Október 16.: Magyar politikai élet (1.)

Négyszázmilliárdos vagyont privatizál az ÁPV Rt. – Varga Mihály: Nem helyes és nem indokolt –Pályázati kiírás a távmunka-programokra – KSH: csökkent az ipari termelés – Csillag: még idén eladhatják a MOL-t – A Fidesz üdvözli a Kertész-mű filmre vitelét – Törvény készül a Tiszáról.

Négyszázmilliárdos vagyont privatizál az ÁPV Rt.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a mintegy 700 milliárd forintos állami vagyonból a következő két évben legalább 400 milliárd forint értékű privatizációt tervez – közölte Hollai Imre az ÁPV Rt. igazgatóságának tagja. Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter szerint rossz döntés a stratégiai vállalatok privatizációja.

Hollai Imre a Budapest Business Journal szerdai, budapesti konferenciáján megerősítette: az idén még a tavalyinál is kevesebb privatizációs bevétellel számol a vagyonkezelő. A korábbi menedzsment nem készített elő komolyabb privatizációs tranzakciót 2002-re – indokolta.

Hollai Imre hangsúlyozta: az ÁPV Rt. célja, hogy a közép- és hosszútávon állami tulajdonban lévő társaságokat hatékonyan működtesse. A nyílt, átlátható privatizáció és vagyonkezelés érdekében az igazgatóság tagja a kommunikáció fontosságát méltatta.

Utalt arra, hogy az ÁPV Rt-t jelenleg számos olyan kötelezettség terheli, amelynek teljesítése nem tartozik szorosan feladatai közé. Példaként említette a környezetvédelmi költségeket, szorgalmazva az erre vonatkozó szabályok módosítását.

Az igazgatósági tag a szervezet feladatai közül kiemelte az uniós jogharmonizációs munkát. Példaként említette az aranyrészvényekre vonatkozó szabályok EU-konformmá alakítását.

Említést tett a kárpótlás jegytulajdonosokkal szemben fennálló állami kötelezettségről is. Hollai Imre kiemelte: a mintegy 18 milliárd forintos kárpótlási jeggyel szemben a vagyonkezelő új megoldást kínál. Hozzátette, hogy az ÁPV Rt. ezzel a tőzsde fejlődéséhez is hozzájárul.

Rossz időben kezdi újra a privatizációt a kormány – reagált az MNO kérdésére Varga Mihály volt pénzügyminiszter Hollai Imrének, az ÁPV Rt. igazagatósági tagjának bejelentésére. Varga Mihály szerint felveti a bűncselekmény gyanúját az ÁPV Rt. Mol gázüzletágát érintő lépése, mert a társaságnak nem volt kormány-felhatalmazása döntést hozni az ügyben.

Varga szerint nem jó, hogy a kormány kiárusítja a stratégiai, monopol helyzetben levő vállalatokat, mert így rosszabb helyzetbe kerülhet az ország lakossága. Hozzátette: az ÁPV Rt. gyenge árfolyamon akarja eladni az állami vagyont.

Varga Mihály: Nem helyes és nem indokolt

Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint a kormány privatizációs tervei aggasztóak. A Fidesz költségvetési munkacsoportjának vezetője kijelentette: rossz időben, nyomott árfolyamon kíván a kormány megválni stratégiai üzeltágakban birtokolt részesedésétől, amely komoly veszélyt jelenthet.

Csillag István kijelentéseire – mely szerint nincs politikai akadálya, hogy a Gazprom jusson hozzá még állami kézben lévő nagyvállalatok részvényeihez, illetve hogy az állam privatizálni kívánja a Mol gáz-üzletágát – Varga úgy reagált: „Kibújt a szög a zsákból.” A volt pénzügyminiszter szerint a kormány osztogatásának lett ez a következménye, a költekezés árát most meg kell fizetnünk. Varga szerint az intézkedések a gáz árának drasztikus emelkedéséhez fognak vezetni.

A Fidesz politikusa felhívta arra a figyelmet, hogy a gazdasági miniszter Moszkvában töltött el hosszabb időt, és most az orosz kötödésű Gazprom neve is felmerült, mint lehetséges vevő. Varga Mihály kijelentette: törvénysértő, és felveti a bűncselekmény gyanúját az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Mol Rt.-t érintő rendelkezése, mert arra nem volt kormányfelhatalmazása. Így szükségét látja egy ügyészségi vizsgálat lefolytatásának.

A volt pénzügyminiszter leszögezte: rossz időben, alacsony árfolyamon adja el stratégiai tulajdonát az állam, amihez a Fidesz nem járul hozzá. Az MNO kérdésére Hollai Imrének, az ÁPV Rt. igazagatósági tagjának bejelentésére a politikus úgy reagált: a nemzeti vagyon felélése nem helyes és nem indokolt. „Stratégiai cégekről van szó, olyan helyeken szűnik meg az állami befolyás, melyek gyakorlatilag monopóliumok” – mondta Varga.

Papcsák Ferenc, a gazdasági munkacsoport tagja hozzáfűzte, hogy az állami és magánkézben lévő vagyont az elmúlt négy évben sikerült 20-80 százalékban szabályozniuk, ezt borítja most fel az ÁPV Rt. „A vagyonfelélés helyett az Uniós tagság küszöbén inkább erősíteni kellene az állami vagyont” – fűzte hozzá.

Pályázati kiírás a távmunka-programokra

A távmunka-programot indító munkaadók november 1. és december 15. között adhatják be pályázataikat a támogatások elnyerésére – tette közzé a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös pályázati kiírásban.

A távmunkahelyek létesítéséhez támogatást kérhetnek jogi személyek, így vállalkozások, nonprofit szervezetek, központi és önkormányzati költségvetési intézmények, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók. A létrehozandó munkahelyenként 500 ezer forint nyerhető el számítógép, számítástechnikai eszköz, szoftver beszerzésére, az internet-szolgáltatás igénybe vételének támogatására. A kommunikációs szolgáltatás igénybevételéhez történő hozzájárulás egy évre szól. A munkaadóknak vállalniuk kell, hogy két évig a távmunkahelyet fenntartják, ezt követően a támogatással megvásárolt eszközök tulajdonukba kerülnek.

Amennyiben a távmunkahelyet két éven belül megszünteti a munkaadó, akkor a támogatást vissza kell fizetnie. A munkaadók elnyerhetnek továbbá a távmunkahelyen foglalkoztatott személyek javadalmazásához fél éven keresztül folyósított 50 ezer forintot és annak járulékait. Ugyancsak a támogatás része lehet foglalkoztatott személyenként 60 ezer forint képzési hozzájárulás, amely az általános informatikai, illetve a távmunkaspecifikus ismeretek megszerzéséhez nyújt segítséget.

A pályázat kiírói a kísérleti program révén ezer távmunkahely létesítésével számolnak, s ennek megfelelően 500-500 millió forintos keretet irányoztak elő. A támogatott foglalkoztatás munkaszerződés, munkaviszony alapján történhet.

Nem csupán az otthoni, hanem a közösségi munkahelyeken, távmunkahely-centrumokban létesített távmunkahelyek is támogathatók. Egy távmunkahely-centrumot több munkaadó is igénybe vehet. A közösségi hozzáférés vagy távmunkahely-centrum képviselője, mint munkaadó, önállóan vagy más munkaadókkal közösen pályázhat. Ebben az esetben is a támogatás csak a távmunkára, vagy az ehhez szükséges képzéshez, betanításhoz használható fel.

Az elbíráláskor előnyt jelent több munkaadó együttműködése, a közösségi hozzáférés, a távmunkahely-centrum használata. A preferált munkavállalói körbe tartoznak a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, a romák, a 45 éven felüliek, a gyermeküket egyedül nevelők, a fogyatékkal élő vagy idős személyt ellátók, a hátrányos helyzetű térségben élők. A részletes pályázati feltételeket, az adatlapot pénteken teszik közzé az interneten a pályázatot kiíró tárcák. Az internetes címek: www.fmm.gov.hu vagy www.ihm.gov.hu.

KSH: csökkent az ipari termelés

Az ipari termelés volumene a szezonális és munkanap tényezővel is kiigazított index alapján augusztusban az előző hónaphoz képest 2 százalékkal csökkent, az előző év azonos időszakához képest, munkanaptényezővel korrigálva a csökkenés 0,9 százalék – közölte a KSH szerdán.

Ez megegyezik az előzetes adatokkal.

Kiigazítatlan adatok alapján az ipari termelés augusztusban 2,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és 1,5 százalékkal emelkedett az év első nyolc hónapjában.

Az ipari termelés júliusban a szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint 0,7 százalékkal nőtt júniushoz képest, a tavaly júliusihoz viszonyítva – a munkanaptényezővel korrigált számok alapján – 5,1 százalékkal emelkedett.

Csillag: még idén eladhatják a MOL-t

A Mol maradék 25 százalékos állami részének eladása elvileg lehetséges akár még ez év végéig, habár nemigen valószínű, hogy a szükséges feltételek teljesülnek addig – mondta Csillag István gazdasági miniszter szerdán, külföldi újságírókat tájékoztatva.

A feltételek között említette a földgáz új árazási rendszerének kidolgozását, a földgázrészleg külön üzletággá szervezését a Molnál és az új törvény elfogadását a gázpiac felszabadítására, a piacszabályozás átláthatóvá tételére. Hozzátette, hogy e feltételek a jövő év közepe előtt aligha teljesülnek.

Csillag István azt is elmondta, hogy nem egyben akarják értékesíteni a Mol 25 százalékát, hanem tőzsdei eladásra gondolnak. Kijelentette, nincs politikai akadálya az orosz Gazprom részvényvásárlásának, feltéve, hogy ez átlátható módon, a tőzsdeszabályoknak megfelelően történik.

A Fidesz üdvözli a Kertész-mű filmre vitelét

A Fidesz kulturális kabinetje örömmel fogadta azt a bejelentést, hogy a kulturális tárca egymilliárd forinttal támogatja az első Nobel-díjas magyar író legsikeresebb és talán legmegrázóbb regényéből készülő magyar játékfilmet.

Ezt a párt parlamenti frakciójának sajtóirodája szerdán közleményben tudatta. A kommüniké üdvözli, hogy a Sorstalanság című regényből megszülető filmet a kiváló operatőr, a rendezőként első filmes Koltai Lajos készíti.

- A Fidesz szakmai kabinetje támogatásáról biztosítja a kulturális tárcát minden olyan intézkedésben, amely e nagyszabású és reményeink szerint sikerre ítélt alkotás létrejöttét segíti – olvasható a közleményben.

Az ellenzéki párt kulturális kabinetje azt javasolja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetésének, hogy akkor se álljon el a film támogatásának szándékától, ha „a filmgyártás reformjához szükséges évi legkevesebb 10 milliárd forintot a szocialista kormány mégsem bocsátja rendelkezésre”.

A közlemény szerint a Fidesz hisz abban, hogy a mindenkori kulturális politikának lehetnek olyan elképzelései, amelyekhez a szükséges döntések meghozatala nem tűrhet halasztást, s amelyek elmulasztása fontos kulturális értékek létrejöttét akadályozná meg.

Törvény készül a Tiszáról

Törvény születik jövőre a Tiszáról – mondta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára az Élelmezési Világnap alkalmából tartott szerdai szakmai konferencián Budapesten.

Az államtitkár jelezte, hogy a jogszabályban meghatározzák mely folyó menti területeken lehet mezőgazdasági termelést folytatni, hol létesítenek tározókat, illetve mely holtágakat csatolják vissza a Tiszához.

Szanyi Tibor utalt arra, hogy a majdani törvényben foglaltak illeszkednek a tárca agrár-vízgazdálkodási törekvéseihez. A magyarországi öntözött területeket a minisztérium tervei alapján évente 20-25 ezer hektárral kell növelni a stabil mezőgazdasági termelés biztosításához.

- A jelenleg 300 ezer hektáros öntözött területnagyság bővítéséhez a tározók létesítése mellett fejleszteni kell az öntözőcsatorna-hálózatot – mutatott rá az államtitkár.

Szanyi Tibor az MTI-nek beszámolt arról, hogy a múlt héten megalakult agrárintegrációs bizottság kidolgozta azokat a lehetséges válaszokat, amelyeket Magyarország a közeljövőben nyilvánosságra kerülő hivatalos európai uniós javaslatokra megfogalmazhat a csatlakozási agrártárgyalásokon.

Szanyi Tibor hangsúlyozta, hogy a tárca elégedett a minisztériumi EU-integrációs részleg munkájával, a főcsoportfőnökség a vezetés teljes bizalmát élvezi. Az államtitkár a bizottság felállítását az agrártárgyalások véghajrájával indokolta.