Október 29.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Heves parlamenti vita az uniós csatlakozási tárgyalásokról; az oroszoké lehet a gázüzletág?; elfogadták a tavalyi zárszámadást; Kiss Péter a felnőttképzésről és az IBM-ről, valamint napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések, azonnali kérdések és válaszok szerepeltek a Tisztelt Ház délelőtti programjában.

Feladta harciasságát a kormány?
Az EU-csatlakozás kérdései kerültek a vita középpontjába az országgyűlésben a napirend előtti felszólalásoknál. Áder János számonkérte Medgyessy Pétertől és Kovács Lászlótól, hogy míg ellenzékiként heves, kemény nyilatkozatokat tettek, mostanra feladták harciasságukat a tárgyalásokon. Szent-Iványi István szerint Orbán Viktor felelőtlenül viselkedett, amikor egy hírügynökségnek azt állította, hogy az ország a válság felé halad.

Napirend előtti felszólalásában Áder János értetlenségét fejezte ki, amiért Medgyessy Péter kormányfő nem tájékoztatta a keddi napon az Országgyűlést a koppenhágai EU-minicsúcson történtekről.

Áder ezután röviden értékelte a csúcsot: rossz hírnek nevezte, hogy az Unió Koppenhágában 25 milliárd euróról 23 milliárdra csökkentette a térségfejlesztési támogatásokra vonatkozó ajánlatát, hogy az eredeti egy évről három évre növekedett védzáradékot és hogy a magyar mezőgazdasági termelők tíz évig „másodrendű” helyzetben lesznek az EU-ban.

A Fidesz frakcióvezetője ezután Medgyessy Péter és Kovács László több februári nyilatkozatát idézte, amelyekben az akkor még ellenzékben levő politikusok élesen bírálták az EU azóta sem változott pénzügyi ajánlatát és gyengének találták az Orbán-kormány tárgyalási pozícióját. Áder szerint a választások után a Medgyessy-kormány „feladni látszik harcosságát”. A fideszes politikus azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért változott álláspontja, miért nem tartja már fontosnak, hogy hazánk egyéni elbírálásban részesüljön egyes kérdésekben és mit kíván tenni a csatlakozási tárgyalások befejező részében.

A Fidesz frakciója és képviselői minden támogatást megadnak a kormánynak, hogy sikeresek legyenek a csatlakozási tárgyalásokon – közölte Áder János.

Válaszában Medgyessy Péter kijelentette: örül az ellenzék hangváltásának, és szívesen fogadja a segítséget. Szerinte a Fidesz az Európai Néppártban segíteni tud az országnak a minél jobb tárgyalási megállapodás elérésében. Medgyessy szerint azért nem tájékoztatta a tárgyalásokról a Tistelt Házat, mert az ülés hétfőn csak későn ért véget. Hozzátette: az integrációs nagybizottságban tájékoztatja majd a képviselőket a koppenhágai EU-csúcson történtekről.

Továbbra is arra törekszünk a csatlakozási tárgyalásokon, hogy csökkentsük a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre vonatkozó átmeneti időszakot, mert a tízéves ajánlat számunkra elfogadhatatlan – tért át a konkrét uniós javaslatokra a kormányfő, aki szerint a mezőgazdasági kvóták ügyében igenis el lehet érni egyéni elbírálást.

A kormányfő kiemelte: az EU 2004-ben 200 millió euróval ad majd többet, mint 2003-ban, azt pedig „nem lezárt ügynek” nevezte, hogy a strukturális alap keretösszegét 23 milliárdra kívánja csökkenteni az EU. A védzáradék pedig nem jelent kockázatot, hiszen alkalmazására nem lesz szükség, mert Magyarország képes teljesíteni az uniós elvárásokat – szögezte le ismételten a miniszterelnök.

Napriend előtt Szent-Iványi István (SZDSZ) közölte: örül, hogy az ellenzék visszatért a tárgyalóasztalhoz az alkotmánymódosítás ügyében, és lát lehetőséget a kompromisszumra. Ugyanakkor kijelentette: Orbán Viktor volt miniszterelnök felelőtlenül viselkedett, amikor egy külföldi hírügynökségnek azt a valótlanságot állította, hogy az ország a válság felé halad, és a gazdasági összeomlás határán van.

Kovács László külügyminiszter reagálásában elmondta: az EU-csatlakozás ügyében még fennmaradt a mikor és hogyan kérdése, valamint az ország felkészülése, a közvélemény felkészítése. Üdvözölte, hogy az EU kialakította közös álláspontját a pénzügyi csomagról, és azt is, az uniós agrárpolitika 2006 végéig változatlan marad, így a róla folyó viták nem hátráltathatják a bővítést.

A külügyi vezető fontos fejleménynek nevezte, hogy az unióban megértették: az új tagállamok pénzügyi pozícióinak jobbnak kell lenniük a csatlakozást követően, mint előtte. Nem jó hír, viszont, hogy a közvetlen kifizetésekre tett ajánlat változatlanul szűkmarkú – fogalmazott Kovács László, aki elmondta, hogy a tíz tagjelölt ország egyezteti álláspontját és közösen fog fellépni e kérdésben.

Az oroszoké lehet a gázüzletág?
A kormány nem tárgyalt még a privatizációs elképzelésekről sem általában, sem konkrétan a Mollal kapcsolatban – szögezte le Medgyessy Péter miniszterelnök kedden a parlamentben, Varga Mihály (Fidesz) azonnali kérdésére válaszolva.

A képviselő utalt arra, hogy a gazdasági miniszter korábban azt nyilatkozta: a Mol gázüzletágának eladásánál a kormány nem kívánja megakadályozni a Gazprom esetleges pályázatát, nincs politikai akadálya az orosz vállalat részvényvásárlásának, valamint a kabinet előfeltételnek tekinti a piaci alapokon nyugvó gázárszabályozás megteremtését.

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország egyoldalú energiafüggősége mellett a magyar stratégiai cégek kapui is nyitva állnak az orosz befektetők előtt.

Medgyessy Péter a Mol gázüzletágának esetleges privatizációjára utalva közölte: „a gázpiac megfelelő szabályozása mellett kerülhet sor csak arra, hogy éljünk azzal a lehetőséggel, amelyet 1999-ben adott a parlament, miszerint egy szavazatelsőbbségi részvény megtartása kötelező, az összes többi pedig privatizálható”.

Kijelentette, hogy Magyarország nyitva áll az orosz befektetők előtt is. Úgy vélte, Magyarországnak vissza kell térnie a keleti piacokra annak érdekében, hogy a magyar agráriumnak és a magyar iparnak megfelelő piacokat lehessen szerezni. Teljesen elképzelhetetlen úgy piacot szerezni, hogy azt mondjuk: mi visszamehetünk, de ti nem jöhettek ide be – fogalmazott Medgyessy Péter.

A miniszterelnök közölte: a privatizációs bevételeket a kormány kizárólag tárgyi eszközök beszerzésére, autópálya vagy vasút építésére kívánja fordítani.

Elfogadták a tavalyi zárszámadást
Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés a 2001-2002-es költségvetés 2001. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását kedden. A tavalyi zárszámadás a 2002. évi költségvetés módosítását is tartalmazza, ami szükséges az egészségügyi konszolidációs program végrehajtásához, illetve biztosítja az agrárágazat 60 milliárd forintos megsegítését és a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő kiadások fedezetét.

Kiss Péter a felnőttképzésről és az IBM-ről
A folyamatos felnőttképzés fontosságáról, a hazai befektetési klíma kedvezőbbé tételéről beszélt napirend előtt Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, az ellenzéki reagálások pedig a kormány felelősségét hangsúlyozták az IBM-gyáregység bezárása miatt munkahelyét elvesztő több mint 3000 ember ügyében.

Kiss Péter szerint úgy lehet megőrizni Magyarország kedvező tőkevonzó pozícióját a térségben, hogy folyamatosan biztosítani kell a kvalifikált munkaerőt. Ennek egyik eleme – mint mondta -, hogy a jelenlegi 200-300 ezerről 800 ezer-1 millióra kell emelni a folyamatos felnőttképzésben résztvevők számát.

Rogán Antal (Fidesz) közölte: az IBM-elbocsátások ügye is jól mutatja, hogy a kormánynak nincs gazdaságpolitikája. Kétségét fejezte ki a tekintetben, hogy a kormány, illetve Székesfehérvár szocialista polgármestere az önkormányzati választások előtt nem tudott-e az IBM leépítési terveiről.

Font Sándor (MDF) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány cinkos módon hallgatott a váratlan kellemetlen eseményekről, miközben nemcsak az IBM több ezer dolgozója, hanem a kiszolgáló, beszállító cégek munkája is bizonytalanná vált a gyáregység bezárásával.

Interpellációk
Egyebek között az M5-ös autópályáról, az illetékemelésről, a gyes-ről, a kistérségi megbízottakról, valamint az MTV Rt-ről interpelláltak a képviselők a kormány tagjaihoz az Országgyűlés keddi ülésén.

Font Sándor (MDF) a gazdasági és közlekedési miniszterhez intézett kérdést az M5-ös autópálya továbbépítéséről és a matricás rendszerbe történő integrálásáról. Az MDF-es képviselő felhívta figyelmet az európai viszonylatban is kiemelkedően magas, kilométerenként 21 forintot is meghaladó autópályadíjra. Hozzátette: 1995-ben az MSZP-SZDSZ kormány előnytelen szerződést kötött az üzemeltetővel, ennek alapján évente 3-4 milliárd forint hozzájárulással biztosította a koncessziós társaság profitját.

A polgári kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az M5-ös díjait csökkentse az autópálya matricás rendszerbe történő integrálásával, a megkezdett tárgyalások azonban megszakadtak a kormányváltással – mondta.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában arra emlékeztetett, hogy az előző kormány idején semmilyen előrelépés nem történt a Font Sándor által firtatott kérdésekben. Hozzátette: a jelenlegi kormány a koncessziós szerződés keretein belül keresi a matricás rendszerbe történő bevonás, és a díj módosításának lehetőségét. Megerősítette, hogy a tárca megkezdte a tárgyalásokat ennek érdekében, és folyik a használható, a jelenleginél olcsóbb, teljes hosszúságú autópálya megépítésének műszaki előkészítése. A miniszter válaszát Font Sándor nem, az Országgyűlés azonban elfogadta.

Vitányi István (Fidesz) Bárándy Péter igazságügy miniszterhez interpellált az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó illetékek emelése miatt. Az ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy az igazságügyben dolgozóknak ígért 50 százalékos béremelkedés helyett szerinte csak 25 százalékos növekedés valósul meg jövőre.

Nehezményezte azt is, hogy az illetékek többsége 30-40 százalékkal, nem ritkán 100 százalékkal emelkedik, ami a képviselő szerint jelentősen megnehezíti az alacsony keresetűek igazságkeresését.

Bárándy Péter válaszában emlékeztetett, hogy az adó és illeték meghatározásának kérdése nem az igazságügyi, hanem a pénzügyi tárca hatáskörébe tartozik. Az igazságszolgáltatásban dolgozók béremelésre térve a miniszter megerősítette, hogy a fizetések ebben a körben jövőre 50 százalékkal emelkednek. Két lépcsőben, júliusban és decemberben kerül sor 25-25 százalékos béremelésre, azonban ezt nem lehet összekeverni a jövedelem emelkedésével, mivel ez utóbbinak más a tartalma – hívta fel a figyelmet.

A miniszter elismerte: a pereskedés költségei valóban többe kerülnek jövőre. Hozzátette, hogy ezt részben az ingyenes jogsegélyszolgálat kompenzálja. Vitányi István nem fogadta el a miniszteri választ és kifogásolta, hogy az igazságügy-miniszter nem lépett fel az illetékek jelentős mértékű emelésével szemben. Az Országgyűlés elfogadta Bárándy Péter interpellációra adott válaszát.

Világosi Gábor (SZDSZ) a Honvédelmi Minisztérium Szalamandra utcai telkére vonatkozó ingatlancsere-szerződés részleteit firtatta.
Elmondta: a honvédelmi tárca előző vezetése a kormányváltást megelőzően döntött az ingatlancseréről. Ennek keretében a Szalamandra utcai telket és az azon lévő létesítményeket három, összesen 80 millió forint értékű lakásra cserélte el – mondta a képviselő hozzátéve, hogy a telek tényleges értéke megközelíti az egymilliárd forintot.

Világosi Gábor szerint az eset felveti a hűtlen kezelés gyanúját és a honvédelmi minisztertől arra kért választ, tesz-e feljelentést a tárca új vezetése, illetve, hogy szüksége van-e a honvédségnek luxuslakásokra.

Válaszában Juhász Ferenc emlékeztetett, hogy a minisztérium nyilvános pályázaton ajánlotta fel cserére a Szalamandra utcai ingatlant. A kiírásra egyetlen pályázó jelentkezett. A miniszter megerősítette, bár a szerződésen a tárca előző vezetőjének neve szerepel, elődje vélhetően nem tudott az akcióról, amit végül a KVI nem hagyott jóvá.

Juhász Ferenc megerősítette: az ingatlanokat a tárca újra meghirdeti, és tényleges értékéért cserébe 50-60 négyzetméter közötti lakásokat szerez.
A választ Világosi Gábor elfogadta.

Gedei József (MSZP) a Jászság szennyvízelvezetési beruházásával kapcsolatban kifogásolta, hogy az előző kormány kihagyta a programot a címzett támogatások köréből és az ISPA listára sem került fel.

Kis Zoltán, a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium politikai államtitkára – bírálva az előző kormány mulasztását – úgy fogalmazott: a helyzet nem reménytelen. Elmondta, hogy 2003-ban elindulhat a program, miután a címzett támogatások közé került a beruházás. A választ a képviselő elfogadta.

Soltész Miklós (Fidesz) a gyes 50 százalékos emelését kérte számon az egészségügyi, szociális és családügyi minisztertől. Csehák Judit emlékeztetett: a kormányprogram nem tartalmazta a gyes 50 százalékos emelését. Hozzátette: a gyed és a családi adókedvezmény összegét 2003-ban valóban nem növeli a kormány, mivel ez a két ellátási forma eddig is kiugróan jó színvonalú volt.

Hangsúlyozta, hogy kedden szavaznak a képviselők a családok támogatásáról szóló törvény módosításáról. Ennek eredményeként a családi pótlék szeptember 1-ig visszamenőleg 20 százalékkal, az anyasági támogatás 50 százalékkal emelkedhet. A családok decemberben kapják meg a visszamenőleg megemelt családi pótlékot.

A második 100 napos program keretében vezetik be a nyugdíjas nagyszülők számára a lehetőséget, hogy nyugdíj mellett vehessék igénybe a gyest. A lehetőséggel korábban csak 300 nyugdíjas élt, míg a módosítást követően többezer igénylővel számolunk – mondta Csehák Judit, hozzátéve, hogy erre a 2003. évi költségvetésben 2,5 milliárd forintot különítettek el.

A kormány céljaként nevezte meg a miniszter a gyermekgondozási juttatások rendszerének radikális átalakítását úgy, hogy elismerése a munka világához, a minimálbérhez igazodjon. A miniszter válaszát Soltész Miklós nem, az Országgyűlés azonban elfogadta.

Bánki Erik (Fidesz) a kistérségi megbízottakkal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a polgári kormány jól működő struktúrát hozott létre, amellyel a helyi önkormányzatok is elégedettek voltak. A szocialisták gyűlöletkampánya keretében Lamperth Mónika, belügyminiszter pártkomisszároknak nevezte a kinevezett szakembereket – fogalmazott.

Bánki Erik kifogásolta, hogy „a kistérségi társulások támogatása ellenére a megbízottak helyére múltbeli káderek kerültek”. Az ellenzéki képviselő kormányzati arroganciának nevezte, hogy a MEH nem ad tájékoztatást a kistérségi megbízottak kinevezésével kapcsolatban.

Kiss Elemér, a Miniszteri Hivatalt vezető miniszter válaszában cáfolta, hogy a szakmailag felkészült kistérségi megbízottak helyére alkalmatlanokat neveztek volna ki. Elmondta: az előző kormánnyal ellentétben a kistérségi megbízotti pályázatok kritériumait nyilvánosságra hozták. Bánki Erik a miniszteri választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Szalai Annamária (Fidesz) interpellációjában kifogásolta, hogy a Magyar Televízióban soha nem látott mértékű fizetések mellett alkalmaznak új embereket. Hogyan lehetséges, hogy egy csődben lévő társaság havonta 800 ezer-1 millió, illetve 2 millió forintot fizessen egyes munkavállalóinak – kérdezte az ellenzéki képviselő a pénzügyminisztertől.

Szalai Annamária tiltakozott az ellen, hogy – mint fogalmazott – minden felelős pozíciót betöltő munkatársat eltávolítottak a Magyar Televízióból, és helyükre a kormány emberei kerültek. A kormány a költségvetési támogatás megítélésével zsarolja az MTV-t – tette hozzá. A fideszes képviselő interpellációjában azt firtatta: vajon mekkora költségvetési támogatásban részesül az intézmény, ha a kormány befolyása teljessé válik.

László Csaba, pénzügyminiszter válaszában leszögezte, hogy a kormánynak nincs közvetlen befolyása a közszolgálati televízió műsoraira, pénzügyi- és létszámgazdálkodására. A társaság tulajdonosa a Magyar Televízió Közalapítvány – emlékeztetett.

A pénzügyminiszter cáfolta, hogy a televíziót a kormány befolyása alá vonnák, úgy vélte ez a gyakorlat éppen az elmúlt négy évre volt jellemző. László Csaba kijelentette: a kormány nem zsarolja a televíziót, nem támaszt feltételeket és ígéreteket sem kapcsol hozzájuk. Szalai Annamária nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát és úgy fogalmazott: az adófizetőknek sokba kerül a baloldali médiadiktatúra. A képviselők többsége elfogadta a miniszteri választ.

Kérdések
A székesfehérvári IBM bezárásával megszűnő munkahelyekkel, az Országimázs Központtal és a megkezdett de félbehagyott útépítésekkel kapcsolatos kérdések is elhangoztak az Országgyűlés keddi ülésnapján a kérdések sorában.

Gógl Árpád (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a kormány tavaszi ígéreteivel szemben nem hozott létre új munkahelyeket, pedig programjában az áll, hogy 300-400 ezer új munkahely létrehozását segíti elő. Mint elmondta, Székesfehérváron a nyár folyamán már 1000 munkahely megszűnt, most pedig 3700 munkahely szűnik meg, amely a kiszolgálók körével együtt összesen 20 ezres „munkahelyvesztést” jelent.

A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Székesfehérvár eddig a világ tíz legdinamikusabban fejlődő térsége közé tartozott. Feltette a kérdést, hogy a kormányzat mit kíván tenni a munkanélkülivé vált polgárokért, illetve annak érdekében, hogy a magyar befektetések újra pozitív célként szerepeljenek a külföldi beruházók szemében.

Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányzati ciklus idején az IBM négyezer embert bocsátott el, amely ellen akkor nem tettek semmit. A miniszter közölte: a kormányzat azonnali lépéseket tesz az emberek elhelyezése érdekében, 3.700 ember számára már mintegy 4.000 állásajánlat áll rendelkezésre. Hozzátette, hogy képzési programokat is indítanak az alacsonyabb képzettségű dolgozóknak.

Gusztos Péter szabad demokrata képviselő arról érdeklődött, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végez-e további vizsgálatokat az Országimázs Központ gazdálkodásával kapcsolatban és arra is kíváncsi volt, hogy mire használhatók a központ által készített dokumentumok és filmek.

Kiss Elemér Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszában közölte, hogy az ellenőrzés sok gazdálkodási hibát és szabálytalanságot állapítottak meg; további KEHI-vizsgálatok nem várhatók. Hozzátette, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye alapján több vonatkozásban is felmerül a büntetőeljárás megindításának lehetősége. A büntetőfeljelentés megtétele a KEHI feladata lesz.

A korábbi miniszterelnök programjairól készült filmek kapcsán megjegyezte, hogy azok megtekintése iránt nem mutatkozik élénk lakossági érdeklődés, pedig e filmekre összesen mintegy félmilliárd forintot költöttek. A miniszter hozzátette, hogy ez a félmilliárd forint 15-20 iskola felújítására, vagy egy 250 ágyas kórházi részleg korszerűsítésére lenne elegendő.

Lezsák Sándor, az MDF képviselője arról kérdezte a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy mikor méri fel a tárca a teendőket a megkezdett és félbehagyott útjavítások és útépítések területén. A képviselő külön kiemelte a 4622-es útnak a 44-es számú főút és Szentkirály közötti szakaszát, ahol nem fejeződött be az útszélesítés.

Csillag István válaszában kiemelte, hogy a rendelkezésre álló források miatt egyes útszakaszokat csak fokozatosan tudják felújítani. A szóban forgó út kapcsán elmondta, hogy a felmérés szerint következő három évben az útburkolat nem válik veszélyessé a közlekedésre, így vélhetően csak később kerül sor annak felújításra.

Nógrádi Zoltán fideszes képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen összeget kíván fordítani a kormányzat a kistérségi társulások területpolitikai, valamint az európai uniós csatlakozásból származó feladataira történő felkészülésre. Mint mondta a 149 kistérség felkészülésére mintegy 16 millió forint állami támogatásra lenne szükség kistérségenként.

Kiss Elemér miniszter válaszában közölte, hogy a kormány egymilliárd forintos alapot hozott létre a legelmaradottabb kistérségek támogatására, és december 1-én kiírják azokat a pályázatokat, amelyekkel ehhez a pénzhez hozzá lehet jutni. Hozzátette: a jövő évi költségvetés jelentős összegeket fog tartalmazni kistérségi fejlesztési célokra.

Vadai Ágnes szocialista képviselő arról érdeklődött, hogy merre halad az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) reformja. Kovács László külügyminiszter válaszában kiemelte, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben, a tömegpusztító fegyverek további elterjedésének megakadályozásában ismét felértékelődött az ENSZ szerepe. Közlése szerint megtörtént az ENSZ-főtitkárság átalakítása, azonban még nem került sor a biztonsági tanács reformjára, amelynek létszámát Magyarország véleménye szerint is növelni kellene.

Azonnali kérdések és válaszok
Pettkó András (MDF) az informatikai termékek használatából keletkező veszélyes hulladékok kezelése felől érdeklődött az informatikai és hírközlési miniszternél. Javasolta, hogy évente kétszeri informatikai lomtalanítást rendezzenek állami költségen.

Kovács Kálmán arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a kormány a napokban tárgyalja az országos hulladékgazdálkodási tervet, amely foglalkozik az informatikai hulladékok kezelésével is. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy ha állami feladat lenne az informatikai hulladék begyűjtése, akkor azok az adófizetők is megfizetnék az árát, akik nem használnak ilyen eszközöket.

Warvasovszky Tihamér (MSZP) az iránt érdeklődött, milyen segítséget nyújt a kormány a székesfehérvári IBM-gyár bezárása miatt munka nélkül maradó dolgozóknak. Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár biztosította a képviselőt arról, hogy az IBM minden dolgozójának egyénre szabott megoldást kínálnak, mindenkinek biztosítanak képzési, illetve munkalehetőséget.

Balsay István (Fidesz) szintén az IBM székesfehérvári gyárának bezárásával kapcsolatosan azt kérdezte a gazdasági minisztertől, mit tesz a kormány a negatív tendenciák lassítására. Csillag István elmondta: a kormány beruházás-ösztönzéssel, a kis- és középvállalatok támogatásával, a közlekedés fejlesztésével, valamint a kisvállalkozások terheinek csökkentésével kívánja elsősorban a munkahelyek számát növelni.

Őry Csaba (Fidesz) a jövő évi béremelésekről kérdezte a pénzügyminisztert. Úgy vélte, hogy a közalkalmazottak bére a következő évben nem fog emelkedni. László Csaba rámutatott: közgazdasági alapelv, hogy a gazdaság teljesítményével párhuzamosan nőhetnek csak a bérek. Hangsúlyozta, hogy a kormány a bruttó béremelések mellett adócsökkentéssel kívánja a reálkeresetek növelését megoldani. Közölte, hogy a köztisztviselők, a bírák és az ügyészek bérét a tervek szerint jövőre rendezi a kormány.

Font Sándor (MDF) a családi gazdaságok támogatásának folytatásáról faggatta az agrártárca vezetőjét. Kijelentette, hogy hátrányos helyzetbe hozta a kormány a családi gazdaságokat a hitelfelvétel szabályainak megváltoztatásával. Németh Imre leszögezte, hogy mivel nem volt betervezve a 2001-2002-es költségvetésbe a családi gazdaságok támogatására beígért összeg, a Medgyessy-kormány több milliárdot csoportosított át a költségvetési tartalékból „az előző kabinet felelőtlen ígéreteinek teljesítésére”.

Wekler Ferenc (SZDSZ) az igazságügy-minisztertől azt kérdezte, hogy a szovjet hadsereg 1944. december 22-i parancsa értelmében kényszermunkára hurcolt idős emberek mikor kapnak nyugdíj-kiegészítést. Bárándy Péter tájékoztatta a képviselőt: a kormányzat korábban már elfogadott egy javaslatot arról, hogy az 1944. október 1-je után kényszermunkára hurcolt személyek is részesülhessenek nyugdíj-kiegészítésben.

Közölte, hogy ezt követően azonban újabb igények merültek fel, és a tervezet új változata várhatóan a jövő hónapban kerül a kormány elé. Hozzátette, hogy az igazságügyi tárca szeretné, ha a rendelet hatálya kiterjedne az említett körre.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) a gyógyszerárak várható változása felől érdeklődött. Kökény Mihály egészségügyi államtitkár közölte, hogy a kormányzat által folytatott tárgyalások eredményeképpen januárban mintegy 3,2 százalékos mértékű gyógyszeráremeléssel kell a betegeknek számolniuk. Elmondta, hogy a tárca tervei között szerepel a közgyógyellátás bővítése, valamint a szív- és érrendszeri betegek gyógyszereinek kiemelt támogatása.

Herényi Károly (MDF) az M7-es autópálya építésének jövőjéért aggódott felszólalásában. Úgy vélte, a kormányváltás óta törés állt be a kérdésben, és szerinte nem látszik biztosítottnak a korábbi terv, amelynek alapján 2005 végére Balatonszentgyörgyig, 2006-ra pedig az országhatárig elkészül az M7.

Utalt arra, hogy a gazdasági és közlekedés, valamint a pénzügyminiszter másként nyilatkozott arról, hány kilométer autópályát lehet építeni a következő 4 évben. Egy biztos: magyar vállalkozó az autópálya építésében nem fog tudni szerepet vállalni, nem úgy, mint eddig – mondta Herényi Károly.

Válaszában Csillag István kiemelte: az eddigiekhez képest annyi változik, hogy épülni fog az M7 és november végéig befejeződik a Zamárdiig tartó szakasz építése. A rendszerváltás óta először fog épülni autópálya közbeszerzési pályázattal. Arra készülünk hogy a határtól és a Balaton felől folyó építkezés eredményeképpen 2006-ig teljes hosszában járható lesz az M7 – közölte a gazdasági és közlekedési miniszter.

Herényi Károly viszontválaszában azt mondta: az előző kormány azért – és törvényesen – nem írt ki közbeszerzési pályázatot, hogy magyar építővel, magyar vállalkozóval, magyar munkaerővel és magyar technológiával épüljön autópálya. Csillag István hangsúlyozta: a kormány átláthatóságot, olcsóságot, európai támogatást és tempót akar, ami nem zárja ki a magyar munkaerő alkalmazását az autópálya-építésben. Az előző kormány meghívásos pályázata 30 milliárdos befektetést jelentett, így egy egész éves Széchenyi-terv van beépítve az autópályába – mondta Csillag István.