Június 5.: Magyar politikai élet

Medgyessy Péter fogadta az EBRD elnökét; a kisgazdák tízéves tilalmat akarnak; a honvédelmi miniszter nem kommentálja a "találgatásokat"; Pokorni Zoltán Magyar Bálint balkáni eljárásáról; Csurka István csalódott; Kovács László az ellenfélről és a száz napról; szavazás az ÁPV Rt. új vezetőiről.

MKPP: legyen tízéves tilalom
Az EU-csatlakozást követően tíz évig kellene megtiltani a külföldiek földtulajdon szerzését Magyarországon – mondta Markó István, a Magyar Kisgazda és Polgári Párt (MKPP) elnöke szerdán, békéscsabai sajtótájékoztatóján. A pártelnök szerint most lehetőség kínálkozik arra, hogy a tőke szabad áramlásáról szóló, ideiglenesen lezárt fejezetet Magyarország újra megnyissa, mert szemben a 2001-es állapotokkal, Brüsszelben egyre erősebb az az álláspont, hogy ne négy, hanem egyszerre tíz új taggal bővüljön az Európai Unió.

Pokorni Zoltán: balkáni eljárás
Pokorni Zoltán álláspontja szerint Magyar Bálint azzal, hogy leváltotta Aáry-Tamás Lajost, oktatási jogok biztosát, durva és agresszív támadást intézett a szülők, gyermekek és tanárok jogait védő ombudsmani hivatal ellen. A Fidesz elnöke az MTI-nek nyilatkozva balkáninak nevezte Magyar Bálint eljárását.

Mint fogalmazott, „az újsütetű oktatási miniszter” politikai kampánykudarcait torolja meg, amikor a sajtón keresztül tudatja Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmannal, hogy „ki van rúgva”. Szerinte a tárcavezető indoklásából kitetszik: mindezt azért teszi, mert Aáry-Tamás Lajos „nem csatlakozott az SZDSZ méltatlan kampányához”.

A Fidesz elnöke, aki – mint mondta – személyesen is büszke az oktatási ombudsmani intézmény létrehozására, emlékeztetett arra: Magyar Bálint korábban még az oktatási ombudsman függetlenségének növeléséről nyilatkozott. – Magyar Bálint párbeszédről papol, miközben nem mer az emberek szemébe nézni – mondta Pokorni Zoltán.

A honvédelmi miniszter nem kommentál
A honvédelmi miniszter nem kívánta kommentálni a szaktárca és a Honvéd Vezérkar személycseréit illető, a sajtóban megjelent értesüléseket és találgatásokat. Juhász Ferenc szerdán közölte: jövő hétfőn állománygyűlésen jelenti be döntéseit. A szaktárca vezetője nem akart reagálni arra a lapértesülésre sem, hogy Perenyei Tamás közigazgatási államtitkár felmentési okiratát már elküldte a kormányfőnek, utódjának pedig Fehér Józsefet szánja, aki 1994-98 között már betöltötte ezt a posztot. A Népszabadság információja szerint a négy helyettes államtitkár közül három válik meg posztjától, ám az MTI úgy tudja, hogy még nem történt meg mindegyikükkel a személyi beszélgetés.

A Fidesz a közmediáról
Úgy tűnik, hogy a közigazgatás és az államhoz kapcsolódó gazdasági társaságok személyi változásai, a kulturális intézmények kiszolgáltatottságának megteremtése után most a közmédiát érheti olyan fenyegetés, amely súlyos következményekkel járhat – jelentette ki Várhegyi Attila fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Rádió Rt. székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján, szerdán.

Szavai szerint az elmúlt négy esztendőben az akkori ellenzék nem segítette a kormányzatot az e téren kialakult helyzet rendezésében, sőt kifejezetten azt a taktikát követte a médiapolitikában, hogy minél rosszabb, annál jobb. – Ez okozta a közmédiumok nehéz helyzetének kialakulását – tette hozzá. Várhegyi Attila szerint abban az esetben, ha az új kormányzat – elmúlt pénteki döntésének megfelelően – elveszi a közmédiumoktól a hitelfelvétel lehetőségét, könnyen lehet, hogy elsötétedik a képernyő, elnémul a rádió.

Ezért arra kérte a kabinetet, fontolja meg, helyesek-e most tett lépései. – Álságos az a megoldás, amellyel azt mondják, hogy a készülék-üzembentartási díj eltörlése ad a polgároknak, mert valójában elvesz tőlük, hiszen kiürül a Műsorszolgáltatási Alap – jelentette ki a fideszes honatya.

Medgyessy Péter fogadta az EBRD elnökét
Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Jean Lemierre-t, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökét. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közleményben arról tájékoztatott: a találkozón Medgyessy Péter kifejtette, hogy a nemzeti közép kormánya kiszámítható, átlátható és megbízható gazdaságpolitikát folytat.

A kormány ösztönzi a beruházásokat, erősíteni kívánja a kis- és középvállalkozásokat és célja a gazdasági egyensúly helyreállítása, megőrzése. Jean Lemierre leszögezte, hogy bár Magyarországot a gazdasági rendszerváltás egyik sikerországának tartja, az EU-bővítésig még számos lépésre van szükség a versenyképesség érdekében.

Üdvözölte, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a vidék jövőjére, az infrastruktúra-fejlesztésre, illetve a munkahelyteremtésre. Medgyessy Péter üdvözölte, hogy az EBRD elnöke részt vett és felszólalt azon a budapesti üzleti konferencián, amelyen Oroszország jövőjéről volt szó. A miniszterelnök kifejtette: határozott célja, hogy elősegítse a magyar vállalkozók markánsabb szerepvállalását a keleti, így az orosz piacon is.

Csurka István kecskeméti sajtótájékoztatója
A magyar föld magyar tulajdonban maradása érdekében történt népszavazási kezdeményezést a MIÉP nem engedi ki a kezéből, mert nem akar úgy járni, mint a szavazatok újraszámlálása kapcsán – jelentette ki szerdán Kecskeméten tartott sajtótájékoztatóján Csurka István.

A Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke felidézte, hogy a választási csalások gyanúja miatt eredetileg a MIÉP kezdeményezte a szavazatok újraszámlálására vonatkozó népszavazást, de amikor a Fidesz is hasonló lépést tervezett, úgy vélték: jobb, ha a nagyobb erőre bízzák az aláírásgyűjtést. Csurka István emlékeztetett arra, hogy végül a Fidelitas által benyújtott íveket az Országos Választási Bizottság (OVB) formai hiányosságok miatt nem hitelesítette.

- Csalódtunk, becsaptak bennünket, kiderült, hogy a Fidesz nem akar újraszámlálást – közölte a MIÉP elnöke. Megítélése szerint komoly szándék esetén nem lehetett volna hibát találni az ívekben, hiszen azokat a Fidelitas vezetői, illetve olyan személyek készítették elő, akik nemrégiben még kormányon voltak, tehát tisztában kellett lenniük a népszavazásra vonatkozó jogszabályokkal.

Csurka István Kecskeméten is megerősítette: a MIÉP önállóan indít polgármester-jelöltet minden megyeszékhelyen és minden nagyobb városban, Budapesten pedig főpolgármester-jelöltet. Újságírói kérdésekre leszögezte: a nemzeti oldal által támogatott főpolgármester-jelöltet, Schmitt Pált „tiszteljük, becsüljük, nagyra értékeljük, azonban azt a finom technikai trükköt, hogy független, nem tudjuk elfogadni.”

Közölte: az őszi önkormányzati választásokon nem lesznek támogatói senkinek és semmilyen pártnak „minden további nélkül”. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: noha a MIÉP-szervezetek egyes vezetői „furcsán viselkednek”, a parlamenti választások után pártja nem gyengült, sőt erősödött, azóta sokan léptek be a MIÉP-be, s országosan 25 új szervezet jött létre.

Csurka István a sajtótájékoztatót követően részt vett a MIÉP helyi szervezete által Kecskeméten rendezett trianoni emlékünnepségen. A trianoni emléktáblánál egybegyűltek előtt Csurka István hangsúlyozta: „Trianonra nemcsak emlékeznünk kell, feladataink is vannak”. – Elsősorban belföldön és belsőleg vannak teendőink, nem tűrhetjük tovább, hogy 40-50 év lelki rombolása továbbra is hasson, hogy a magyarság ne tudja, mi történt – mondta Csurka István.

Kovács az ellenfélről és a száz napról
Kovács László szerint az ellenfél nem képes beletörődni a választási vereségbe, ami abból is látszik, hogy Orbán Viktor gátlás nélkül az utcára viszi a politikát. A szocialista pártelnök, külügyminiszter erről szerdán, Budapesten beszélt az „Economy 2002”, a XXI. század Magyarországáért Egyesület vendégeként.

A politikus elmondta: azt hiszi, a volt kormányfő arra számít, hogy ha nagy baj van, ha esetleg felelni kell a bíróság előtt, „akkor a gyerekekkel majd gyertyákat égetnek, szent dalokat énekelnek, nehogy felelősségre vonják a polgári sejtek vezérét”.

Az MSZP vezetője elképesztőnek nevezte azt a költekezést, amelyet a távozó kormány utolsó néhány hetében végrehajtott. Utalt arra, hogy az államháztartás hiánya emiatt már most meghaladja a 400 milliárd forintot, ami 82 százaléka az ez évre tervezettnek. – A kormány ennek ellenére végre fogja hajtani száznapos programját – hangsúlyozta.

Kovács László úgy vélte, az MSZP választási győzelmében komoly szerepet játszott, hogy le tudták győzni a párton belüli széthúzást, önmarcangolást, kibeszélést, saját gyengeségeiket és a pesszimizmust.

A pártelnök szerint az új kormány sokkal nehezebb helyzetben vette át az országot elődjétől, mint ahogy az 1998-ban történt. Ennek alátámasztására felsorolta, hogy a gazdasági növekedés üteme a négy évvel ezelőtti 4,7 százalékhoz képest 2,9 százalékra csökkent, a beruházások és az ipari termelés pedig 12 százalékról 4 százalék alá süllyedt.

A külpolitikáról szólva Kovács László elmondta: a kormány az eredményekkel akar hatni, nem a retorikával. Hozzáfűzte: fel kell hagyni a regionális hatalmi illúziókkal, mert az visszatetszést, ellenérzést, feszültséget és gyanakvást kelt a térségben és a világban.

A Fidesz vezetői által Szent Bertalan éjszakájaként emlegetett és külügyi tisztogatásnak tartott lépésekről szólva Kovács László kifejtette: a Külügyminisztérium 850 fős hazai létszámából 7 főt állítottak fel, közülük Bába Iván közigazgatási államtitkárt 11 millió forintos végkielégítéssel. Elmondta: a további hat, posztjáról távozó személy közül három nagyköveti, egy pedig főkonzuli ajánlatot kapott és fogadott el, míg a maradék két ember számára még keresik a megoldást.

Kovács László szerint a magyar külpolitika céljai – a mielőbbi, kedvező feltételek mellett történő EU-csatlakozás, a jó viszony a szomszédokkal, a határon túli magyarok támogatása – megmaradnak, de a három terület között összhangot kell teremteni. – Lesz változás a stílusban is: Orbán Viktornak a külpolitika szavazatszerzési lehetőség volt, ő mindig a karzatnak játszott, nem érdekelték a kockázatok és a mellékhatások. Mi nem ezt fogjuk tenni, és nem kötünk rossz kompromisszumokat – fogalmazott Kovács László, külön megemlítve a Benes-dekrétumok, a visegrádi együttműködés és az Orbán-Nastase megállapodás ügyében történteket.

A külügyminiszter szerint meg fogják találni a megoldást arra, miként lehet a kedvezménytörvény módosításának, illetve kétoldalú megállapodások megkötésének a kombinációjával a jogszabály eredeti céljait megvalósítani.

A pártelnök elmondta azt is, hogy ősszel harcba száll az MSZP elnöki posztjáért, de „2003 végén, 2004 elején a 35-40 éveseknek kell következniük”. – A 2006-os parlamenti választásokat egy alapvetően új csapattal kell majd megvívni – jelentette ki Kovács László.

Szavazás az ÁPV Rt. új vezetőiről
A költségvetési bizottság kormánypárti többsége 15 igen szavazat mellett támogatta Mészáros Tamásnak az ÁPV Rt. elnökévé való kinevezését. A kinevezés előtti meghallgatásra szerdán a késő esti órákban került sor a testület ülésén.

A meghallgatás elején az ellenzéki képviselők kivonultak a teremből, a kormánypárti többség ugyanis nem fogadta el az ülés elhalasztását célzó indítványt. Hargitai János (Fidesz) ügyrendi indítványában azért javasolta a meghallgatás elhalasztását, mert álláspontja szerint este 7-kor már nem lehet érdemben meghallgatni az ÁPV Rt. kinevezés előtt álló elnökjelöltjét.

Veres János (MSZP) viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a meghallgatásra éppen az ellenzéki oldalról érkezett először javaslat. Az ügyrendi indítványt az MSZP-s képviselők többségi szavazással elutasították.

Mészáros Tamás a kormánypárti honatyák előtt elmondta: támogatja azt, hogy az állam vállalkozói vagyona kerüljön vissza az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez, hogy egy kézbe kerüljön a még állami tulajdonban lévő vagyon. A még privatizálható állami tulajdon értékét 452 milliárd forintban határozta meg az elnökjelölt. – Nincs privatizációs kényszer, ezért a legjobb, a legmegfelelőbb időben kívánja megvalósítani az ÁPV Rt. új vezetése a még magánosításra váró állami vagyonrészek eladását – hangoztatta Mészáros Tamás.

Az elnökjelölt szerint az ÁPV Rt. új igazgatósága jó szakmai felkészültségű, és nyilvánosan, szakmai alapon kíván dönteni az egyes privatizációs ügyletekről. Bár törvényi kötelezettség nem mondja ki, meghallgatta a parlamenti bizottság Kamarás Miklóst, az ÁPV Rt. vezérigazgatóját is vezetői terveiről.

Kamarás Miklós elöljáróban hangoztatta: sajnálja, hogy az ellenzéki képviselők részvétele nélkül tárgyalja a testület az ÁPV Rt. előtt álló feladatokat. A vezérigazgató úgy ítélte meg, hogy a jövőben a privatizációs törvény szellemében az ÁPV Rt. legfontosabb feladata, vagyis a privatizáció kerül ismét az intézmény tevékenységének fókuszába. A vezérigazgató a privatizációs törvényt, mint jogszabályt jónak nevezte, azonban – mint mondta – a mellékleten a közeljövőben változtatni kell ahhoz, hogy a privatizációra szánt állami tulajdon visszakerüljön az ÁPV Rt.-hez.

Közölte: az ÁPV Rt.-t egy ideje bizonytalanság lengte körül, a mostani vezetés azonban úgy látja, hogy középtávon tartós és lojális munkát végez majd az ÁPV Rt. menedzsmentje. Fontosnak ítélte a testületnél a humánpolitikát, amelyet vezérigazgató-helyettesi szintre emelt. Kamarás Miklós elmondta: a pénzügyminiszter egyértelművé tette, hogy a privatizációs tartalék feltöltésére a költségvetéstől igényelt 137 milliárd forint nem áll rendelkezésre; ezért az új vezetés hamarosan áttekinti az ÁPV Rt. ez évi üzleti tervét és ezt a szempontot az új elképzelések összeállításakor figyelembe veszi.

A privatizációs tartalék – mint mondta – 2000 végétől 2001. december 31-ig jelentősen csökkent, az év eleji 126 milliárd forint tavaly év végére 55 milliárd forintra mérséklődött. Különösen nagy mértékben csökkent a privatizációs tartalékban a készpénzállomány, ami a vezérigazgató hivatalba lépésekor mindössze 7 milliárd forint volt, de ebből már 1 milliárd forintot átutalt a debreceni egyetemnek.

A vezérigazgató közölte: a pénzügyi kormányzattól azt a feladatot kapták, hogy két hónapon belül vagyonkezelői koncepciót dolgozzanak ki. Ennek a vagyonkezelési és privatizációs koncepciónak a kormány gazdaságpolitikai programja lesz az alapja. Elmondta azt is, hogy a Dunaferrnél egy tanácsadó cég dolgozik, amely rövid határidőt kapott a cég gondjainak orvoslását szolgáló javaslatok kidolgozására.

Mészáros Tamás elnökjelölt közölte, a privatizációnál a foglalkoztatási szempontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezt a Dunaferr esetében is szem előtt kell tartani.