Jót cselekedni és gyalázkodást megérni, az királyi dolog

Jó reggelt, Miniszterelnök Úr! - köszöntötték a Magyar Rádió munkatársai Orbán Viktort. A politikus az aktuális politikai kérdéseken túl a polgári körök erejéről, az összefogás esélyeiről és jövőjéről beszélt a Vasárnapi Újságban.

Az interjú kezdetén az Orbán Viktort az elmúlt hónapokban ért durva és aljas támadások kerültek szóba. A műsorvezető ezek között említette a hírhedt feleség-verés ügyet, a válásról szóló pletykákat, és a napokban indult támadást a vagyonnyilatkozatok miatt.

Orbán ezeket még kiegészítette egy ausztriai kényszergyógykezelésről szóló mendemondával, majd kijelentette, ő és családja köszönik szépen remekül vannak, annak ellenére, hogy a személye elleni támadások nemhogy alábbhagytak a választások óta, hanem fel is erősödtek.

A Lovas István jegyzetében, és az olvasók leveleiben megfogalmazott kérdésözönre a válaszokat Orbán először a televízió élén történt vezetőváltásokkal kezdte. Egyetértett abban, hogy valóban van okunk aggódni, amikor eltakarítják a televízió vezetőit. Ekkor már maguknak a civileknek is ki kell állni az igazság mellett, hiszen nem lehet mindent a politikusoktól és a politika világától várni. A társadalmi kuratóriumoknak kell bölcs és igazságos döntéseket hoznia. „Hát most majd kiderül, hogy mennyit ér a civil kurázsi.” – mondta Orbán Viktor.

Olvasói levelek kérték számon a Fideszen és a polgári körökön azt is, hogy nincsen információs kapcsolat, összefogás a polgári körök között. Orbán reagált Lovas „szemrehányásaira” is melyekben az újságíró a mérsékeltség, és a lustaság vádjait hozta fel:
„Természetesen a polgári körök mozgalma egy olyan társadalmi mozgalom, amely felelős egyénekből, személyekből áll. Ezért mindenki olyan akciót kezdeményez, amit jónak lát, olyan programot hirdet meg, amit helyénvalónak gondol, és bátran kereshet ehhez társakat. Akkor is, hogy ha csak egy szellemi programról van szó, és akkor is, hogy ha mondjuk egy utcai megmozdulásról.

Ugyanakkor szeretném, ha nem hinné senki azt, hogy utcai megmozdulások képesek pótolni, képesek orvosolni azokat a gyengeségeinket, amelyek miatt a választásokon alulmaradtunk.

Tehát én ebben a pillanatban nem fővezéri sátrat látok fölverendőnek, hanem egy főmérnöki sátrat. Számba kell venni a gyengeségeinket, nem voltunk olyan szervezettek, mint az ellenfeleink, ezt a szavazatszámláló bizottságokból érkező hírek is megerősítették, a híveink nem álltak egymással olyan kapcsolatban, mint az ellenfeleink hívei, a mi híveink nem álltak olyan kapcsolatban politikai határozott véleménnyel nem rendelkező emberekkel, mint az ellenfél emberei.

Az a hálózat, ami ott létezett, a mi oldalunkon nem volt, nem tudtunk kommunikálni egymással. A média, amelyen keresztül beszélni tudtunk, kisebb hatáskörű volt és szám szerint csekélyebb, mint a túlsó oldalon. Ezek olyan gyengeségek, amelyeket orvosolni kell. Nem lehet újabb ütközetbe bocsátkozni anélkül, hogy ne építkeznénk. Ezért én most nem az ütközetbe bocsátkozást, hanem a kitartó, szigorú és azt kell mondanom, hogy valószínűleg nem egy-két hétig tartó alapos építkezést és megerősödést tartom jónak. Hogy ha a következő erőpróba elkérkezik, akkor ne maradjunk alul.”

A következő ilyen erőpróba az őszi önkormányzati választások megmérettetése lesz, melyre már keményen készülnek a polgári körök – jelentette ki Orbán.

A műsorvezető kérdésére Orbán rátért a polgári kormány által elért vívmányok, és az új kormány intézkedéseinek jövőbeni sorsára.
A gazdák között megfordulva Orbán ugyanis mély elkeseredést tapasztalt, éppen azért „mert minden, ami az előző négy év agrárpolitikájában támogatta a magángazdákat és a családi gazdálkodókat, most megszűnni látszik. Hitelek, a kedvezményes hitelek, amelyeket százmilliárd forint értékben az előző kormány megítélt, nem folytatódnak, bár az előző kormány még százmilliárd forintot szánt, tehát mi szántunk erre még ekkora összget, ezt a mostani kormány már nem juttatja el a gazdákhoz, veszélyben érzik a föld ügyét. ”

Említette a hamarosan induló népszavazást is, melyben a magyar föld magyar kézben tartásáról szavaznak majd.

„A búza felvásárlási ára pedig egy olyan, nem is egyszerűen bántó, hanem szemérmetlen, szinte sértő módon került meghirdetésre, amely nem egyszerűen csak a gazdák zsebét bántja, hanem a lelkét is. Ugyanis könnyű átlátni a szitán azzal, hogy a búza fölvásárlási garantált árát szeptembertől hirdették meg, ez azt jelenti, hogy azok a gazdák – márpedig a családi gazdálkodók tekintélyes része ilyen – akinek nincs önálló tároló lehetősége, az a gép alól szokta eladni a búzáját. Ma még a meghirdetett garantált ár alatt van a búza ára. Eladja a kereskedőknek, szeptembertől pedig a kereskedők, ha máshogy nem, garantált áron tovább adják, és így a garantált árban rejlő lehetőség az valójában nem azokhoz jut el, akik egész évben dolgoztak a földeken, hanem azokhoz, akik kereskednek. Ők is fontosak, de talán a helyes sorrend mégis az volna, ha első helyre a gazdálkodó embereket tenné a mindenkori kormányzat. ”- jelentette ki Orbán Viktor, aki még veszélyesebb tendenciát is felfedezett az intézkedések mögött.

Ugyanis ha a kormány nem tér vissza a a családi gazdaságokat és a magángazdaságokat támogató mezőgazdasági politikához, akkor az EU-csatlakozás után gazdák tízezrei kerülhetnek igen nehéz helyzetbe. Ezt pedig nem politikától, ideológiától függetlenül engedeheti meg magának egy felelős kormány. A föld ügye ugyanis a nemzet ügye.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a hírek szerint a kormányzat el kívánja adni a Konzumbankot. A privatizációt nem szabad folytatni, intett Orbán, hiszen ha a külföldi mutatókat megnézzük, a magántulajdon aránya így is magasabb hazánkban mint számos nyugat-európai országban, például Franciaországban. Orbán emlékeztetett arra, hogy 98-99-re hazánkban egy olyan helyzet alakult ki, hogy a világranglistán a legnyitottabb országok rangsorában a szolgáltató szektorban, ez a bankszektor, a pénzügyi szektor, biztosítási piacot jelenti, Magyarország a világon az első helyen volt, az ipari termelés tekintetében pedig a harmadik legnyitottabb ország voltunk Írországot és Belgiumot követően. A külföldi tőke tehát világméretű jelentőségét tekintve is nagy mértékben képviseltette Magyarországon.

A kormánynak ezzel szemben éppen „az a kötelessége, hogy Magyarország az a magyaroké legyen és Magyarország elsősorban az itt élő emberek számára kínálja föl a benne rejlő életlehetőségeket, gazdasági lehetőségeket. Éppen ezért a privatizációt nem szabad folytatni. Dunaferrt nem szabad eladni, mert csak piacot fognak venni, embereket fognak elbocsátani. A Postabankot nem szabad eladni, mert szinte nincs már magyar kézben bank, az OTP talán az egyetlen, bár az is tőzsdén van és itt ezért bizonytalan a háttér-szerkezete. De az azért még mindig magyar banknak tekinthető azt hiszem. Biztosító társaság szinte nincs magyar kézben, talán az OTP kezében van egy. A Postát nem szabad meggyengíteni, mert a Posta köré föl lehet építeni egy nemzeti pénzügyi erőközpontot. A Konzumbankot azért nem szabad eladni, mert a gazdahitelt a Konzumbankon keresztül folyósítottuk, és a gazdáknak nemcsak az volt a baja, ha visszanézünk az elmúlt száz évre vagy százhúsz évre, hogy nem volt tőke a gazdaságban, hanem időnként, amikor hitelhez jutottak és a föld volt a fedezet, mint ahogy a gazdahiteleknél most ez a helyzet, akkor ha gyengébb esztendők következtek, akkor a bankok elvitték a gazdák talpa alól a földet.” jelentette ki Orbán. Ezt a mélyen fekvő társadalmi gócot próbálta meg feloldani a kormány a Nemzeti Földalappal, de ez most veszélybe került.

A műsorvezető kérdésére, hogy megállítható-e a privatizáció felgyorsulása, Orbán a gázszektor példájával válaszolt. „Emlékezhetnek arra például, hogy a MOL gázüzletág megvásárlása körül micsoda bírkózás folyt, nem rossz eredménnyel egyébként, már közel voltunk a megoldáshoz, amikor sajnos kormányváltás következett be. Emlékszem arra, hogy 98-ban milyen nehézséget okozott, hogy az előző kormány eladta a teljes magyar energiaszektort, nemcsak az erőműveket, hanem a szolgáltatókat is, az elosztórendszereket is, de mégis meg tudtuk oldani, hogy kemény küzdelemben, de féken tartottuk az árakat, a gázárakat és az elektromos energia árát is. Tehát van azért lehetőség, egy dolog biztos: nem kellene a magyarok életlehetőségeit szűkíteni.”

Ugyanez vonatkozik a az állami pénzekből finanszírozott beruházásokra is. „Az előző kormány világosan megmondta, hogy ha autóutakat, vagy ha autópályákat építünk, gátakat építünk, hidakat építünk, csatornarendszert építünk, akkor ott a magyaroknak kellene lehetőséget adni, mert azt mondtuk, hogy itt az idő, hogy a magyarok, a magyar vállalkozók fővállalkozók lehessenek a saját hazájuban, és ne idegenek alvállalkozói.” Most tehát az autópálya építési beruházások is veszélybe kerülnek , hiszen „a mostani kormány úgy látom, hogy egyszerűen ezeket visszaadja, átadja a nagy külföldi vállalatoknak, akiket nem tekintek ellenfélnek, nem ellenük beszélek, hanem a magyarok mellett beszélek.”

Pedig ez megint csak nem ideológiai érdek hanem mindannyiunk érdeke- fogalmazott a volt kormányfő, aki ezzel arra is célozni akart, hogy pártállástó, pártprefenciától függetlenül kellene nemzeti összefogást teremteni, „és a baloldali gondolkodású embereknek is azt gondolom, valamilyen véleményt kellene kifejteniük annak érdekében, hogy a mindenkori kormányok azért egy nemzeti érdek mentén haladjanak.”

Arra a hírre, hogy a külföldi befektetők behívását a kormány, azok olcsóságával magyarázza, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy ez az állítás nem helytálló, ha ugyanis minden költséget összeszámolunk, azt kell mondanunk, hogy a magyar vállalkozók is versenyképesek. Csak a média hitette el az emberekkel, hogy ezek mögött az ügyletek mögött valójában sötét ügyletek és korrupció áll.

Hasonló a helyzet ugyanakkor a Defend nevű céggel is, mellyel kapcsolatban Orbán azt emelte ki, hogy a magyar biztosítási piacot 98,5 százalékban uraló külföldiek közé állami támogatással sikerült egy magyar céget is beiktatni.

A polgári kormány hibáját ezekkel az ügyekkel kapcsolatban inkább a kommunikációban látta szerint ugyanis nem sikerül elmondaniuk az embereknek, hogy mindez nem pártérdekeket, hanem nemzeti érdekeket szolgál, olyannyira, hogy a vállalkozók ügye mintegy 2,5 millió embert kenyerét érinti.

A műsorvezető megemlítette, hogy Földiről Fidesz-közeliségét hangoztatják. Orbán kommentárjából kiderült, mindenki, aki az előző kormány alatt lehetőséghez jutott az megkapta ezt a „billogot”. Ez történt a Széchenyi-Terv esetében is, ahol ugyan magyar vállalkozók tízezreio jutottak lehetőséghez, de a pártpolitikai ügyeskedés, taktika folytán a végkicsengés mégiscsak az volt hogy klientúrát épít a kormány. Orbán elismerte: Ebben benn van a saját ügyetlenségünk, és benne van talán egy kicsit a lustaságunk is, és mindenképpen benne van a médiában élvezett vagy elszenvedett hátrányos helyzetünk.

Olvasói kérésre Orbán a napokban zajló ügynökvita kérdéseit is érintette: Szerinte a dossziék kinyitása nem lehetetlen, de a múlt lezárása nagyon bonyolult kérdés. Reményét fejezte azonabn ki az iránt, hogy a kormány olyan nagytekintélyű szakembereket is belevont a bizottsági munkába, mint a polgári oldal által is nagyra becsült Sólyom László vagy Boross Péter.

Számos telefonáló kérdésére válaszolva Orbán elmondta véleményét a szavazatok újraszámolására irányuló törekvésekről is.

A keményebb fellépés hiányát mind alkotmányos, mind időbeli korlátokkal magyarázta. Ha ugyanis az ellenfelek nem akarják, egy népszavazási kezdeményezés keresztülvitele több hónapba is eltelhet, ugyanakkor vannak olyan határidők melyek a törvény szerint köteleznek. Kétségtelen, hogy van ok a szomorúságra, de másfelől észre kell vennünk azt is, hogy a kormánypártok azzal, hogy nem engedték újraszámoltatni a szavazatokat, olyan lélektani terhet vettek a nyakukba, „amivel szemben aztán később nagyon nehéz lesz védekezni, hiszen kikerül az ésszerűen megvitatható kérdések köréből, mert nem lehet megszámolni a ténylegesen leadott szavazatok számát.”

Orbán ugyan számított rá hogy a kérdés napirendre került, mégis európai módon gratulált a miniszterelnöknek, és mint hozzátette, nem sok reményt fűzött a sikerhez, hiszen „ha valaki ismeri az elmúlt 50 év történelmét Magyarországon, aligha hihette, hogy baloldali erőket rá lehet arra kényszeríteni, hogy ha egyszer kihirdették őket győztesnek, akkor újraszámoljanak bármilyen szavazatot.” Ennek ellenére ezúton is megköszönte a polgároknak a derekas küzdelmet, annak ellenére, hogy a lelkük mélyén ők is tudták, az esély meglehetősen kevés.


Olvasó kérdéseir két szemléletes mondással érzékeltette a polgári oldal helyzetét a miniszterelnök: „A régi rómaiak mondták azt, hogy jót cselekedni és gyalázkodást megérni, az királyi dolog.” Illetve: „Igazán sikeres ember az, aki képes szilárd alapokat építeni azokból a kövekből, amelyeket mások hajigálnak rá. Ezt üzenem a polgári világnak, meg a polgári köröknek. Úgyhogy gyűjtögessük ezeket a köveket és építsünk belőle szilárd alapot. Meglesz az eredménye. ”

A polgári körök azonban megszenvedik, hogy nincs megfelelő kapcsolatrendszer közöttük, nincs egy irányítópont, ahol összefuthatnának a szálak, sőt felvetődnek olyan hangok is, melyek szerint Orbán újabb pártot szervez. Orbán azonban elmondta, hogy a mozgalom, mely szigorúan pártok fölött áll, és nem csak azért mert jobb és baloldaliak egyaránt találhatók a sorai közt, hanem mert itt valódi nemzeti összefogás valósulhat meg olyan kardinális, egész nemzetet érintő kérdések ügyében, mint például,a gazdák, vagy a hazai ipar támogatása.

Ráadásul „ebben a mozgalomban az a jó, hogy nem kell politikussá válni, nem kell párttaggá válni, nem kell hívévé szegődni egyetlen politikai pártnak ahhoz, hogy az ember mégis benne legyen a közéletben, méghozzá annak a közepében és fontos, mindannyiunk, a közélet szempontjából fontos kérdésekkel foglalkozhasson. Ezért szerintem nem szabad párttá alakítani ezt a mozgalmat, mert ez több is, kevesebb is, de mindenképpen átfogóbb, szélesebb, befogadóbb, mint bármilyen politikai párt.”


Sőt eme polgári mozgalmat a jobboldal esetleges kormányra kerülése után, nemhogy abbahagyni, de erősíteni kell. Ezeknek a köröknek ugyanis történelmi távlata van: „A polgári körök nem egyszerűen arról szólnak, hogy ki kormányoz, ez egy fontos kérdés, hanem még a kormányzás fölött is elhelyezkednek abban az értelemben, hogy újra szeretnénk építeni Magyarország társadalmi szövetét, újra szőni, újra megerősíteni ezeket a szöveteket annak érdekében, hogy a kormányoktól függetlenül erős ország, erős nemzeti közösség legyen Magyarország, tehát nem a hatalom megszerzése a célja a polgári köröknek, az csak egy kellemes és hasznos dolog. De az igazi értelme ezen túlmutat, e fölött áll. ”

A minőségi munka mihamarabbi elkezdése érdekében hamarosan szükségg lesz egy székházra is. Orbán Viktor ezért zárszavában felhívta a polgári köröket, hogy szerény adományokkal járuljanak hozzá egy székház létesítéséhez.

Orbán Viktor pártpolitikában vállalandó szerepéről egyelőre nem tudott nyilatkozni.