Február 4.: Parlamenti összefoglaló

Az EU-csatlakozás, az MNB 1998 és 2000 közötti tevékenysége és a 2012-es olimpia szolgáltatták a témákat hétfőn a képviselők indulatoktól sem mentes vitáinak, amelyek során Orbán Viktor felszólalásai és a jegybankelnök szavai váltották ki a leghevesebb reakciókat.

MTI

2002. 02. 04. 23:30

Áder János házelnök az Országgyűlés hétfői ülésének kezdetekor bejelentette, hogy a képviselők eleget tettek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. A képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvános része – 38 kötetben – megtekinthető az Országgyűlési Könyvárban, Országgyűlés Sajtóirodáján, a Képviselő Irodaház Tájékoztatási Központjában.

- Eredményesen lezárult az országgyűlési képviselők esedékes vagyonnyilatkozatainak benyújtása, hiszen 386 politikus közül 385 hiánytalanul teljesítette kötelezettségét. Dögei Imre (FKGP) az egyetlen, aki súlyos betegsége miatt nem tudta benyújtani vagyonnyilatkozatát – mondta az MTI-nek Isépy Tamás. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának fideszes elnöke jelezte: a képviselőknek ebben az évben még egyszer vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mert a 2001-es törvénymódosítás alapján egy képviselőnek a mandátum fennállása alatt hatszor kell nyilatkoznia vagyoni helyzetéről, minden év januárjában, és ezen túlmenően a mandátum megszerzésétől és a mandátum megszűnésétől számított 30 napon belül. Hozzátette: korábban ha a képviselő mandátuma megszűnt vagyonnyilatkozatát a nyilvántartásból törölni kellett, azaz bezúzták. A jövőben erre a sorsra csak a hozzátartozók vagyonnyilatkozatai jutnak.

Isépy Tamás elmondta azt is, hogy az elfogadott törvénymódosítás szerint a köztársasági elnök, az országgyűlési biztosok, a Nemzeti Bank elnöke, az ÁSZ elnöke és elnökhelyettesei is kötelesek lesznek vagyonnyilatkozatot tenni. Ezeket a dokumentumokat is a mentelmi bizottság kezeli.

Orbán Viktor miniszterelnök „Aktuális politikai kérdések tárgyában” tartott napirend előtti felszólalásával kezdte meg munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezt megelőzően a képviselők egyperces néma felállással emlékeztek meg a vasárnap elhunyt Rapcsák András (Fidesz) országgyűlési képviselőről, Hódmezővásárhely polgármesteréről. A parlament a napirend előtti felszólalásokat követően szavazott a tavaszi ülésszak munkarendjéről, továbbá az ülés napirendjének kiegészítéséről. A Ház lefolytatta a Magyar Nemzeti Bank 1998., 1999. és 2000. évi tevékenységéről szóló beszámolók és a hozzájuk kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatok általános vitáját. Ugyancsak megtárgyalta az Országgyűlés a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló jelentést. A hétfői ülés napirendjén szerepelt továbbá a 2012-es olimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló határozati javaslat részletes vitája.

A Fidesz és a MIÉP „kokettálásáról” beszélt Kuncze Gábor (SZDSZ) napirend előtti felszólalásában a parlamentben, míg Varga László (Fidesz) Horn Gyula volt kormányfőnek a katolikus püspöki karhoz írt levele ellen emelt szót.

- Voltak olyan felszólalások a parlamentben, amelyek számomra azt jelentik, hogy sajnos Csurka István már hordja be a meleg tömlőt a dunyha alá, miközben a miniszterelnök úr még kint illatosítja magát a fürdőszobában, de a nász nincs messze, ezt kell majd megakadályozni – jelentette ki az SZDSZ elnöke. Úgy vélte: az 1994-1998-as időszakban hozott döntések alapozták meg azt, hogy a mostani kormány négy éven keresztül osztogathasson.

- Az valóban maradandó volt, mert négy év alatt sem sikerült egészen elrontani a dolgot – fűzte hozzá. Kuncze Gábor szerint azalatt a hat év alatt, amióta van stabil gazdasági növekedés, ésszerű, megfontolt és átgondolt gazdaságpolitikával lehetőség lett volna az adók jelentős csökkentésére.

Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt, hogy Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt magasabb volt a vagyon elleni bűncselekmények száma, mint a mostani kormány ideje alatt. Kijelentette, hogy tagadásból jövőt építeni nem lehet. Hende Csaba az esélytelenek összefogásának nevezte az MSZP és az SZDSZ szombathelyi szervezeteinek választási együttműködését.

Varga László (Fidesz) napirend előtt Horn Gyula volt miniszterelnöknek a katolikus püspöki karhoz írt levelének tartalma ellen emelte fel szavát. Úgy vélte, hogy Horn Gyula kijelentéseivel nemcsak az egyházat gyalázta, hanem belegázolt „legszentebb titkunkba” a gyónás szentségébe is. Felszólította az exminiszterelnököt: ismerje el, hogy Magyarország létrehozásának, önállóságának a kereszténység az alapja. Mint fogalmazott, nehéz elfogadnia, hogy van az Országgyűlésnek olyan tagja, aki a történelmi egyházakat rágalmazza és szidalmazza. A fideszes politikus szerint az MSZP cinkosságot vállalt Horn Gyulával, mert a miniszterelnök-jelöltjük nem volt hajlandó kifejteni erről a véleményét.

Harrach Péter szociális miniszter úgy vélte, nem volt szerencsés Horn Gyula levele, mert megpróbálta szembeállítani a hívő és a nem hívő embereket. Hozzáfűzte: nehéz elképzelnie, hogy épp Horn Gyulához fordultak volna panaszukkal az egyházukat szerető emberek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházak politikai semlegességének követelése azt a célt szolgálja, hogy az egyházakat megfosszák a politikai véleménynyilvánítástól, a társadalomban pedig megnehezítsék a keresztény értékrend érvényesülését.

Balsai István (MDF) szerint az MSZP és az SZDSZ negatív kampányt folytat, amely a félelemkeltésre és az elért eredmények tagadására épül. Mint mondta, a cél világos: ha már nem tudják a szavazóbázisukat növelni, amely egyre apad, a polgári kormány támogatóit kívánják megingatni, mert csak egyetlen reményük van, elérni, hogy minél kevesebben menjenek el szavazni. Arra kérte a választókat, hogy döntsenek: a Bokros-csomagot, vagy a Széchenyi-tervet választják-e.

Válaszában Glattfelder Béla gazdasági államtitkár hangsúlyozta: az országnak az az érdeke, hogy a Széchenyi-terv folytatódjék. Kiemelte, hogy a programnak köszönhetően 15 év alatt Magyarország elérheti az Európai Unió fejlettségének átlagos szintjét. Rámutatott arra, hogy az előző kormányzati ciklushoz képest az elmúlt négy évben jelentősen javult a foglalkoztatási helyzet, és emelkedtek a bérek is.

Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) szerint a sajtó sok rémhírt közöl a mezőgazdaság helyzetéről, miközben nőtt az agrártámogatások mértéke, és a szektor külkereskedelmi mérlege is pozitív. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rámutatott arra, hogy az elmúlt négy évben nagy mértékben átalakult az agrártámogatási rendszer, amelynek köszönhetően a családi, kis- és középvállalkozások, valamint az értékesítő és szolgáltató szövetkezetek jelentős segítséget kaptak. A miniszter kiemelte, hogy a kormányzat egyik fontos célkitűzése volt a területi egyenlőtlenségek mérséklése is.

Csurka István (MIÉP) Kuncze Gábor szavaira reagálva, megjegyezte: vígjátékokban gyakran előfordul, hogy „kilyukad a tömlő, és a víz annak az orrára folyik, aki alul tartja a gyertyát”. A MIÉP elnöke az Európai Bizottság néhány napja nyilvánosságra hozott előzetes javaslatáról és ehhez kapcsolódva, az egyenlő elbánásról beszélt. Leszögezte: Magyarországnak saját jövőképet kell felrajzolnia, saját érdekeit kell képviselnie. Kifejtette, hogy fenntartható gazdasági növekedést kell megvalósítani, az ország adottságainak, helyzetének megfelelően, amelyből lassú, de biztos gyarapodás származhat.

- Ez pedig a szociális piacgazdaság, amelyet a globalizmus lesöpör – hangsúlyozta. Úgy vélte, ha Magyarország egyenlő esélyekkel akar csatlakozni az unióhoz, akkor előbb bátran kell használnia a protekcionizmus eszközét.

Martonyi János külügyminiszter ismételten leszögezte, hogy a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végére be fogja Magyarország fejezni az unióval. Hangsúlyozta, hogy az előzetes javaslat a kormány szerint is elfogadhatatlan, nem felel meg az egyenlő elbánás elvének.
- Ha a versenyfeltételek torzulnak, egyenlőtlenekké válnak, akkor nem érvényesül az európai integráció egyik legalapvetőbb tétele, s akkor az egységes piac nem tud működni – mutatott rá a miniszter.

Baráth Etele (MSZP) szintén úgy vélekedett, hogy nem szabad elfogadni az Európai Bizottságnak ezt az ajánlatát. Ugyanakkor kifejezte azon véleményét is, hogy negatívan befolyásolta Magyarország tárgyalási pozícióját a jelenlegi kormány elhibázott regionális politikája.

- Milyen jogon követelünk más országok büdzséjéből több pénzt magunknak, ha közben csökkentjük saját mezőgazdaságunk versenyképességét – tette fel a kérdést a képviselő.

Martonyi János ezzel szemben úgy vélte, hogy a regionális intézményrendszerrel foglalkozó fejezetet Magyarország már az első félév végére, akár még a támogatási összegek ismerete nélkül is le fogja tudni ideiglenesen zárni. Rámutatott arra is, hogy Magyarország nemzetközi kimutatások szerint a versenyképesség tekintetében jó néhány uniós országot is megelőz.

Az MSZP és az SZDSZ nem támogatta a házszabálytól való eltérést az olimpiai játékok 2012-es budapesti megrendezésével kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat ügyében, így erről kedden nem határozhat a Ház. Mivel a két ellenzéki frakció a hétfői ülés kezdetén tájékoztatta a házelnököt álláspontjáról, Áder János bejelentette: fel sem teszi szavazásra a kérdést. Az olimpia budapesti megrendezésének támogatásáról szóló határozati javaslatot az Országgyűlés minimális ellenszavazat és tartózkodás mellett bocsátotta részletes vitára. A Ház elfogadta a tavaszi ülésszak munkarendjét is, amelynek értelmében a héten kétnapos, három héttel később, február 26-án pedig egynapos ülést tart a parlament. Az MSZP, illetve az SZDSZ képviselői összesen négy vizsgálóbizottság felállítására tettek ismét kísérletet a napirend kiegészítését célzó önálló indítványaikkal, de az Országgyűlés többsége ezeket nem támogatta.

Az olimpiával kapcsolatos széles körű egyetértés elleni első sportszerűtlen lépésnek nevezte a sportminiszter, az MSZP és az SZDSZ frakciói elutasították házszabálytól való eltérést. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter az MTI-nek nyilatkozva utalt arra, hogy széles körű nemzeti egyetértés alakult ki az olimpiai játékok megrendezésének szándékát illetően. Mint mondta, ezt bizonyítja, hogy a százezret már jóval meghaladta azoknak a száma, akik csatlakoztak a Fidesz aláírás-gyűjtési akciójához.

- Nagyon nagy öröm, hogy a Fővárosi Önkormányzat olimpia megrendezési szándékot támogató határozata, a Magyar Olimpiai Bizottság és a kormány támogató döntése után a parlamenten belül is széles körű egyetértés alakult ki a határozati javaslatot illetően – mondta a miniszter. Hozzáfűzte: mindehhez képest szomorúan fogadta a szocialista frakció döntését, miszerint – annak ellenére, hogy a határozati javaslatot támogatják – mégsem járulnak hozzá ahhoz, hogy már kedden dönthessen az Országgyűlés erről a fontos kérdésről.

- Remélem, hogy ennek a kampánylogikától vezetett döntésnek más következménye nem lesz – fűzte hozzá a miniszter. Utalt arra: azért lett volna szimbolikus jelentősége annak, hogy az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, mert így a téli olimpián tartózkodó sportdiplomaták már a parlamenti döntéssel megerősítve tudtak volna közvetlen konzultációkat folytatni.

- Ezek a konzultációk így is meglesznek – tette hozzá Deutsch Tamás.

Az Országgyűlés várhatóan február 26-án szavaz a parlamenti határozati javaslatról.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az 1998 és 2000 közötti időszak a gazdaság számára kiváló volt, ami azonban nem mondható el a pénzintézet gazdálkodásáról.

A volt pénzügyminiszter erről az Országgyűlésben beszélt az MNB 1998. 1999. és 2000. évi tevékenységéről tartott beszámolójában, amelynek elfogadását kérte a parlamenttől. Járai Zsigmond emlékeztetett arra, hogy ebben a három évben még nem dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál. Hangsúlyozta: erre az időszakra a gazdaság gyors növekedése volt a jellemző, amit a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiányának bruttó hazai termékhez viszonyított csökkenése, az egyensúlyi mutatók folyamatos javulása kísért, gyorsan csökkent továbbá a nettó külföldi adósságállomány és az állam devizában fennálló adóssága is, ami 2001-re megszűnt.

- Ma már azt mondhatjuk, hogy az államháztartásnak és a Nemzeti Banknak együttesen több betétje, befektetése, tartaléka van devizában, mint amennyi a bruttó adósság. Legjobb tudomásom szerint több évtizedre visszamenőleg Magyarországon ilyen helyzet nem volt, ezzel a magyar állam kikerült az eladósodott államok sorából – fűzte hozzá Járai Zsigmond. Felidézte: az MNB a kormánnyal egyetértésben 1998-ban és 1999-ben három, 2000-ben csak egy alkalommal csökkentette a forint leértékelődési ütemét. Véleménye szerint a jegybank legfontosabb feladatát, az infláció csökkentését tekintve is, viszonylag kedvező volt a helyzet, bár 1998-hoz képest 1999-ben és 2000-ben a folyamat – részben a hazai politikai csatározásoknak köszönhetően – „beragadt”.

A volt pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra: a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének eredményességét elsősorban nem a kimutatott tárgyévi eredmény, hanem a jegybanki feladatok ellátása során elért – a makrogazdasági folyamatokban és kiemelten az infláció alakulásában megnyilvánuló – eredmények minősítik. Járai Zsigmond hozzáfűzte: 1999-ben és 2000-ben a csúszó leértékeléses árfolyamrendszer fenntartása érdekében a jegybank sorozatosan arra kényszerült, hogy növekvő értékben forintért devizát vásároljon, majd az ilyen módon a gazdaságba került forintot betét- vagy MNB-kötvény formájában igyekezett a gazdaságból kivonni. Megítélése szerint ez összességében jelentős kamatveszteséget eredményezett, ugyanakkor a forint folyamatos leértékelése következtében úgy nézett ki, mintha a banknál kezelt 8-12 milliárd eurótartalék forintban egyre többet érne, azon árfolyamnyereség keletkezne.

- Alapvetően e két hatás eredményeként alakult ki a jegybank úgynevezett nyeresége, amelyet azután a működési költségek, illetve a rosszemlékű bécsi CW AG leánybankkal kapcsolatos veszteség tovább csökkentett – közölte Járai Zsigmond, aki úgy látja: a vizsgált időszakban az elszámolási szabályok is változtak, így az a megállapítás, hogy a 3 év alatt az MNB 69,9 milliárd Ft eredményt ért el, nem sokat mutat. Kifogásolta, hogy az MNB-nél – a kormány kérése ellenére – az egy dolgozóra jutó bérköltségek a költségvetési szektor átlagos mértékét meghaladóan növekedtek.

Járai Zsigmond a pénzintézet legnagyobb szégyenfoltjának nevezte az MNB bécsi leánybankját, amelynek veszteségei három év alatt 61,1 milliárd Ft-tal csökkentették a jegybank eredményét – többel, mint a bank teljes háromévi működési költsége – összességében azonban meghaladják a százmilliárd forintot. Kijelentette: ezzel a leánybankkal kapcsolatban az MNB folyamatosan megsértette a jogszabályokat, többször nem tartotta be a kormányhatározatokat, és feltehetőleg