokat is becsapná
A Fidesz szomorúan állapítja meg, hogy az MSZP Tények és hazugságok elnevezésű sajtótájékoztatóin az egyetlen tény a hazugság – tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a kormányzópárt parlamenti képviselőcsoportja nevében Frajna Imre frakcióvezető-helyettes adott ki a szocialisták nyugdíjasokat érintő kijelentéseire reagálva.

A közleményben jelzi: a Fidesz-kormány azt ígérte, hogy – ellentétben a szocialista kormánnyal, amelynek ideje alatt a nyugdíjak reálértéke 12 százalékot veszített értékéből – megőrzi a nyugdíjak értékét. „Ennél sokkal többet értünk el. Az ország sikeres fejlődésének eredményeképpen mára nemcsak azt az összeget sikerült visszaadni a nyugdíjasoknak, amit a korábbi szocialista kormány elvett tőlük, hanem ennél sokkal többet” – fogalmaz Frajna Imre.

A polgári kormány működése alatt a nyugdíjak reálértéke 16 százalékkal melkedett. A fideszes politikus véleménye szerint ha a szocialisták valóban igazságos és kiszámítható nyugdíjrendszert akartak volna, mint ahogy most állítják, és kormányzásuk idején csak megőrizték volna a nyugdíjak értékét, akkor most a nyugdíjasok minden hónapban 4700 forinttal magasabb nyugellátást kaphatnának.

A közleményben Frajna Imre arra is felhívja a figyelmet: a nyugdíjuk mellett dolgozok nyugdíjasok 2002 januárjától lényegesen kevesebb adót fizetnek, így megéri számukra a munkavállalás.

---

Az MSZP-frakció közleménye kedvezménytörvényről
A kedvezménytörvény végrehajtása során az eddigi legkirívóbb, s határainkon túli magyarság szempontjából elfogadhatatlan rendelkezés a kormány által 2002. január 8-án elfogadott végrehajtási rendelet. A végrehajtási utasítás ellentétes a kedvezménytörvény szellemével. Elfogadhatatlan módon sújtja a határainkon túli magyarok körében is kiemelt támogatásra szoruló szórványmagyarságot.

Az Orbán-kormány rendelete a törvénnyel ellentétes módon szabályozza az oktatási-nevelési, valamint taneszköz támogatás elnyerésének feltételét. A rendelet értelmében csak azok a szülők részesülhetnek támogatásban, akik gyermekeiket lakóhelyükön magyarul taníttatják. Eszerint tehát az a szülő, akinek lakóhelyén nincs magyar nyelven oktató iskola, semmi támogatást nem kaphat. Akkor sem, ha történetesen gyermekeit a szórványgyerekek iskoláztatására felállított és működtetett intézménybe adja be. Így Böjte Csaba ferences atya kollégiumába Dévára, vagy Berszán Lajos gyímesfelsőloki Szent Erzsébet iskolájába.

Népszámlálási adatok szerint ez a diszkriminatív rendelkezés akkora tömeget érint csak Erdélyben, mint Szlovákia teljes magyarsága. A magyar szocialisták számára elfogadhatatlan az Orbán-kormány határainkon túli szórványmagyarságot sújtó diszkriminatív rendelkezése.

---

Harrach Péter az MSZP nyugdíjról tett kijelentéseiről
Elkészültek a Központi Statisztikai Hivatalban a nyugdíjas fogyasztói kosárra vonatkozó számítások, ezeket alapul véve állapítja majd meg a kormány 2002. novemberében a kiegészítő nyugdíjemelés mértékét – közölte Harrach Péter szociális és családügyi miniszter.

A miniszter mindezt annak kapcsán mondta el, hogy Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese a párt sajtótájékoztatóján példákat és adatokat sorolva úgy vélte: a kormány nyugdíjasokat érintő ígéretei blöffök voltak, a tettek elmaradtak. „Az MSZP kampányának durva hangvétele sérti a jóérzésű emberek fülét, ráadásul téves adatokkal és demagóg nagyotmondással igyekeznek megtéveszteni a nyugdíjasokat – mondta Harrach Péter.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány tevékenysége idején 12 százalékot veszítettek vásárlóértékükből a nyugdíjak, ezzel szemben az Orbán-kormány idején 16 százalékos növekedés következett be. „A rendszerváltozás óta először fordult elő, hogy egy kormányzati ciklus minden évében reálértékben is növekedtek a nyugdíjak” – hangsúlyozta Harrach Péter. A polgári kormány tevékenysége alatt a nyugdíjak reálértékének növekedése 2,7 százalékkal haladta meg a bérekét.

A miniszter kiemelte: az elmúlt két évben a törvényben rögzített kötelezettségén kívül a kormány további 76 milliárd forintot fordított a nyugdíjak emelésére saját elhatározásából. Harrach Péter ezért nem tartja jogosnak azokat a kritikákat, amelyek szerint a kormány 50 milliárdot elvett a nyugdíjasoktól azzal, hogy nem hajtotta végre a még a Horn-kormány által elfogadott, mintegy 20 százalékos emelést 1999-ben.

A szociális tárca vezetője tisztában van azzal, hogy sok nyugdíjas nehéz anyagi körülmények között él. Mint mondta, a kormányzat az elmúlt esztendőkben ezen próbált javítani, hiszen akik tisztességesen végigdolgozták az életüket, megérdemlik, hogy az ország gazdasági fellendülésének eredményeiből is részesüljenek.

---

A HM közleménye a Népszava cikkéről

A Népszava című lapban az elmúlt napokban több olyan cikk jelent meg, amely minden valós okot és alapot nélkülözve kedvezőtlen színben tünteti fel a Honvédelmi Minisztérium vezetését, olyan törekvést tükrözve, hogy egyetlen cél az integrált tárca és a hivatásos katonák szembeállítása. Erre utal az is, hogy „információihoz” a napilap a minisztérium illetékes szerveitől semmilyen tájékoztatást nem kért.

Ami a Népszava legutóbbi állítását illeti, mely szerint késik a hivatásos és szerződéses katonák új illetményrendszerének bevezetése, az írás nemcsak arról tanúskodik, hogy szerzője nem ismeri a jogszabályalkotás folyamatát, hanem számos valótlanságot tartalmaz. Azzal sincs tisztában, a megemelt illetmények március 1-jén történő kifizetésének előfeltétele: több tízezer ember újbóli illetménykategóriákba való besorolása és mindennek számítógépes rendszerben történő feldolgozása.

A valós tény az, hogy emiatt anyagi kár senkit sem ér, a Honvédelmi Minisztérium – természetesen január 1-jei hatállyal visszamenőleg – a februári illetménnyel együtt folyósítja az emelt fizetéseket, sőt a januári emelésre, bár erre semmiféle jogszabály nem kötelezi, még kamatot is fizet.

A Honvédelmi Minisztérium eljárása teljes összhangban áll a törvényi előírásokkal, amelyek három hónapot adnak az állomány besorolásához szükséges miniszteri végrehajtási rendeletek, utasítások kibocsátására. (Lásd. Magyar Közlöny 156. szám) Az ez évi illetményfejlesztéssel kapcsolatos tudnivalókról a tárca a teljes személyi állományt tájékoztatta.

Egyébként, ami ugyancsak a Népszavában megjelent, a tárca és a honvédség békelétszámával foglalkozó cikket illeti: nem felel meg a valóságnak, mely szerint a Magyar Honvédség nem tartja be az Országgyűlés által meghatározott létszámkereteket. Az elmúlt év végén a miniszter irányítása alatt álló szervezetek összlétszáma a parlament által elfogadott 45 ezer fős létszámkereten belül volt.

Dr. Joós György

---

Az MCDP nyílt levele a kormányhoz, az Országgyűlés elnökéhez

A Magyar Cigányok Demokrata Pártja megvizsgálta és mérlegelte a cigányság évszázados elnyomását a társadalomból való kirekesztését, máig tartó politikai jogaitól megfosztott nyomorúságos élethelyzetét.

Úgy határozott, hogy a béke megteremtése, a szociális feszültség megszüntetése érdekében azzal a jogos kéréssel, ha úgy tetszik, követeléssel fordulunk a Tisztelt Címzettekhez, hogy a Tisztelt Országgyűlés sürgősen tegye lehetővé, hogy a harmadik évezredben, a rendszerváltás után 12 évvel, az Európai Unióhoz való csatlakozás zökkenőmentessége érdekében az alkotmányban biztosított külön törvényben, meghatározott módon, parlamenti képviseleteink legyenek. A demokratikus jogállam csak akkor valósul meg, ha az Országgyűlés eleget tesz annak a jogos követelményünknek a létszámarányos formában, azaz elismerően figyelembe veszik, hogy Magyarország cigánysága 1 milliónál is több, ebből a 71 százaléka magyar cigány, akik becsületesen dolgoztak, amíg a munkához való jogaiktól meg nem fosztották őket. A 10 millió magyar állampolgárnak a 10 százaléka tehát cigány származású, ezért ismételten kérjük és követeljük, hogy legalább 30 cigány származású országgyűlési képviselőt pártunk delegálhasson.

Vegyék figyelembe, hogy a pártunk felmérte, hogy a választáson indulva milyen eredményt lehetséges elérni, meggyőződtünk arról, hogy az 5 százalékos küszöb elérhetetlen számunkra. Figyelembe véve, hogy a cigányság szétszórtan él az országban, arról már nem is beszélve, hogy a különböző pártok megveszik a szavazásra jogosult cigányságot. Ez így volt eddig is és jelenleg is példa erre Farkas Flórián, aki egyáltalán nem jogosult a cigányság nevében eljárni.

Csalódni fog az a párt, aki megvásárolja a cigány szavazatokat, amennyiben nem tesznek eleget az alkotmányban biztosított kérésünknek, úgy nem csak hogy nem mennek el a cigányok szavazni, de tüntetést fogunk rendezni valamennyi választókerületben, ezt a jogot nem vehetik el tőlünk, emlékszünk még 1944-re, amikor is deportálták a cigányságot, és hogy valamennyi cigányt el akartak pusztítani. Sajnos, hogy a rendszerváltás után hazánkban is megjelentek az új fasiszták és egyetlen kormány sem tesz ellenük semmit, mind a mai napig. Félelemben kell élnünk, mi a demokráciát nem ilyennek képzeljük, hogy túl gazdagok és túl szegények éljenek ebben a hazában. Emberhez méltó jogokat, életkörülményeket kérünk biztosítani minden magyar állampolgárnak, beleértve a cigányságot is.

Az itt leírtakhoz kérjük az Országgyűlés minden képviselőjének támogatását, és külön a kormány megértő segítségét. Sürgős válaszukat kérjük.

Horváth Albert a Magyar Cigányok Demokrata Pártjának alelnöke

---

Nagy Sándor (MSZP) reagálása Szájer József közleményére
Az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője – az MTI-nek szerdán eljuttatott közleménye szerint – sajnálattal és megütközéssel értesült „Szájer József és a Fidesz frakció újabb blöffjéről, amelyben az MSZP-t azzal vádolják, hogy hátat fordított Európának, mert nem támogatta a kormány reklámfogását.”

Nagy Sándor közleményében emlékeztet arra, hogy a kormány egy újabb hatpárti nyilatkozatot kívánt kezdeményezni az Európai Unióhoz történő csatlakozás aktuális kérdéseiről. „A magyar emberek tudják, hogy az MSZP mindig is az EU-hoz való csatlakozás híve volt, mert ez Magyarország legelemibb érdeke. Ezért kezdeményezte azt a hatpárti nyilatkozatot, amelyet 2000. szeptember 11-én írtak alá a parlamenti pártok képviselői” – szögezi le az ellenzéki politikus.

Úgy véli: nem indokolt és nem aktuális ennek a nyilatkozatnak a kormány által javasolt felülvizsgálata a parlamenti ciklus utolsó pillanataiban. „Az MSZP most is meggyőződéssel vallja, hogy az uniós csatlakozás kérdése az egyik legalapvetőbb nemzeti érdekünk és nemzeti közmegegyezés tárgya”.

Az ellenzéki honatya leszögezi: az MSZP kész lenne egy olyan új nyilatkozat aláírására, hogy forduljunk szembe a szélsőségekkel, az Európa-ellenesség egyes megnyilvánulásaival és így erősítsük Magyarország elkötelezettségét a teljes jogú csatlakozásban. „Ezt a Fidesz az elmúlt időszakban sorozatosan elhárította, nem támogatta, viszont el akarja érni, hogy a kormány hibás Európa-politikáját a választási kampányban ne lehessen bírálni. Ez a szándék nevetséges” – teszi hozzá Nagy Sándor.

Megfogalmazása szerint az a párt, amelynek miniszterelnöke egyfelől támogatja, hogy magyar munkavállalók hét évig ne mehessenek külföldre munkát vállalni, de egyúttal megállapodást köt román kollégájával, hogy román munkavállalók korlátozás nélkül vállalhassanak munkát Magyarországon, nincs abban a helyzetben, hogy kioktassa az MSZP-t az Európa politika és a magyar nemzeti érdek összeegyeztetésének fontosságáról.

„Szájer József frakcióvezető úrnak azt javasolom, hogy a nyilatkozatában felvetett aggodalmaival kapcsolatosan forduljon közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, aki ma reggeli rádiószózatában ismét érzékletesen bemutatta, hogyan kívánja az európai csatlakozás ügyét kampánytémává silányítani” – írja Nagy Sándor.

---

MSZP-közlemény Bolgár György leváltásáról
A Magyar Szocialista Párt véleménye szerint a Magyar Rádió a kormánytól kapott kampányfeladatai végrehajtását kezdte meg azzal, hogy megszüntette a „Beszéljük meg!” című műsor hagyományos szerkezetét és eltávolította a műsor vezetőjét.

Mindez azt bizonyítja, hogy a közszolgálati rádiót kampányeszközzé süllyesztő politikai erők legjobban a hallgatói véleményektől félnek, hiszen a „Beszéljük meg!” nem Bolgár György, hanem a hallgatók műsora volt.

A műsor elhallgattatása a már több hónapja kidolgozott politikai színjáték utolsó felvonása. A forgatókönyv szerint először egy-egy közismerten kormánypárti szervezet és sajtóorgánum eljátszotta a műsor betiltását követelő vádló szerepét, a rádió vezetői vizsgálatot és változtatást ígértek, előbb ritkítani akarták az adásokat, majd a műsor szellemét, végül vezetőjét próbálták kiiktatni a rádiózásból. Ebben nem zavarta őket az sem, hogy a műsor ellen fellépő Honfoglalás 2000 Egyesület kérésére az ORTT szakértői vizsgálatot rendelt el, amely megállapította a vádak alaptalanságát. A jelentés szerint „a műsorvezetői szerep értelmezés megfelelt a kiegyensúlyozottság kritériumának.” „saját megszólalásaiban a kommunikátor kielégítő módon tett eleget a tények és vélemények szigorú elválasztásának alapvető szakmai-etikai követelményének.” „a program témaválasztási gyakorlata nem mutatott politikai prekoncepciót.” „a műsor folyamán egyoldalú, egy bizonyos ideológiát, eszmerendszert képviselő értékközvetítés nem jelent meg. A műsorvezető (vélt, vagy valós politikai elkötelezettségeitől, szimpátiáitól, ellenszenveitől függetlenül) nem kötelezte el magát egyik világkép, vagy értékrendszer terjesztése mellett sem.”

Félő, hogy a folyamatnak nincs vége. A műsorszerkezet politikai célú átalakítása tovább folyik, és újabb elbocsátások is várhatók, hiszen például a vidéki stúdiók vezetői állásaira anélkül hirdettek meg pályázatokat, hogy a korábbi vezetők megbízása lejárt volna.

Az MSZP emlékeztet arra, hogy 1994-ben a hasonló célú rádiós személyi tisztogatások csak néhány hónappal előzték meg a Boross-kormány bukását.

Lendvai Ildikó alelnök

---

A kormányszóvivő közleménye
A kormány keddi ülésén nem fogadott el olyan rendeletet, amely sértené a határon túli magyarok érdekeit, ezzel ellentétben arról döntött, hogy a státustörvényben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 1,2 milliárd forintot áthelyez a költségvetés központi tartalékalapjából a Külügyminisztérium fejezethez, s hogy ennek a pénznek az elosztását az Illyés Közalapítványra bízza.
Ha Tabajdi Csaba úr megvárta volna a hivatalos értesítőt, s nem kizárólag