Július 6.: Magyar politikai élet

Demszky Gábor, Gy. Németh Erzsébet és Schmitt Pál a tüntetésről; július 20-ig őrzik a szavazólapokat; a KDNP szerint a Fidesz jobbra tolódik; tisztújítás a hevesi Fideszben; Várhegyi Attila a koalíció felelősségéről; a DEPORT-'56 ellenzi Horn Gyula kitüntetését; nem a bejelentett tüntetéseket oszlatta fel a rendőrség; Kövér László az őszi választásról.

MTI
2002. 07. 06. 19:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje, Gy. Németh Erzsébet vasárnap azt kezdeményezi, hogy a fővárosi főpolgármester-jelöltek még a parlamenti szünet előtt, úgynevezett kerekasztal keretében beszéljék meg, hogyan képzelik el az önkormányzati választás kampányát.

A tüntetésekről szólva jelezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy „néhány politikai erő ilyen helyzet elé állítsa a budapestieket”. Mandur László, az MSZP budapesti elnöke kijelentette: a Fidesz és Orbán Viktor nem kerülheti meg annak felelősségét, amit az agresszív és indulatokat felkorbácsoló országgyűlési választási kampány politikai stílusával gerjesztett, főleg a szélsőjobboldalon.




Az országgyűlési választások kapcsán keletkezett dokumentumokat, köztük a szavazólapokat is, július 20-ig mindenütt meg kell őrizni, egy jogállamban ugyanis mindenkinek, de főként a helyi törvényesség őreinek számító jegyzőknek be kell tartaniuk a jogszabályokat – mondta Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

A Magyar Hírlap értesülése szerint egyebek közt a budapesti XX. kerületben is úgy értelmezik a törvényi előírásokat, hogy július 8-tól megsemmisíthetők a szavazólapok ott, ahol a választás már az első fordulóban érvényes volt. Tóth Zoltán elmondta: a belügyminiszter jogkörénél fogva a törvény végrehajtására kiadott egy rendeletet, amit a jegyzőknek – akik egyúttal a helyi választási irodák vezetői is – végre kell hajtaniuk.

Jelezte: a rendelet egyértelműen rögzíti, hogy a szavazással összefüggő iratokat, így a szavazólapokat is a választási irodák július 20-ig kötelesek megőrizni.




Schmitt Pál szerint a csütörtöki fővárosi tüntetésből szinte valamennyi párt politikai tőkét kívánt kovácsolni. A parlamenti ellenzék által is támogatott független főpolgármester-jelölt elmondta: sajnálta, hogy Budapestnek nem volt alternatív terve, amelyet a váratlan helyzetben azonnal életbe léptethettek volna.

A főpolgármester-jelölt szerint jó, hogy az emberek szabadon kifejezhetik politikai véleményüket, de ezt természetesen bizonyos kertek között kell tenniük. Schmitt Pál kérdésre válaszolva jelezte, hogy még nem kapott meghívót Gy. Németh Erzsébettől, az MSZP főpolgármester-jelöltjétől, ha megkapja azt, meggondolja, mit tegyen. Hozzátette: nincs semmi oka arra, hogy ne menjen el a megbeszélésre.




A KDNP úgy látja, hogy Pokorni Zoltán lemondásával a Fidesz még inkább jobbra fog tolódni, s az így keletkező űrben a KDNP-nek lesz politikai mozgástere. Bartók Tivadar pártelnök úgy fogalmazott: nem igaz az, hogy a KDNP baloldali politikai erő lenne, mert jobbközép párt.

A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy Mizsei Zsuzsanna lemondott választmányi elnöki tisztségéről. A posztot az önkormányzati választások után fogják ismét betölteni, addig Bartók Tivadar lesz a választmány elnöke. Bartók Tivadar kifejtette: a csütörtöki, budapesti tüntetéseket semmi sem indokolta, és azokat terheli érte a felelősség, akik kétségbe vonják a választási eredményeket.




Megalakult a dunántúli romák képviseleti és érdekvédelmi szövetsége Győrött, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Vas megye roma szervezeteinek összefogásával. A szerveződés elnökének Pádár Lászlót választották, aki elmondta: a regionális szerveződés fő feladatának tekinti a megfelelő identitástudattal rendelkező, a többségi társadalomban helyet kereső és találó roma népesség segítését, érdekeinek védelmét.

Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy vélte: a romák erősödő önszerveződésének el kell jutnia a regionalitásig, hiszen a régiós fellépés hatásosabb, eredményesebb érdekképviseletet tesz lehetővé.




Martonyi János volt külügyminisztert választotta elnökévé a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szombaton Budapesten megtartott közgyűlésén. Granasztói György, eddigi elnök és az elnökség lemondott, mert mandátumuk lejárt. Az egyesület, alapszabálya szerint kétévente tartanak tisztújító közgyűlést.

Martonyi János – aki az 1996-ban megalakult egyesületben Mádl Ferenc és Granasztói György után a harmadik elnök – megválasztását követő programadó beszédében kitért arra, hogy „valami baj van az életünkkel, ha nem is válságban van az ország, morális zavarban van, az abszurdhoz közelít az élet.”

A polgári oldal hátrányt szenvedett a választásokon, ugyanakkor soha nem volt ilyen erős, egységes, az önszerveződése soha nem ért el ilyen eredményeket, mint ma – fogalmazott, hozzátéve: az egyesület legfontosabb feladata, hogy ebben az önszerveződési folyamatban részt vegyen, annak lendítő ereje legyen. Martonyi János az összefogás szükségességét hangsúlyozva azt mondta: nyitottnak kell lennünk és lehetőséget kell adni arra, hogy az összefogás létrejöjjön, erősödjön. Szavai szerint „szükség van párbeszédre, de a megbélyegzőkkel, a rágalmazókkal nem tudunk pártbeszédet folytatni”.




Csáki Zsigmond eddigi alelnököt választották a Fidesz Heves megyei szervezetének elnökévé a megyei választmány szombati egri ülésén. Erre azt követően került sor, hogy június végén lemondott posztjáról Horváth László országgyűlési képviselő, a megyei szervezet korábbi elnöke, valamint a teljes elnökség. A szombati ülésen megválasztották az új elnökséget is, amelyben egy új tag kapott helyet.

Ismét a testület tagjává vált Ambrus Zoltán hatvani vállalkozó, Balázs József Nagyréde polgármestere és Homa János országgyűlési képviselő. Mellettük Tuza Gábor a Heves megyei Önkormányzat tagja kapott bizalmat a szavazáson. Az elnöki posztra egyébként ketten pályáztak: Csáki Zsigmond mellett Mánya Kristóf gyöngyösi gyermekorvos, a párt korábbi országgyűlési képviselője. A testület végül 36:8 arányban az előbbinek szavazott bizalmat.




Várhegyi Attila szerint meglehetősen érdekes, hogy a kormánytöbbséget adó MSZP és SZDSZ a csütörtöki tüntetés kapcsán a felelősöket, és nem a szervezőket keresi. A Fidesz pártigazgatója szombati, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a legteljesebb mértékben visszautasítja az MSZP szombati sajtótájékoztatóján elhangzottakat.

Mint mondta, kizárólag a szocialista párt és az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja és pártvezetése felelős azért a helyzetért, amely az elmúlt héten Budapesten kialakult. Szavai szerint a polgárok tudomásul vették az országgyűlési választások eredményét, de sokan kételyüket fejezték ki a választások tisztaságát illetően.

Kinek állt érdekében, hogy elterelődjön a figyelem a D209-es ügynök szerepéről? – tette fel a kérdést, hozzátéve: azoknak áll érdekében, akiknek a D209-es ügynök a miniszterelnöke. A Fidesz pártigazgatója azt is firtatta: a csütörtöki tüntetés kapcsán miért nem a rendőrség és a demonstrálók közötti összetűzés minőségéről és a jogtalan fegyverhasználatról beszélnek a kormánypártok, miért próbálják meg áthárítani a felelősséget.




Thürmer Gyula felhívta a mai magyar politikai elit figyelmét arra, hogy ha meg akarják tartani a hatalmat, irányítani akarják az országot, ne pocskondiázzák a múltat, hagyják békén Kádár Jánost, legyenek tisztességesek, becsületesek. A Munkáspárt elnöke erről a párt Kádár János halálának 13. évfordulója alkalmából rendezett politikai nagygyűlésén beszélt szombaton Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Felelevenítette a Munkáspárt azon korábbi javaslatát is, hogy Kádár Jánosnak állítsanak köztéri szobrot. Úgy vélte: ha Orbán Viktorban és Demszky Gáborban csöppnyi előrelátás, illetve egy kis bölcsesség lett volna, akkor a Köztáraság téren már állna a szobor. Kádár János sírjánál a megemlékezés koszorúit és virágait helyezte el többek között a Munkáspárt központi bizottsága, az MSZMP, a Május 1., illetve a Marx Károly Társaság, valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is.




Az '56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elképesztőnek tartja Medgyessy Péter miniszterelnök ötletét, miszerint magas állami kitüntetésre terjeszteti föl Horn Gyula volt miniszterelnököt 70. születésnapja alkalmából. A DEPORT-'56 szerint Horn Gyula karhatalmista múltja miatt ez a kezdeményezés politikai perverziónak minősül, egyben az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének meggyalázása.

A DEPORT-'56 számára érthetetlen, hogy miközben az MSZP-SZDSZ kormányzat szólamokban a megbékélés híve, aközben mindent elkövet, hogy szítsa az ellentéteket. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magas állami kitüntetés méltatlan odaítélése esetén tömegesen adnák vissza kitüntetéseiket.




Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) egyelőre nem indul semmilyen vizsgálat annak a hírnek kapcsán, miszerint adótitokhoz is hozzájuthatott a Defend – tudta meg az MTI Futó Ivántól, az adóhivatal informatikai elnökhelyettesétől. A héten olyan sajtóértesülések jelentek meg, amelyek szerint megalapozott lehet annak a gyanúja, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) készült Defend-jelentések egy része APEH-adatbázisokból származó adótitkokra építkezett.

Futó Iván elmondta: az ügyben hivatalosan senki sem kereste meg az adóhivatalt. Az elnök-helyettes egyébként úgy véli, hogy az MFB biztonsági cége nem férhetett hozzá az adóhivatal titkaihoz. Vizsgálat egyébként csak akkor indulhat, ha valaki konkrét ügyben keresi meg a hivatalt, eredményre ugyanis akkor juthatnak, ha bejelentés érkezik, hogy milyen cég esetében sértették meg az adótitkot, és mikor történt az eset.




Három bejelentett demonstráció zajlott csütörtökön a Kossuth téren, a Parlament előtt, a rendőrség azonban nem azokat, hanem az engedély nélküli tüntetést oszlatta fel – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményéből.

A Kossuth térre érkező tömeg a bejelentett rendezvények helyszínétől távol, a földművelésügyi tárca épületének árkádjai alatt gyülekezett, a létszám növekedésével elfoglalta az úttestet, majd a 2-es villamos vágányait is. A forgalom lebénult, a villamos- és trolibuszforgalom leállt – emlékeztet a BRFK.

A helyszínre érkezők a maguk által hozott transzparensekkel, zászlókkal vonultak fel, a téren folyó bejelentett demonstrációk céljától eltérő tartalmú követeléseket hangoztattak, beszédeket mondtak, jelszavakat kiabáltak, és a téren zajló rendezvények egyikéhez sem csatlakoztak.

Tekintettel arra, hogy a későbbiekben már mintegy 3000 főre duzzadt tömeg bejelentés nélküli demonstrációt folytatott, a rendőrség a törvénysértés megszüntetése érdekében – miközben a többi bejelentett rendezvény tovább folyt – a törvényben előírt feloszlatási kötelezettségének eleget tett, az útpályán valamint a villamossínen zajló demonstrációt megszüntette – áll a BRFK közleményében.




Demszky Gábor jogosnak felvetésnek tartja, hogy a főpolgármester-jelöltek egyeztessenek a kampány etikai vonatkozásairól, véleménye szerint ez akkor válik időszerűvé, ha az államfő kiírja az önkormányzati választásokat.

A főpolgármester szombaton este elmondta: Budapestnek és a fővárosban élőknek egyértelműen érdeke, hogy nyugodt és tisztességes hangvételű legyen a kampány az őszi választások előtt. Mint mondta, amint Mádl Ferenc köztársasági elnök kiírja a választásokat, azonnal szükségesnek tartja az egyeztetéseket arról: milyen módon tervezik a vitákat, és milyen szabályokat tartanak magukra nézve kötelezőnek.

Schmitt Pál szombati nyilatkozata kapcsán, amely szerint a fővárosnak a csütörtöki tüntetéseket illetően nem volt terve a váratlan helyzet megoldására, Demszky Gábor kijelentette: csodálkozik azon, hogy a főpolgármester-jelölt eddig nem szólalt meg az Erzsébet hídi jogtalan és törvényellenes demonstráció ügyében. Szavai szerint meglepő, hogy Schmitt Pál nem minősítette a tüntetést „politikai útonállásnak”, különösen azért, mert az őt jelölő Makovecz Imre is jelen volt a tüntetők között.

Véleménye szerint egy ilyen helyzetben szükség van az elhatárolódásra. Utalt arra, hogy körülbelül 10-15 ezer gépkocsi közlekedett volna a hídon a tüntetés idején, s ezt a forgalmat a többi híd nem tudja levezetni. Demszky Gábor úgy vélekedett: a forgalmi káosz ilyen esetben elkerülhetetlen, csak lerövidíteni lehet a blokád feloldásáig eltelő időt.

Ennek érdekében a rohamrendőrségnek, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak és a felderítő hatóságoknak hatékonyan kell együttműködnie, és lehetőség szerint meg kell akadályoznia az ilyen helyzetek kialakulását a legfontosabb csomópontokon és főútvonalakon – mondta. A főpolgármester szerint a csütörtöki tüntetés a rendőrség számára rendkívül tanulságos volt. Reményét fejezte ki, hogy a következő esetben a rendőrség felkészültebb és hatékonyabb lesz.




Az őszi önkormányzati választásokra történő mozgósításra, saját jelöltek állítására hívta fel Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke a zalai polgári köröket azok első, zalaegerszegi találkozóján, szombaton.

„Az országgyűlési választásokon az általunk elképzelt jövő lehetőségeit vesztettük el, de másfelől a polgári oldal megerősödését nyertük” – mutatott rá Zala megye közel félszáz polgári körének képviselői előtt. Kövér László szavai szerint az őszi helyhatósági választások tétje, hogy vagy az MSZP erősíti meg pozícióit, vagy a polgári összefogás lesz képes az eddiginél is jobb eredményt elérni.

„A polgári köröknek nem önmagukat, hanem a bizonytalan szavazókat kell meggyőzniük, ezért menni kell házról házra az igazuk bizonyítása és az általuk állított jelöltek támogatottságának megszerzése érdekében ”- hangsúlyozta Kövér László. A politikus valószínűsítette, hogy nem lesz olyan magas részvételi arány, mint az országgyűlési választásokon, és úgy vélte, hogy ezzel együtt a szociálliberális választók köre is kisebb lesz.

„Az a fontos, hogy ne az indulat vezérelje a polgári köröket, hanem a meggyőződés és a meggyőzés szándéka” – fogalmazott. Napi politikai kérdésekről szólva Kövér László kifejtette: nem a választási vereséget nem tudják elviselni, hanem azt, hogy „D-209-esek uralják az országot”. „Ami Horn Gyula magas kitüntetésre való felterjesztését illeti: ha a köztársasági elnök ellenvetése ellenére a kitüntetést bármilyen módon mégis megkapná, az a rendszerváltás szembeköpését jelentené” – mondta Kövér László.

A zalai polgári körök találkozóján nyilatkozatot fogadtak el, amely többek között a kisebb települések polgári köreinek létrehozását, a közéletnek az „árulóktól és hálózati emberektől való megtisztulását” támogatják. A nyilatkozat továbbá célul tűzi ki, hogy a megye „önkormányzati szinten is megszabaduljon az állampárti örökséggel terhelt káderektől” , valamint azt, hogy a polgári erők Zalában saját alternatív nyilvánossághoz jussanak a Jobb Zaláért címmel augusztusban indítandó tájékoztató lap által.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.