2002. II. negyedév – gazdasági összefoglaló

2002. II. negyedévének gazdasági vonatkozású eseményei:

MNO-összeállítás
2002. 12. 05. 11:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kapcsolódó cikk:2002. I. negyedév – gazdasági összefoglaló


ÁPRILIS


Április 2.: Széchenyi-terv Ausztriában
Nyugati szomszédunk, Ausztria is nemzeti fejlesztési programmal kívánja a gazdaság bővülését elősegíteni – hasonlóan a magyar Széchenyi-tervhez.

Április 3.: Paradigmaváltás az állami ellenőrzésben
A ma már politikai szlogenként is emlegetett „üvegzseb” biztosításának legjelentősebb eszköze a közbeszerzés, majd az azt követő, a pénzek szabályos, céloknak megfelelő és eredményes felhasználásának ellenőrzése, ami a megelőzést szolgáló felfogásban a korrupció elleni harc fontos eszköze is egyben. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke lapunknak adott interjújában áttekintést ad az elmúlt néhány év ellenőrzéseinek tapasztalatairól.

Április 4.: Rendkívül sikeres a Széchenyi-terv
A Széchenyi-terv hét programjának megvalósításához 2001-ben 230 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre. Az állami társfinanszírozás segítségével több mint 650 milliárd forint értékű fejlesztés indult el az országban. A tavalyi év során a támogatások csaknem fele, 108 milliárd forint ténylegesen kifizetésre került.

Április 5.: Az MFB a hazai alapinfrastruktúra finanszírozója
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. klasszikus, nyugat-európai típusú fejlesztési hitelintézetként segíti a magyar nemzetgazdaság fejlődését, a hosszú távú növekedés megteremtését. Baranyay László, az állami tulajdonú hitelintézet elnök-vezérigazgatója lapunknak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az MFB-nek kiemelt szerepe van azoknak az infrastrukturális projekteknek a finanszírozásában, amelyekre alapozva hazánk gazdasága az Európai Unió átlagát 10-15 év alatt beérheti.

Április 6.: A Hitelgarancia a vállalkozások erősödését segíti
A közeljövőben tartják a Hitelgarancia (HG) Rt. tízéves közgyűlését, amely megerősíti azt a tényt, hogy 2001-ben is folytatódott az előző két év dinamikus növekedése. A cég kezességvállalási tevékenységének jelentősége az utóbbi három évben megnőtt a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutásában. Folyamatosan bővül az a vállalkozói kör, amely a társaság garanciájával vehet igénybe hitelt vagy bankgaranciát. Kismarty Lorándné, a HG Rt. vezérigazgatója az eddigi tapasztalatokról és a jövő feladatairól nyilatkozott lapunknak.

Április 8.: Szabad versenyre készül az MVM
Egyre gyakrabban kerül szóba a 2003. januári villamosenergiapiac-nyitás kapcsán a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. jövőbeni szerepe, főleg annak ismeretében, hogy az elfogadott villamosenergia-törvény (vet) is kiemelt szerepet biztosít a cégnek. A törvényben megfogalmazottak szerint a közüzemi piac nagykereskedőjeként kulcsszerepe lesz az ellátás biztonságának garantálása mellett a lakossági fogyasztók olcsóbb energiaellátásában is. Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója szerint, bár a társaság eddigi monopolhelyzetét megszünteti a törvény, ennek ellenére sikerül a piacnyitásig hátralévő időben megfelelően felkészülniük az új kihívásokra.

Április 9.: Gyarapodnak a gazdák
Minden várakozást felülmúl a családi gazdaságok iránti érdeklődés, már a tizenegyezret is meghaladja a regisztrált gazdaságok száma, kérelem pedig több mint tizenkétezer darab érkezett az agrártárcához. A gazdálkodási formához kapcsolódó, eddig igényelt kedvezményes hitelek összege meghaladja a 37 milliárd forintot.

Április 10.: Háromszázmilliárdot generált az otthonteremtés
Több mint háromszázmilliárd forint fizetőképes keresletet generált a hazai lakásszektorban az új otthonteremtési program; ennek közvetett hatására a GDP növekedéséhez képest kétszeresével nőtt az építőipar teljesítménye. A lakosság jövőbe vetett bizalmát jelzi, hogy igen sok család belevágott a lakásépítkezésbe: míg 2000-ben 45 ezer építési engedélyt adtak ki a hatóságok, addig tavaly 48 ezret.

Április 11.: Jelentős többletforrás a magyar vidéknek
A mezőgazdaság támogatására adott költségvetési források az elmúlt négy évben megduplázódtak, miközben a Horn-kabinettől 1200 milliárdos ágazati mínuszt örökölt a polgári kormány – mondta lapunknak Boros Imre, az uniós pénzek felhasználását koordináló tárca nélküli miniszter, korábbi megbízott agrárminiszter. Boros Imre lapunknak adott intejújában beszámolt arról, hogy rövidesen az Orpheus nevű programban újabb támogatást kap a vidék. A miniszter szerint egy esetleges szocialista győzelem után ismét újabb megszorító intézkedésekre számíthatunk.

Április 12.: Sikeres magyar modell
Hatszázalékos gázáremelésre sem lesz szükség, ha a kormány vissza tudja szerezni a Mol gázüzletágát, amelyre még ebben a kormányzati ciklusban sor kerülhet – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány gazdasági kabinetjének ülését követően. Elhangzott továbbá, hogy a magyar gazdaság négyszer olyan gyorsan bővül, mint az EU gazdasága, a munkanélküliség tovább csökken, az infláció pedig 5,9 százalékra mérséklődött. Az első három hónapban a bérek jobban emelkedtek, mint amire számítani lehetett, ezért a kormány a nyugdíjakra további 60-100 milliárd forintot fordít.

Április 13.: Benyújtják a számlát az energicégek?
Már minden fórumon tagadják az MSZP-s miniszter- és képviselőjelöltek, hogy az energiaárak emelésére készülnek. Kérdés, ezt mennyire veszik komolyan azok a befektetők, akik 1995-ben és 1996-ban a Horn-kabinettől megvásárolták a nemzeti energiaszolgáltató szektor egészét? Miközben a Horn-kabinet eladta a stratégiai ágazatot külföldi vállalatoknak, tekintélyes profitot is garantált számukra, ezért várható, hogy az Orbán-kabinet alatt leszorított energiaárakért benyújtják a számlát, ha az MSZP–SZDSZ pártpáros alakíthat kormányt.

Április 15.: Bevált a hazai autópálya-építési rendszer
A szocialisták miniszterelnök-jelöltje által korábban ismertetett gyorsforgalmiút-fejlesztési programban nyolcszáz kilométer autópálya és autóút létesítése szerepel. Többek között a 4-es, a 6-os, és a 8-as utat tervezik kétszer két sávos úttá alakítani, továbbá a 3-as, az 5-ös és a 7-es autópályát az országhatárokig építeni. Ez ugyanaz, mint amit a Széchenyi-terv tartalmaz. Az előző ciklus koncessziós kudarcát, a jelenlegi autópálya-építési ütemet és az előkészítettséget figyelembe véve azt a szocialisták is jól tudják: autópályaügyekben vagy az Orbán-kormány tervei és elképzelései valósulnak meg, vagy megakad a fejlődés.

Április 16.: Régi-új agrárrezsim
Kormányra kerülése esetén megszüntetné a falugazdász-hálózatot az MSZP – értesült lapunk szocialista agrárkörökből. Információink szerint a szocialisták azért akarják szélnek ereszteni a falugazdászokat, mert a társasági vállalkozásokra – külföldi vállalkozásokra és a meglévő termelőszövetkezetekre – épülő agrármodelljükben nekik semmi helyük sincs. Ugyanígy megszűnnének az agrártárca megyei FM-hivatalai is, helyettük régiószinten működő irodákat hoznának létre.

Április 17.: Érezhető fellendülést hozott a Széchenyi-terv
A Széchenyi-terv hét programjának megvalósításához tavaly összességében 230 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre. A megítélt támogatások segítségével megindultak a beruházások, fejlesztések. A döntő változás azonban az elkövetkező hetekben fog bekövetkezni, mert a pályázatokon nyert támogatások kifizetése érezhetően felgyorsult, amely már komoly lökést ad a vállalkozásoknak – mondta lapunknak Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) politikai államtitkára.

Április 18.: Hozzá nem értők az agráriumban?
Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt egy tegnapi kijelentése szerint az elmúlt években hozzá nem értők kezében volt a mezőgazdaság. Ezzel szemben az idén 12 ezer családi gazdaság alkult, olyan termelőkből, akik korábban is az agráriumban dolgoztak. Az MSZP kormányra kerülése esetén viszont fixálná a földbérlet időtartamát is, segítve a szövetkezeti szektort, amely csak bérelt földeken gazdálkodik. Németh Imre, a szocialista argrárminiszter-jelölt azzal támadta a polgári kormányt, hogy képtelen volt fölállítani egy intézményrendszert, amivel a Sapard- pénzeket le lehetne hívni. Noha az Európai Unió által létrehozott előcsatlakozási programokból biztosított forrásokat Magyarország a polgári kormányzás két százalék alatti veszteséggel használta fel.

Április 20.: Ösztönzésre épülő gazdaságfejlesztési koncepció
A Széchenyi-terv hét programjának megvalósításához tavaly 230 milliárd forintnyi költségvetési forrás állt rendelkezésre. Az állami társfinanszírozás segítségével több mint 650 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődött az országban. A múlt év során és az idei első negyedévben összesen 130 milliárd forint került a költségvetésből azokhoz a vállalkozókhoz és cégekhez, amelyek életképes terveikhez kérték az állam segítségét.

Április 22.: A jövő nagy üzlete a lakáskorszerűsítés
Az európai lakáspiacon mind dinamikusabban bővülő szerep jut a lakásfelújításnak és -korszerűsítésnek. Az építési ágazattal foglalkozó Euroconstruct csoport (ECT) tagországaiban 2001–2004 között ennek összértéke már meghaladja az új építésű lakások beruházási költségét, s évi 208–224 milliárd euró értékben a teljes lakásépítési teljesítmény 51 százalékát fogja adni.

Április 23.: Gyengülhet a forint
Megtartja választási ígéreteit az MSZP és az SZDSZ – nyilatkozta tegnap a Napi Online internetes gazdasági újságnak László Csaba, a pénzügyi tárca várományosa. Máris utalt arra, hogy „rendezni” kívánják a gázárszabályozás rendszerét, valamint azt is világossá tette, hogy jogot formál arra, hogy a jegybankkal közösen döntsön árfolyam-politikai kérdésekben.

Április 24.: Az infrastruktúra átfonja a nemzetgazdaságot
A termelő és a nem termelő hazai infrastruktúra területén a fejlődés jelei egyértelműek. Olyannyira, hogy az elmúlt években kimutathatóan mérséklődött az Európai Uniótól való lemaradás szintje is. Az infrastruktúra fejlesztése egyébként nemcsak az ország tőkevonzó képességét javítja, hanem a gazdaság konjunktúráját is. A termelői szféra mellett az infrastruktúrára költött összeg olyan területekre is élénkítő hatással van, mint a bankszektor, de sok kis- és közepes vállalkozás talál magának új piacot a különböző fejlesztések hatására.

Április 25.: Lehet-e adómentes minimálbér?
Mérsékelné a közterheket az októbertől bevezetendő adómentes minimálbér: ennyivel ugyanakkor ki is merült az előnye, hiszen így csökkennének az adóbevételek, és beláthatatlan adminisztrációs többletteher jelentkezne a munkáltatóknál és a vállalkozóknál egyaránt.

Április 26.: EU-javaslat a három év
Uniós elképzelések szerint nem lehetetlen, hogy az újonnan csatlakozó országok 2007-től az unióban alkalmazott közvetlen (mezőgazdasági) támogatások teljes összegét megkapják, és cserébe csak a közvetlen kifizetések fokozatos csökkenését kellene elfogadniuk. Az EU tehát egyáltalán nem ragaszkodik a külföldiek termőföldvásárlására vonatkozó (Kovács László szocialista pártelnök által szorgalmazott) derogációs időszak csökkentéséhez.

Április 27.: Kétkulacsos agrárpolitika
Boros Imre PHARE-miniszter állítása szerint kétkulacsos agrárpolitikába kezdett Kovács László, az MSZP elnöke. Boros úgy látja, hogy a szocialista politikus mást üzen a termőföld-liberalizáció kapcsán az uniónak, és megint mást a hazai termelőknek. Ellene van a termőföld-liberalizációnak a Magosz is, amelynek elnöke, Jakab István emlékeztetett: egyszer már megakadályozták az MSZP ilyen irányú törekvéseit.

Április 29.: Lassabb növekedést vár a GKI
A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az idén a gazdasági növekedés lassulása az egyensúly romlásával párosul. Az ipari termelés és az export az év egészében ugyan kedvezőbben alakul, mint az első hónapokban, de dinamikája így is elmarad a tavalyitól. Az infláció éves átlagban és év végén is valamivel alacsonyabb lehet a mostaninál.

Április 30.: Változatlan a régiósorrend
Hazánk regionális gazdasági fejlettségbeli differenciáltsága – a bruttó hazai termék (GDP) alapján mérve – a 2000. év folyamán tovább erősödött. A rangsor első három helyén továbbra is a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régió áll, ahol az egy főre jutó GDP jelentős mértékben meghaladta, illetve a harmadik helyen álló régióban 2000-re elérte az országos átlagot.





MÁJUS

Május 2.:


Május 3.:


Május 4.:


Május 6.:


Május 7.:


Május 8.:


Május 9.:


Május 10.:


Május 11.:


Május 13.:



Május 14.:


Május 15.:


Május 16.:


Május 17.:


Május 18.:


Május 21.:


Május 22.:


Május 23.:


Május 24.:


Május 25.:


Május 27.:


Május 28.:


Május 29.:


Május 30.:


Május 31.:






JÚNIUS


Június 1.:


Június 3.:


Június 4.:


Június 5.:


Június 6.:


Június 7.:


Június 8.:


Június 10.:


Június 11.:


Június 12.:


Június 13.:


Június 14.:


Június 15.:


Június 17.:


Június 18.:


Június 19.:


Június 20.:


Június 21.:


Június 22.:


Június 24.:


Június 25.:


Június 26.:



Június 27.:


Június 28.:


Június 29.:






Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.