Február 5.: Parlamenti Összefoglaló

Az Országgyűlés délutáni programjában előkelő helyet kapott az árvízvédelem kérdése. Az ellenzék ismét támadta a kedvezménytörvényt és az egyetértési nyilatkozatot. Az interpellációk között felmerült a cementipari, és a Bábolna Rt. privatizációjának ügye is. A szocialista képviselők az ülés végén kivonultak a teremből, mivel szerintük a miniszterelnök hazaárulónak nevezte őket.

A kormány 606,8 milliárd forint konszolidációs plusz pénzt ítélt meg az egészségügynek a következő négy évre – jelentette be Benyhe István, a szaktárca államtitkára Vojnik Mária MSZP-s képviselő interpellációjára adott válaszában kedden a parlamentben. Vojnik Mária Felelősségteljes munkáért méltó bért címmel interpellált. Felidézte: a Fidesz tisztességes bért ígért az egészségügyi dolgozóknak. – 2002 januárjában minden egészségügyi dolgozó előtt világos, hogy ezeket az ígéreteket sem tartották be. Az ágazatban nemhogy mérséklődtek volna, hanem növekedtek a feszültségek – szögezte le a szocialista képviselő. Benyhe István válaszában elmondta, hogy a konszolidációra szánt pénz több mint felét az egészségügyi dolgozók bérére fordítják majd a következő kormányzati ciklusban.

Az interpelláló képviselő nem, a parlament többsége azonban elfogadta a választ.

Lezsák Sándor (MDF) az alapítványi iskolák érdekvédelméről beszélt interpellációjában. Emlékeztetett arra, hogy kellemetlenül érintette a szülőket és a diákokat a székesfehérvári angol iskola tavaly decemberi bezárása. Pálinkás József oktatási miniszter szerint bíróság előtt kell rendeznie a szülőknek az iskolabezárás ügyét. Ugyanakkor úgy látja: a szülők gondatlanul jártak el, amikor kifizették az 1,2 millió forintos tandíjat.

Keller László (MSZP) Stumpf Istvánhoz, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszterhez interpellált abban a kérdésben, „hogyan fog teljesülni a 2001. május 10. napján Stumpf János ügyvéd által ellenjegyzett szindikátusi szerződés”, amelynek célja az volt, hogy legkésőbb 2002. évi befejezéssel úgynevezett zöldmezős beruházás valósuljon meg Sátoraljaújhelyen az ipari parkban. Keller László ezzel összefüggésben megkérdezte, hogy a befektetésben hogyan érvényesül a hazai kis- és középvállalkozók támogatása. – Év végére a cégeknél rendkívül súlyos helyzet alakult ki, a dolgozók a fizetésüket nem kapták meg időben – mondta többek között Keller László. Bogár László, a MeH politikai államtitkára elmondta: a tulajdonosi jogokat a holding felett a gazdasági miniszter és a MeH vezető minisztere gyakorolja. Emlékeztetett arra is, hogy a szindikátusi szerződés üzleti titoknak minősül.

Keller László a választ nem fogadta el. Az Országgyűlés határozatképtelenség miatt negyedszerre szavazta meg az államtitkári választ.

Lentner Csaba (MIÉP) a Diósgyőri Acélművek privatizációja ügyében interpellált. A MIÉP-es politikus szerint a Diósgyőri Acélművek vagyona eltűnt, nem ellenőrizhetően külföldi kézbe került, és a CIB Bank milliárdos többletbevételre tett szert. Bogár László hangsúlyozta: a polgári kormánynak korlátozott eszközök állnak rendelkezésére magántulajdonú cég esetében. A politikai államtitkár által ismertetett adatok szerint a cég vesztesége 1,4 milliárd forint, a termelés ma is folyik, mintegy 1000 munkahelyet sikerült megőrizni.

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ellenőrzési albizottsága keddi ülésén hat igen szavazattal, három nem ellenében támogatta a cementipar privatizációjáról szóló jelentéshez csatolt határozati javaslat tervezetet. A tervezet szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy az európai uniós elvárásoknak és a magyar állampolgárok érdekeinek megfelelő versenyszabályozáshoz, a nemzetközi kartellműködések kizárásához intézményes kapcsolatokat kezdeményezzen az EU és a tagországok versenyhivatalaival.

Az SZDSZ-es Kis Zoltán azt kérdezte a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, „kinek volt jó a Bábolna Rt. tönkretétele”. Az ellenzéki honatya szerint az egyik legvonzóbb magyar mezőgazdasági vállalatot a jelenlegi kormány veszteségessé tette, hogy aztán „nevetségesnek tűnő névértéken” privatizálni tudják. Kékkői Zoltán, az agrárminisztérium politikai államtitkára úgy fogalmazott, a Bábolna Rt.-t nem tönkretették, hanem a privatizáció érdekében egyes részeket leválasztottak róla. Az államtitkár megjegyezte, hogy a cég vezérigazgatójának lemondását egy „cselekvőképes ember egyéni döntésének” tekinti. Kis Zoltán az elhangzottakra úgy reagált, „ami a Bábolna Rt.-vel történik, nem más, mint lenyúlás”, és nem fogadta el a választ, amit azonban az Országgyűlés megszavazott.

Az SZDSZ-es Bauer Tamás adatokra hivatkozva azt mondta: az utóbbi években gyorsabban nőnek az adók, mint a keresetek, így a Fidesz által 1998-ban megígért adócsökkentés egyáltalán nem valósult meg. A képviselő megkérdezte, „nem kíván-e Orbán Viktor ezért a hazugságért bocsánatot kérni, illetőleg miért hazudik még mindig”, amikor adócsökkentésről beszél. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára megerősítette: a 7 százalékos gazdasági növekedés egyrészt a világgazdasági folyamatok kedvező kihasználásából, másrészt a belső fejlődésből fakad.

Bauer Tamás (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a külügyminiszter állítása szerint a kedvezménytörvény minden szempontból összhangban van a nemzetközi jog előírásaival. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága viszont a képviselő szerint azt állapította meg, hogy a törvény több ponton ellentétes a nemzetközi normákkal. – Ez megerősítette a román és szlovák kormányt a magyar státustörvény elutasításában. Az önök által irányított magyar külpolitika példátlan kudarcot vallott – vélekedett Bauer Tamás.

Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint az SZDSZ támadása a kedvezménytörvény ellen pozitív visszaigazolás a magyar kormány számára arról, hogy jó úton jár. Hangsúlyozta, hogy az SZDSZ nem a magyar kormánnyal vitatkozik kizárólag, hanem az egész kárpát-medencei magyarsággal. Leszögezte, hogy a kormány nem kívánja megváltoztatni álláspontját, mert a kárpát-medencei magyarság egyértelműen kiáll a jogszabály mellett. Hangsúlyozta, hogy a törvény összhangban áll a nemzetközi joggal, a velencei bizottság pozitív trendnek minősítette a kedvezménytörvény-típusú jogszabályokat.

Bauer Tamás elutasította a választ, a Ház többsége viszont elfogadta.

Perlaki Jenő (Fidesz) a fővárosi önkormányzati beruházások hatékonyságával kapcsolatban interpellált. Úgy vélte, hogy a mostani fővárosi önkormányzat rosszul kezeli a közpénzeket, elhanyagolja a tömegközlekedést, az utak karbantartását és a BKV fejlesztését. A képviselő szerint az önkormányzatnak nem lenne szüksége hitelek felvételére, mert a beszedett adókból vásárolt államkötvények fedeznék az aktuális beruházások költségeit. Tállai András pénzügyi államtitkár elmondta, hogy a fővárosi szennyvíztisztítás javítása érdekében a kormány garanciát vállalt a Világbankkal szemben 27,6 millió euró erejéig, az 1-es villamos pályájának meghosszabbítása kapcsán viszont nemleges kormánydöntés született a garanciavállalásról. – A kormánynak sem általában az önkormányzatok gazdálkodása, sem a kormánygaranciával támogatott beruházások megvalósulása során nincs módja hatékonysági vizsgálatot tartani – szögezte le az államtitkár.

Az Országgyűlés – a képviselők túlnyomó többségének tartózkodása mellett – kedden délután nem vette tárgysorozatba Szekeres Imre és Kiss Péter (MSZP) indítványát, amely a 2001. és 2002. évi költségvetés módosítását kezdeményezte. Szekeres Imre azzal indokolta az előterjesztést, hogy a közalkalmazottak garantált bértáblája összecsúszott, és például sok esetben a kezdő tanítók bére megegyezik az iskolai konyhákban dolgozókéval. A szocialista javaslat a garantált bérek kiinduló alapjának az 50 ezer forintos minimálbért javasolta. A fedezetet az új bértáblára a költségvetés Miniszterelnöki Hivatal fejezetének céltartalékából átcsoportosított 40 milliárd forint jelentette volna. Őry Csaba (Fidesz) elismerte, hogy a probléma reális, de úgy vélte, csak fokozatosan lehet megoldani a kérdést.

A parlament nem vette tárgysorozatba Filló Pál és más MSZP-s képviselők indítványát sem, amely a kedvezménytörvényre vonatkozó, tavaly decemberben született magyar-román egyetértési nyilatkozat érvényesülésével kapcsolatos egyes kérdések rendezését célozta. Keller László (MSZP) az előterjesztők nevében hangsúlyozta: az Orbán-Nastase paktum mélyen sérti a magyar munkavállalók érdekeit, ellentétes a kedvezménytörvényben foglaltakkal. A javaslat új tárgyalást kezdeményezne a megállapodásnak és az abból fakadó jogalkotási folyamat felfüggesztését szorgalmazta. Balla Mihály (Fidesz) tényeket sorolt fel a szocialista javaslattal szemben. Elmondta: a nyilatkozat aláírásának előestéjén többpárti egyeztetés volt a dokumentum szövegéről, a nyilatkozatot a határon túli magyar szervezetek, egyházak is üdvözölték, és kedvezően fogadták a nemzetközi szervezetek is. Molnár Gyula (MSZP) közölte: a miniszterelnök a paktum aláírásával legalább 5 helyen módosította a kedvezménytörvényt. A kedvezménytörvény módosítását kezdeményező SZDSZ-es törvényjavaslatot szintén nem vette tárgysorozatba az Országgyűlés.

Szent-Iványi István (SZDSZ) elmondta: pártja a kezdetektől tudta, hogy a kedvezménytörvény kárt okoz a határon túli magyaroknak, a magyar külpolitika kudarcát jelenti és nemzetközi fórumokon is „gyanakvással” fogadták. – Amennyiben a módosítás szándéka vezérelte Orbán Viktort a magyar-román paktum aláírásával, akkor a mi javaslatunk segítségére siet neki ahhoz, hogy összhangba hozzuk a törvény szövegét a határon túli magyarok érdekeivel, a nemzetközi elvárásokkal – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Az előterjesztés vitája során az MSZP-frakció tagjai kivonultak az Országgyűlés ülésterméből. A szocialista képviselők azt követően döntöttek így, hogy Keller László (MSZP) ügyrendi felszólásában elmondta: a miniszterelnök bekiabálásában hazaárulónak nevezte az ellenzéket. Keller László arra kérte az elnöklő Szili Katalint, kérje fel Orbán Viktort, fejtse ki, mit ért kijelentése alatt. Mint mondta, Kövér László fideszes képviselő hazaárulózása már nem újdonság, de ezt nem fogadhatják el az ország miniszterelnökétől. Szili Katalin közölte: a képviselő felvetése nem ügyrendi indítvány volt, és nem áll módjában szót adni a miniszterelnöknek. Az MSZP-frakció jelen lévő tagjai ezt követően vonultak ki az ülésteremből.

Surján László (Fidesz) felszólalásában kiemelte: a magyar-román egyetértési nyilatkozat semmiféle feszültséget nem teremtett, egyetlen magyar sem veszítheti el állását Magyarországon a valamennyi román állampolgárra kiterjesztett idénymunka-kedvezmények miatt. Lányi Zsolt független képviselő, utolsó parlamenti hozzászólásában – mint mondta, abbahagyja az aktív politizálást – arról beszélt, hogy a kedvezménytörvény óriási jelentőségű jogszabály, ország és nemzet, test és lélek összekapcsolása. – Hogy vonhatja kétségbe bárki Magyarországon az elszakított területek magyar pártjainak véleményét? – tette fel a kérdést Lányi Zsolt.

Árvízvédelemmel, útépítésekkel, valamint az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdéseket fogalmaztak meg a képviselők a kormány tagjainak kedden a parlamentben. Lengyel János (FKGP) aziránt érdeklődött, hogyan alakul az árvízvédelem a Felső-Tisza vidékén. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter biztosította a képviselőt, hogy folytatódik az árvízvédelem erősítése érdekében a munka, hozzátéve, hogy vannak még teendők Tokajnál és Szolnoknál is. Leszögezte, hogy amit az elmúlt 3-4 évben emberileg, szakmailag és pénzzel meg lehetett tenni, azt a kormány megtette.

Balsay István (Fidesz) Lengyel Jánoshoz hasonlóan a tiszai árvízvédelem iránt érdeklődött. Kérte a minisztert arra is, hogy mondja el, mennyivel költött többet a mostani kormány árvízvédelemre az előzőnél. Fónagy János kijelentette, hogy a polgári kormány hétszer annyit fordított a gátak fejlesztésére, mint az előző kormány.

Zakó László (MIÉP) az uniós támogatásokkal kapcsolatosan intézett kérdést a külügyi tárcához. Úgy vélte, hogy amennyiben az uniós elképzelések valóra válnának, Magyarország behozhatatlan versenyhátrányba kerülne a mostani tagállamokkal szemben. Azt kérdezte, hogy van-e olyan forgatókönyve a csatlakozásnak, amellyel a magyar nemzet megőrizheti méltóságát az uniónak mindenáron való megfeleléssel szemben. Németh Zsolt külügyi államtitkár leszögezte, hogy a kormányt nem az uniónak való mindenáron megfelelés jellemzi. Megértését fejezte ki aziránt, hogy a képviselő megalázónak érzi az unió nemrég nyilvánosságra hozott munkadokumentumát az új tagjelölteknek majdan nyújtandó támogatásokról. Hangsúlyozta: ezt a magyar kormány is elfogadhatatlannak tartja, egyenlő versenyfeltételeket szeretne Magyarország a mezőgazdaság és a strukturális politika területén.

Az Országgyűlés határozott a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosító javaslatairól, amelyek közül 51-et támogatott a kormány. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a határozathozatalt megelőzően közölte: a törvénymódosításhoz 91 módosító, 23 kapcsolódó és 5 bizottsági módosító javaslat érkezett. Elmondása szerint a támogatott előterjesztések között elsősorban olyanok vannak, amelyek erősítik a törvény alapelveit. Ezeket említve a miniszter szólt arról, hogy a gyermek nevelése a család kötelessége és joga, s e feladatának ellátásához az állam és az önkormányzat a családnak támogatást nyújt. – A családi életbe a hatóság akkor avatkozhat be, ha ez a gyermek érdekében elkerülhetetlen – hangoztatta Harrach Péter.

Az Országgyűlés 181 igen, 15 nem szavazattal és 9 tartózkodással elfogadta a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést és az ehhez kapcsolódó határozati javaslatot. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter elmondta: a kormány azokon a területeken tette a legtöbbet, amelyekről az érintettek úgy nyilatkoztak, azt tartják legfontosabbnak boldogulásukban. A miniszter szavaiból kiderült, hogy ezek közt a tanulási lehetőségek bővítése, az otthonteremtés és a családtámogatások szerepeltek. A parlament elfogadta a közúti járművek, valamint az azokba szerelhető és/vagy azokon használható tartozékok és alkatrészek műszaki világ-előírásainak kidolgozásáról szóló, Genfben 1998. június 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztést. Az Országgyűlés megszavazta a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által elfogadott, a magán-munkaközvetítői ügynökségekről szóló egyezmény megerősítését célzó határozati javaslatot.

Támogatta a Ház az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló európai egyezmény kihirdetését is. Az Országgyűlés jóváhagyta a Magyar Köztársaság, valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szövetségi kormánya, a Horvát Köztársaság kormánya, a Macedón kormány és a Lett Köztársaság kormánya között létrejött toloncegyezmények megerősítését. A parlament megszavazta az Egyesült Nemzetek Szervezetében New Yorkban 1954. szeptember 28-án létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezmény kihirdetését.