Szeptember 17.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Napirend előtt Orbán Viktor korábbi nyilatkozatairól folyt a vita a Tisztelt Házban, utána az interpellációk, a kérdések, majd az azonalli kérdések következtek. Közben négypárti tárgyalások zajlottak az EU-csatlakozásról. Az országgyűlés várhatóan késő estig ülésezik.

Napirend előtti felszólalások
Magyarország EU-csatlakozása és Orbán Viktor volt miniszterelnök ezzel kapcsolatos kijelentése volt a napirend előtti felszólalások fő témája a parlament keddi ülésén.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azzal vádolta az MSZP politikusait, hogy kiforgatták Orbán Viktor szavait, fantomok ellen hadakoznak és ellenségképet gyártanak. A politikus emlékeztetett arra, hogy 1998-ban az MSZP nem támogatott egy, a NATO-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítást. Rámutatott: az MSZP elutasította Martonyi Jánosnak, a korábbi kormány külügyminiszterének azon javaslatát is, hogy az uniós csatlakozás ne váljon kampánytémává.

Áder János szerint Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar gazdáknak, a kis- és középvállalkozóknak javítani kell az uniós versenytársakkal szembeni helyzetét, és háromszázalékos béremeléssel nem lehet az uniós bérekhez felzárkózni.

A frakcióvezető leszögezte: a Fidesz azt akarja, hogy az ország csatlakozzon az EU-hoz, de számára nem mindegy, hogyan. Visszautasította, hogy a Fidesz veszélyeztetné Magyarország EU-csatlakozását. Úgy vélte, hogy az MSZP az eddiginél is durvább negatív kampányt készül folytatni az önkormányzati választás előtt. Hozzátette, hogy ebben az SZDSZ „Sancho Panzaként lohol a nagytestvér után”.

Kovács László külügyminiszter válaszában a Fideszt verhetetlennek nevezte az ország érdekeinek veszélyeztetésében, hazudozásban és cinizmusban. Az EU-csatlakozás olyan esélyt ad, amelyet Szent István óta nem kapott Magyarország, és a magyar nemzet, az ország jövője függ attól, hogy tud-e élni ezzel az eséllyel – hangsúlyozta a miniszter. Leszögezte, hogy ezt a csatlakozást veszélyeztetni bármilyen hatalmi vagy pártérdekből, nagyra nőtt személyes ambíciókból, a nemzet érdekeit sértő, felelőtlen cselekedet.

Kovács László szerint nem attól erős egy ország, hogy olyan földtörvénye van, amely a Fidesz klientúrájának könnyebb földhöz juttatását szolgálja.
Cinikusnak nevezte a Fidesz magatartását, mert – mint mondta – az előző kormány egy semmivel nem viszonzott megállapodást kötött arról, hogy három év Magyarországon való lakás és mezőgazdasági tevékenységgel való foglalkozás után a külföldiek szabadon szerezhetnek földtulajdont az országban.

Utalt arra, hogy a Széchenyi-tervet az előző kormány elégtelen forrásokkal hagyta örökül a mostani vezetésre. Cinikusnak nevezte azt is, hogy három százalék feletti reálbér-növekedést követel Orbán Viktor, miközben az ő kormánya 2000-ben öt százalékot meghaladó gazdasági növekedés mellett mindössze 1,5 százalékos reálbérkereset-emelkedést biztosított, és csupán 2,9 százalékos növekedést produkáló gazdaságot hagyott az új kormányra. Nem erős, hanem versenyképes országként kell csatlakoznunk a szociális Európához, és az a száznapos program, amelyet a kormány megvalósított az egy versenyképes ország csatlakozását biztosítja megfelelő szociális feltételekkel – szögezte le a külügyminiszter.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője kalandorpolitikának nevezte, hogy a volt miniszterelnök megnyilatkozásaiban feltételekhez kötötte, lebegtette az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás ellenzék általi megszavazását.

A politikus szerint Orbán Viktor nem tesz mást, mint pillanatnyi belpolitikai érdekeknek rendeli alá a nemzet számára legfontosabb stratégiai cél elérését. Úgy vélte, hogy a volt miniszterelnök által szabott feltételeknek semmi közük az európai uniós csatlakozáshoz.

A frakcióvezető Áder Jánosnak az SZDSZ-ről tett megjegyzésére szintén Cervantes Don Quijotéjából vett hasonlattal válaszolt, mondván, hogy a támasztott feltételek olyanok, mintha Rosinante zabot kérne cserébe az alkotmánymódosítás megszavazásáért. Elmondta, hogy csütörtökön alakul meg a parlament európai uniós nagybizottsága, amely a pártok egyeztető, koordináló, konszenzusteremtő fóruma lesz. Itt az ellenzéki pártoknak színt kell vallaniuk, mi a legfontosabb számukra: pitiáner hatalmi praktikák érvényesítése, vagy az ország hosszú távú jövőjének biztosítása – hangsúlyozta.

Kuncze Gábor azt javasolta, hogy a kormány nyújtsa be a vonatkozó törvényjavaslatokat, „az ellenzék pedig nézzen szembe kalandorpolitikája összes következményeivel”.

Gémesi György (MDF) felszólalásában azt állította, hogy a Miniszterelnöki Hivatal politikai kötődés alapján nevezett ki kistérségi megbízottakat. A képviselő példaként elmondta, hogy kétéves tapasztalattal rendelkező szakembert olyan személlyel váltottak fel a megbízotti poszton, akinek mindössze érettségije van, nem beszél semmilyen idegen nyelvet, és nincs gyakorlata ezen a területen.

Leszögezte: az MDF elfogadhatatlannak tekinti pártkatonák kinevezését kistérségi megbízottaknak, és ezt provokatív döntésnek tartja. Ezért arra kérte a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy vonja vissza a kinevezéseket, és kizárólag szakmailag megfelelő személyekkel töltse be e posztokat.

Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kijelentette: az előző kormány a 150 kistérségi megbízottat 150 személy közül választotta ki. Hozzátette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal most viszont 822 pályázó közül nevezte ki a megbízottakat. Rámutatott arra, hogy a nyerteseket egy háromtagú bizottság választotta ki, amelynek tagja volt a régiókoordinátor is.

A kancelláriaminiszter szerint diszkrimináció lenne, ha politikai meggyőződése, párthoz való kötődése miatt valaki nem tölthetne be kistérségi megbízotti tisztet.

Sós Tamás (MSZP) a területi egyenlőtlenségek növekedésére hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy nem csak a fejlett és az elmaradott megyék közötti különbség növekedett az elmúlt években, hanem megyén belül a különböző kistérségek közötti is. A képviselő fontosnak nevezte, hogy a kormány ne csak a felzárkóztatásra, hanem a lemaradás megelőzésére is fordítson figyelmet. Felvetette, hogy külön alapot kellene létrehozni a kilenc legelmaradottabb kistérség felzárkóztatására.

Kiss Elemér szerint az elmúlt évek területfejlesztési törekvései nem jártak eredménnyel, ezért – mint mondta – a mostani kormányzat ezen változtatni kíván. A miniszter – egyetértve a képviselővel – szintén nem tartotta megfelelőnek, hogy a megyei mutatókat vegyék csak figyelembe a térség fejlettségének megállapítása szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben nagyobb figyelmet kíván a kistérségekre fordítani.

A tervek közül kiemelte azt az elképzelést, miszerint a kormány segítséget nyújtana azoknak a kistérségeknek, amelyek nem tudják a beruházásokhoz szükséges önrészt biztosítani.

Az Országgyűlés elfogadta az elnöki ajánlásként előterjesztett napirendet és hozzájárult ahhoz is, hogy a parlamenti keddi munkanapjának programja kiegészüljön az APEH működését vizsgáló bizottság felállításáról rendelkező javaslat tárgyalásával.

Interpellációk
Az interpellációk sorában először Arnóth Sándor (Fidesz) tudakolta, miként lehetett a Malév elnökévé kinevezni azt a Huszti Andrást, aki a képviselő szavai szerint részt vett egy olyan üzleti tranzakcióban, amely több száz millió forinttal károsította meg az államot.

Arnóth Sándor elmondta: 12 millió forintért adta el a kincstárnak a tihanyi volt MSZMP üdülő 2O2,4 millió forintért megvásárolt berendezését a Magyar Fejlesztési Bank. Elmondta, hogy az eredeti ügyletet 1996-ban kötötte az MFB vagyonkezelő cége, a Trezor Kft a tulajdonos holdinggal. A szerződés egyik aláírója Huszti András volt. A képviselő szerint Huszti András kinevezésével folytatódik az a kinevezési gyakorlat, amelynek során a kormány saját klientúráját helyezi vezetői állásba, azokat is, akikről bebizonyosodott, hogy sem erkölcsileg sem szakmailag nem állják meg a helyüket.

Válaszában László Csaba pénzügyminiszter leszögezte: az említett üzleti tranzakció kapcsán az előző kormánynak négy éve volt arra, hogy ha bármilyen szabálytalanságot észlel, a szükséges lépéseket megtegye. A kinevezéssel összefüggésben elmondta: Huszti András közgazdász, kandidátus, több nyelven beszél, banki és nemzetközi gyakorlata van. Ezzel a felkészültséggel valaki nyugodtan kinevezhető a Malév elnöki posztjára – hangsúlyozta. Az interpelláló a választ nem fogadta el, a Ház többsége azonban igen.

Font Sándor (MDF) a vasutak állapotával kapcsolatosan fejezte ki elégedetlenségét interpellációjában. Példaként a Budapest-Kiskörös-Tompa-Kelebia vasútvonalon tapasztalható rossz állapotokat említette, valamint azt, hogy az InterCity most közel két óra alatt teszi meg Budapest és Soltvadkert között ugyanazt a távot, amelyre korábban elég volt másfél óra.

Szalay Gábor, a gazdasági tárca államtitkára reményét fejezte ki, hogy az interpelláló nem a jelenlegi kabinetet teszi felelőssé a vasúti állapotokért. Hangsúlyozta, hogy a szféra reformja tovább nem halasztható. Mint közölte, 2003 január 1-től működési, és finanszírozási reform kezdődik a MÁV-nál. A képviselő az interpellációra adott választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont igen.

Világosi Gábor (SZDSZ) azt tudakolta a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető államtitkártól, hogy milyen forrást jelentett az előző kormány számára az In-Forrás Kht. Ismertette, hogy a MeH 2001-ben 500 millió forint tőkével alapította a kht-t, amely főtevékenységként szerinte hatalmas összegeket fizetett ki el nem végzett munkákért.

Megemlítette, hogy a választások előtti hónapokban az In-Forrás 50 millió forint értékben adott megbízásokat, de a teljesítésnek – mint mondta – nincs nyoma. Azt is közölte, hogy a kht. a pedagógusoknak szánt 30 ezer számítógép elosztására egyszerre két szerződést is kötött. Világosi Gábor álláspontja szerint az In-Forrás esetében gyanítható a sikkasztás és az okirat hamisítás. Erre szerinte jó példa, hogy az ügyvezető saját gépkocsiját havi 150 ezer forintért adta bérbe a kht-nek bonyolult és szabálytalan bérleti szerződéssel.

Válaszában Kiss Elemér miniszter úgy fogalmazott, hogy az In-Forrás biztosan hozott enyhülést néhány kiválasztottnak. Mint mondta: a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságon zajló nyomozás vizsgálja a kht. ügyleteit. Az interpelláló a választ elfogadta.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) álláspontja szerint a földművelésügyi tárca villámháborút folytat a családi gazdaságokkal szemben. Szavai szerint a minisztérium vezetője hangzatos nyilatkozatokkal igyekszik megnyugtatni a gazdákat, hogy számíthatnak támogatásra, miközben a szocialisták kormányra kerülésük óta minden fontosabb ügyben a gazdák kárára döntöttek.

Németh Imre földművelésügyi miniszter cáfolta az interpelláló szavait. Azt mondta, hogy kormányra kerülésük óta az előző kormány üres ígéreteit igyekeznek megtölteni tartalommal. Turi Kovács Béla a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Révész Máriusz (Fidesz) a X. kerületi MSZP augusztus 20-i rendezvénye kapcsán, amelyre – elmondása szerint – azt önkormányzati rendezvényként feltüntetve állami támogatást pályáztak meg, arra várt választ a belügyminisztertől: fel kívánnak-e lépni a jövőben azok ellen, akik hamis adatokkal adnak be pályázatot állami közpénzekre.

Lamperth Mónika válaszában rámutatott arra: az MSZP kőbányai rendezvényét a párt finanszírozta, ahhoz sem önkormányzati, sem állami forrásokat nem használtak fel. Az ügyet az MSZP X. kerületi polgármesterjelöltje elleni negatív kampányként értékelte és kifogásolta, hogy a helyi önkormányzati választások negatív kampányát a Fidesz a Parlament falai közé kívánja hozni. Hozzátette: a kiíró egy formailag megfelelő pályázat esetén csak a pénzügyi elszámoláskor végez ellenőrzést. Mivel a rendezvény nem kapott támogatást, így ellenőrzés sem volt.

Révész Máriusz a miniszter válaszát nem fogadta el. Mint mondta: tény, hogy az augusztus 20-i önkormányzati rendezvényre – amelynek helyszíne és meghirdetett programja teljes egészében megegyezett a X. kerületi MSZP rendezvényének helyszínével és programjával – a szocialista polgármesterjelölt a helyi költségvetési bizottság elnökeként egymillió forintot szavaztatott meg, és a Belügyminisztériumhoz is pályázatot nyújtottak be támogatásért. Az Országgyűlés elfogadta a belügyminiszter választ.

Potápi Árpád (Fidesz) Hova lettek a nyári munkavállalók? című interpellációjában azt kérdezte Kovács László külügyminisztertől: elismeri-e végre, hogy nem volt valós alapja az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán a „román vendégmunkások áradatával való ijesztgetésnek”, és hogy az csupán kampányfogás volt az MSZP részéről.

Kovács László válaszában elismerte: túlbecsülték a veszélyt, de nem rossz szándékból, hanem felelősségérzetből. Jelezte: azok a kormányzati felmérések vezették őket, amelyek a törvény munkavállalási kedvezményének alátámasztását szolgálták és több százezer fős igényről beszéltek. Megalapozottnak tűnt a feltevés: ha 3 millió magyarból több százezer vállalhat itt munkát, akkor a több mint 20 millió románból is legalább ugyanennyi, vagy több kereshet itt munkát – fogalmazott a külügyminiszter. Az ellenzéki képviselő nem, az Országgyűlés azonban elfogadta Kovács László válaszát.

Répássy Róbert (Fidesz) interpellációjában arra volt kíváncsi: számíthatnak-e a bírák, az ügyészek és az igazságügyben dolgozók a jövőre megígért 50 százalékos béremelésre, illetve biztosítva van-e a költségvetésben ennek a fizetésemelésnek a fedezete.

László Csaba pénzügyminiszter válaszában jelezte: a költségvetési egyeztetési tárgyalások során Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel és az érintett szakértőkkel folyamatos egyeztetések zajlanak arról, hogy hogyan lehet a béremelés kérdését megoldani, illetve annak fedezetét megteremteni.

Arra kérte a képviselőket: legyenek türelemmel addig, amíg a költségvetési törvényjavaslatot a kormány benyújtja, és bízzanak abban hogy az érintett miniszterek ebben jó kompromisszumot kötnek. Répássy Róbert a választ nem fogadta el, mivel úgy ítélte meg: a pénzügyminiszter nem válaszolt kérdésére. A Ház a választ elfogadta.

Kérdések
Többségében gazdasági és földművelésügyi témákkal foglalkozott az Országgyűlés keddi ülésén a kérdések sorában. Arnóth Sándor (Fidesz) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez intézett kérdésében a szövetkezetek külső üzletrészének felvásárlása kapcsán arra várt választ: hogyan kívánja a kormány kárpótolni „azokat a kisembereket, akiket a szocialisták holdudvarához tartozó mezőgazdasági vezetők fosztottak ki”.

Németh Imre, a szaktárca vezetője válaszában úgy vélekedett: „a mezőgazdasági termelőket a szakszerűséget mellőző, ostoba agrárpolitika