Az életmentő szerkezet különlegesen hosszú és hibátlan működése a beültetést elvégző Frédéric Collart orvosprofesszor szerint új távlatokat nyit meg a szívsebészet előtt, reményt kínál arra, hogy a műszívek a jövőben akár végleges megoldást nyújtsanak a rászorulóknak.
A hagyományos szívátültetés hátrányai között tarják számon a donorok csökkenő számát, s azt, hogy idős betegeknél nem alkalmazható, mert nem képesek elviselni a súlyos műtét utólagos terheit, nem élik túl a testidegen szerv kilökődésének megelőzését célzó kockázatos terápiát.
Christian Rabasa, a nevezetes francia beteg hazájában az egyetlen, aki ilyen huzamos ideig tudta használni a műszívet, rajta kívül a világon még további hat páciens dicsekedhet hasonló rekorddal. Ez idő szerint összesen 1360 ember él elektronikus eszköz segítségével.
A ritka vércsoporttal és erősen korpulens alkattal megáldott Rabasát 1999 áprilisában szállították szinte reménytelen állapotban a marseille-i Timone kórhába, ahol az intenzív osztályon csak újraélesztéssel sikerült visszahozni az életbe. Akkor kapta meg a műszívet, s ennek segítségével azóta normális, önálló életet élhetett. A hasfalon elhelyezett és a baloldali főütőérrel összekötött elektronikus szerkezetet egy akkumulátor és a hozzá csatlakoztatott ellenőrző műszer működteti, amelyet a beteg a testén visel, vagy egy kis táskában hordozza magával.
Rabasának három évet kellett várnia , amíg megtalálták a számára a megfelelő, teljes szabadságot és hosszabb életperspektívát ígérő valódi szívet. Frédéric Collart és két kollégája idén májusban tízórás műtéttel ültette be a beteg mellkasába az élő testrészt. Két hónappal az operáció után az újszíves jól van.
Szégyent és katasztrófát kiáltanak a spanyolok a nagy hiba után a kézilabda Eb-n + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!