EIU-országjelentés Magyarországról

A magyar kormány számára a legnagyobb kihívás az, hogy miként lesz képes összeegyeztetni a gazdasági növekedés felgyorsítását a további szerkezeti - különösen az egészségügy terén végrehajtandó - reformok véghezvitelével, miközben a költségvetési hiányt is uralnia kell - állapítja meg a Economist Intelligence Unit Magyarországról kiadott legújabb országjelentése.

A londoni Economist csoport gazdaságelemzői szerint a kormánykoalíció a költségvetési hiány jelentős csökkentésére kötelezte el magát az adóterhek kurtítását célzó korábbi tervei rovására és azon korábbi reményekkel szemben, hogy a kamatlábak gyorsan csökkenthetők a beruházások ösztönözte növekedés felélesztése céljából.

Ennek ellenére úgy vélik, nagy a kockázata annak, hogy a költségvetési deficit jóval a kormány által tervezett cél fölött marad 2003-2004-ben. AZ EIU elemzői azzal számolnak, hogy a hiány 2003-ban a GDP 5,5 százalékát, 2004-ben 4,3 százalékát teszi ki, szemben a pénzügyminisztérium által előrejelzett 2003. évi 4,5, és a 2004. évi 3 százalékkal.

Mivel az infláció az év közepe óta ismét emelkedik, a központi bank elkötelezett marad a szigorú monetáris politika mellett mindaddig, amíg nem látja a költségvetési konszolidáció komoly bizonyítékát. Emiatt éles ellentét van az EU-életszínvonalhoz való felzárkózáshoz szükséges magas növekedést pártoló kormányzati politika és az EMU-csatlakozáshoz szükséges monetáris konvergencia eléréséhez nélkülözhetetlen szigorú pénzügypolitika között – mutatnak rá.

A londoni elemzők azzal számolnak, hogy az erőteljes magánfogyasztás 3 százalék fölött tartja ugyan a GDP-érték növekedését a világgazdasági növekedés felgyorsulásáig. Erre az évre 3,2 százalékos GDP-növekedést vetítenek előre, amely 2003-ban 4,1, 2004-ben 4,3 százalékra gyorsul, mivel megkezdődik az EU gazdaságainak kilábalása, ami nagy lendületet ad a magyar exportnak.

Az export ösztönözte gazdasági növekedésről való átállás a belső magánfogyasztás vezérelte növekedésére a folyómérleg-hiány erős növekedését idézte elő. Ebben komoly tényező volt a növekvő kereskedelmi deficit, ám a szolgáltatások egyensúlyának felborulása, különösen a turizmus rossz eredményei még inkább hozzájárultak a folyómérleg hiányának növekedéséhez.

Mivel az év első nyolc hónapjában a szolgáltatások mérlegében a többlet alig tette ki az előző év azonos időszakának felét, az elemzők szerint a folyómérleg-hiány idén eléri a 2,6 milliárd dollárt, a GDP 4,1 százalékát. Mivel az exportnak ösztönzést jelentő fellendülés az EU-ban csak 2004-ben lesz érezhető, a folyómérleg hiánya 2003-ban 3,1 milliárd dollárra, a GDP 4 százalékára rúghat, és csak 2004-ben csökken a GDP 3 százalékára – írják.

AZ EIU előrejelzései számokban:
GDP-növekedés: 2002 – 3,2, 2003 – 4,1, 2004 – 4,3
Ipari termelés növekedése: 2002 – 3,1, 2003 – 4,5, 2004 – 5,0
Fogyasztóiár-infláció (átlagos): 2002 – 5,3, 2003 – 5,3, 2004 – 4,4
Fogyasztóiár-infláció (év végi): 2002 – 5,1, 2003 – 5,0, 2004 – 4,3
Államháztartási hiány (a GDP százalékában): 2002 – 8,7, 2003 – 5,5, 2004 – 4,3
Folyómérleg-hiány (a GDP százalékában): 2002 – 4,1, 2003 – 4,0, 2004 – 3,0