Az Országgyűlés 214 igen szavazattal, ellenvoks nélkül, 136 tartózkodással elfogadta a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott jogszabály értelmében az 1993. augusztus 4. és az 1995. december 31. közötti időszakban önkormányzati hozzájárulásból létesített, de a gázszolgáltató társaság tulajdonába került és az állam által privatizált gázközművagyonnal összefüggésben a helyi önkormányzatokat járandóság illeti meg. Az összesen 539 önkormányzat számára a járandóságot az ÁPV Rt. a törvény hatályba lépésétől számított 60. napon adja át. A teljesítés 5 millió forint összeghatárig egy összegben, készpénzben történik, az azt meghaladó rész kiegyenlítésére államkötvényekkel, névértéken kerül sor.
A képviselők 196 igen szavazattal, 161 ellenében, 2 tartózkodással fogadták el az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény hatálya az 1944. december 21. és 1990. február 14. között állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek működésével összefüggő iratokra és adatokra terjed ki. Az elfogadott jogszabály szerint a megfigyelt, a harmadik személy, a hivatásos alkalmazott, az operatív kapcsolat és a hálózati személy megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a történeti levéltárban kezelt irataiban szereplő, kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat. Ezen adatokat megismerheti a tudományos kutató is és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján felhasználhatja. Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a levéltárban kezelt iratokat. A jogszabályban szereplő levéltár, amely a Történeti Hivatal utódjaként jön létre, önálló, teljes gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül. A történeti levéltár élén főigazgató áll, akit az Országgyűlés elnöke hét évre nevezi ki.
Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 165 ellenében, egy tartózkodással elfogadta a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény, valamint az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó törvény módosítását. Az új géntechnológiai normák lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból készült termékek emberekre és a környezetre gyakorolt hatására, illetve a géntechnikával módosított szervezetek nyomon követésére, jelölésére és ellenőrzésére. Az állatvédelmi törvény módosításai közé tartozik az állatok élete humánus kioltásának a korábbinál szigorúbb szabályozása, illetve az, hogy háziasított állatok kóbor egyedeit 2004-től nem lehet állatkísérletekre felhasználni.
A közlekedésről szóló egyes törvények módosítását 361 igen szavazattal, egy ellenében fogadta el a Ház. A módosítások elsősorban pontosító és jogharmonizációs jellegűek. A változtatás érinti a közúti, a légiforgalmi, a vízi és a vasúti közlekedési törvényt.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását 344 igen, 2 nem szavazattal és 18 tartózkodással fogadta el a parlament. A módosított jogszabály elsősorban az önkormányzatok gazdálkodásában meglévő feszültségek enyhítését célozza. A módosítás alapelvként rögzíti a főváros és a kerületek közötti feladatarányos megosztást.
Elfogadta az Országgyűlés – 195 igen és 167 nem szavazattal – az APEH-ről szóló törvényjavaslatot. A 2003. január 1-jén hatályba lépő törvény rögzíti, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó államigazgatási szerv. Az APEH feladata – a többi közt – a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap, illetve az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, kiutalása és ellenőrzése. A jogszabály rendelkezik arról, hogy az adóhivatal elnökét határozatlan időtartamra a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel.
Elfogadták a képviselők – 194 igen szavazattal, 169 ellenében – az APEH bűnügyi igazgatósága megszűnéséről szóló javaslatot. Az előterjesztés minősített többséget igénylő részét elutasították a képviselők. Az elfogadott indítvány értelmében az adóhivatal bűnügyi igazgatósága átkerül az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, a személyi állomány pedig megtartja köztisztviselői jogállását. A szervezet titkos információgyűjtési jogosultságát az Alkotmánybíróság 2002. december 31-ei hatállyal semmisítette meg.
Az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítását célzó előterjesztést 194 igen szavazattal, 173 nem vokssal fogadták el a képviselők. A változtatás oka elsősorban az európai uniós jogharmonizáció, illetve a tőkepiaci és bankszektorban a közelmúltban lejátszódott folyamatokhoz való igazodás. Az egyik legfőbb változás, hogy a biztosított betétek összege 2003. január 1-jével 3 millió forintra, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában 6 millió forintra emelkedik. A javaslatcsomag nagyban segíti a lakástakarék-pénztárak további tevékenységét, ennek részeként a pénztári befizetések után az állami támogatás a jelenlegi 36 ezer forintról 72 ezer forintra emelkedik.
Mádl Ferenc nem írja alá a szociális törvénycsomagot
Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról című jogszabályt, mivel a bevezetendő szabályozás megítélése szerint hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben kívánják igénybe venni. Az államfői sajtóiroda közleményben jelzi, hogy az alkotmány, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások az állam és az egyházak viszonyát a szétválasztás mellett úgy szabályozzák, hogy a felek számára partneri együttműködést írnak elő. A köztársasági elnök úgy látja, a törvény elfogadásával ez a partneri együttműködés sérül.
A közlemény kitér arra, hogy az állam és az egyházak között korábban létrejött megállapodás értelmében a kormány csak előzetes egyetértés esetén hoz az egyházakat hátrányosan érintő döntést. – Ez a mostani javaslat szigorúan jogi szempontból nézve nem esik ugyan a törvény jogi hatálya alá, de a törvény szellemét tekintve sérti azt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a történelmi egyházak vezetői és a miniszterelnök részvételével tartott, Mádl Ferenc által kezdeményezett megbeszélésen az egyházak részéről mindenki sérelmezte a törvénytervezetet – olvasható a közleményben. Az államfői sajtóiroda emlékeztet arra: a miniszterelnök ezért ígéretet tett a parlamentnek benyújtott javaslat, illetve módosítása megvizsgálására, erre a feszített parlamenti munka miatt azonban már nem volt idő. – Most a törvény megfontolásával, újragondolásával ez a lehetőség megnyílik – áll a közleményben.
Tekintettel arra, hogy ez a javaslat más törvényeket is módosít, olyanokat, amelyek kedvezményeket biztosítanak az állampolgároknak, a köztársasági elnök felkéri az Országgyűlést, hogy a lehető leghamarabb tűzze napirendjére az újratárgyalást. Egyben javasolja, hogy a törvényjavaslatban foglalt kedvezmények a módosítás elfogadásakor visszamenőleges hatállyal lépjenek életbe, hogy egyetlen állampolgár se járjon rosszabbul a törvény hatálybalépésének késedelme miatt.
Az Országgyűlésnek 60 napon belül kell napirendre tűznie a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot – nyilatkozta az Országgyűlés Hivatalának szakértője. A kijelölt bizottságnak, illetve az alkotmányügyi bizottságnak kell megtárgyalnia és adott esetben módosítania. Az Országgyűlés nem köteles változtatni a normaszövegen, és amennyiben módosítás nélkül fogadják el, a köztársasági elnök második körben köteles kihirdetni. Ilyen, a köztársasági elnök egyik jogköréből adódó eset ritkán fordul elő.
Interpellációk
Az önkormányzati választások szavazólapján szereplő emblémák kérdése, a Hattyú-ház, az autópályaépítés és a gázáremelés volt az interpellációk témája hétfőn az Országgyűlésben.
„Miért kell újra és újra hazudni?” – tette fel a kérdést a miniszterelnökhöz intézett interpellációja címében Mátrai Márta (Fidesz), aki az önkormányzati választások szavazólapjaival kapcsolatos alkotmánybírósági határozattal foglalkozott. Mint mondta, az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvény sérelme miatt semmisítette meg azt a rendelkezést, amely meghatározta a jelölő szervezetek emblémájának méretét a szavazólapokon. A képviselő kijelentette: ami történt, az „a klasszikus joggal való visszaélés”, a választási esélyegyenlőség lábbal tiprása. Mátrai Márta szerint a belügyminiszter tudatosan vállalta az alkotmányellenességet: tudta, hogy nincs a törvénytelenséget megakadályozó jogorvoslati lehetőség.
Lamperth Mónika belügyminiszter válaszában leszögezte, hogy nem történt választási csalás. Szerinte mindez politikai vádaskodás, amivel az ellenzék már az országgyűlési választásokon elszenvedett kudarca után is sikertelenül próbálkozott. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotás rendjének megsértése címén, és nem tartalmi okok miatt semmisítette meg a kérdéses rendelkezést. A miniszter utalt arra, hogy az emblémaméret kérdésével először – indirekt formában – az előző kormány belügyminisztere foglalkozott, és egyúttal ígéretet tett a rendelet haladéktalan módosítására. A képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont igen.
Az Arany János tehetséggondozó pályázat folytatásáról érdeklődött az oktatási minisztertől Lezsák Sándor (MDF); emlékeztetett rá, hogy a program az elmúlt tanévben hétszáz, kistelepülésen élő gyermek kiemelt középfokú képzését tette lehetővé.
Válaszában Magyar Bálint jelezte, hogy az általa vezetett tárca folytatja a programot, s októberben már ki is írta ennek érdekében az ez évi pályázatot, tágítva annak kereteit. Az interpelláló honatya elfogadta a választ.
A hattyú-házi irodabérlés ügyében fordult a miniszterelnökhöz Becsó Zsolt (Fidesz), aki arra várt választ, lesz-e az ügynek valódi felelőse, Kiss Elemérre, Nagy Sándorra, Keller Lászlóra nézve lesz-e annak következménye, s mikor mondják fel a szerződést.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy az ügyről megjelent első sajtóhírek nyomán vizsgálatot rendelt el a kormányfő. Elmondta, hogy a szerződés a közbeszerzési eljárásról szóló törvény keretei között lefolytatott eljárás eredményeként született meg, s megfelel a piaci feltételeknek, ezért nincs ok arra, hogy felmondják. Mint mondta, az ügyben lemondásokhoz az vezetett, hogy – bár a jogszabályoknak megfelelt – de nem volt észszerű és helyénvaló a választott megoldás. „Ha ilyen alapállás valósult volna meg a korábbi időszakban, a hatóságoknak ma kevesebb dolguk lenne” – fogalmazott Kiss Elemér, akinek válaszát a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.
Herényi Károly (MDF) az ezer lakosúnál kisebb települések polgármestereinek helyzetéről érdeklődött a belügyminiszternél. Mint mondta, e tisztséget nem lehet mellékállásban ellátni aki ezt elvállalja, könnyen rossz, el nem ismert helyzetbe kerülhet.
Válaszában Lamperth Mónika belügyminiszter kifejtette, hogy a kormány komolyan veszi az önkormányzatiságot és a kistelepülések problémáit, amit több indítvány is jelez. Mint mondta, felvetődött, hogy a 350-nél kisebb népességű településeken a polgármester jövedelme a köztisztviselői fizetéssel, a 350-750 lakosúak esetében pedig annak kétszeresével legyen egyenlő.
Fónagy János (Fidesz) azt kérdezte a gazdasági és közlekedési minisztertől, miért MSZP-közeli és külföldi cégek nyerték az autópálya-építésre kiírt közbeszerzési pályázatokat.
Válaszában Csillag István, a gazdasági és közlekedési tárca vezetője úgy fogalmazott: a Vegyépszer ajánlatához képest 15 milliárdos megtakarítást érnek el a mostani pályáztatással. Hozzátette: a kormány közbeszerzéssel, olcsóban és Magyarországon bejegyzett cégekkel épített autópályát. A miniszteri választ az interpelláló képviselő nem, de az Országgyűlés elfogadta.
Soltész Miklós (Fidesz)a vatikáni nuncius magyarországi látogatásával és az egyházak finanszírozásával kapcsolatban tette fel kérdését. Arról érdeklődött, egyes kormánypárti képviselők „miért adtak valótlanságokat a nuncius szájába”, vagyis miért állították, hogy a Vatikán megbízottja azt mondta, egyetért az egyház-finanszírozási rendszerrel.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondta: ő maga is tárgyalt a nunciussal, de megállapodásuk értelmében erről nem nyilatkozhat bővebben. Az egyházak támogatásáról szólva megjegyezte: a jövő évi költségvetésben 35 százalékos növekménnyel számolhatnak az egyházak. Soltész Miklós nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta.
Pálfi István (Fidesz) kérdése azzal foglalkozott, mi történik a szegényebb társadalmi csoportokkal, ha jövőre bekövetkezik a gáz, a lakbér és az áram emelése. – Ki védi meg az embereket az áremelésektől? – kérdezte az ellenzéki képviselő. Kíváncsi volt arra is, milyen lépéseket tesz a kormány az áremelések megakadályozására.
Csillag István válaszában úgy fogalmazott, idén nem volt gázáremelés, jövőre pedig ugyanolyan terheket fog jelenteni a lakosságnak, mint amit eddig. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, de az Országgyűlés igen.
Kérdések
A zuglói Ikea áruház bővítéséből és üzemeltetéséből adódó és az ott élők életkörülményeit rontó körülményekről szólt a kérdések időszakában Illés Zoltán (Fidesz).
Kis Zoltán, a környezetvédelmi és vízügyi tárca politikai államtitkára válaszában elmondta: el fogják végeztetni a zaj- és levegő-szennyezettségi vizsgálatokat. Információi szerint a gazdasági tárca várhatóan felméri a károsodott ingatlanok értékvesztésének mértékét.
Szijjártó Péter (Fidesz) arra várt választ, hogy az egészségügyi minisztérium jelenlegi politikai államtitkára 1982-ben részt vett-e egy titkos tanácskozáson, ahol „nem emelte fel a szavát” a tiltott doppingszerek alkalmazása ellen.
Kökény Mihály, az egészségügyi tárca államtitkára jelezte: a nem titkos megbeszélésen a szteroidok használatának kockázataira hívta fel a figyelmet.
Vincze László (Fidesz) az őstermelők uniós csatlakozás utáni megélhetése iránti aggodalmának adott hangot felszólalásában.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelezte: az unió a nem zárja ki a kisgazdaságokat a támogatásokból. Hozzátette: a Medgyessy-kormány több intézkedésével is bővítette az őstermelők lehetőségeit.
Balsay István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország különösen nagy hátrányban van a lakások EU-normáknak megfelelő szabványosítása ügyében.
Lamperth Mónika belügyminiszter rámutatott, hogy a kormány támogatja például a hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével és a fűtési rendszerek korszerűsítésével kapcsolatos beruházásokat.
Nógrádi Zoltán (Fidesz) a tanyák és az alföldi tanyavilág tervezett támogatása iránt érdeklődött.
A kérdésre válaszoló Kiss Elemér kancelláriaminiszter közölte: a Nemzeti Fejlesztési Tervben három operatív program is szerepel a tanyák támogatására.
Mádl Ferenc levele a képviselőkhöz
A 2002-es esztendő a felelősségvállalások és döntések kiemelkedő esztendeje volt – fogalmazott az országgyűlési képviselőkhöz írt, a Ház hétfői, rendkívüli ülésén felolvasott levelében Mádl Ferenc köztársasági elnök. A levél szerint soha nem tapasztalt mértékben váltak kiegyensúlyozottá az Országgyűlés erőviszonyai.
Mádl Ferenc köszönetet mondott a honatyáknak az ország és a nemzet életének jobbítása érdekében kifejtett munkájukért. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés tagjai mintát adnak a „magyarság milliói és a nagyvilág” számára emberségből, politikusi és szakmai hozzáértésből, erkölcsről, felelősségről, hitelességről és a haza iránti elkötelezettségről. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy a vitákat a durva hangnem uralja, a képviselőknek meg kell erősíteniük a saját és egymás meggyőződését. Az államfő hozzáfűzte: a képviselők munkáját az erkölcsösség, a tisztesség, a törvénykövető magatartás és a szavahihetőség szerint is minősíti az ország.
Azonnali kérdések és válaszok
A kormánypárti többség által megszavazott széleskörű privatizációról érdeklődött a kormányfőtől Rogán Antal (Fidesz), emlékeztetve arra, hogy abban érintett a Mol, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Postabank, a Földhitel- és Jelzálogbank, a Konzumbank, a Mahart, a Malév, több mezőgazdasági részvénytársaság, a Dunaferr és a Volán is. „Ez az állami vagyon szinte teljes körű kiárusítását jelenti” – fogalmazott a honatya, aki aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Dunaferr és a Magyar Posta esetében jelentős mértékű elbocsátások történhetnek.
Medgyessy Péter miniszterelnök szerint az államnak hatékonyan, jól működő vállalatokra, biztos munkahelyekre és struktúraváltásra fordítható összegekre van szüksége. Mint mondta, szükséges és felelős döntés született, ahol pedig a kifogást jogosnak találták, visszavonták a javaslatukat.
Rogán Antal viszontválaszában a monopóliumok privatizációjánál szükséges óvatosságról beszélt; a kormányfő a képviselőt arról biztosította, hogy most csak a lehetőséget kapták meg a privatizációra, s azzal csak akkor élnek, ha biztosan érdemes.
Ékes József (MDF) a csontvelő-átültetésekkel kapcsolatban fordult az egészségügyi kormányzat képviselőjéhez. A képviselő kifejtette, hogy pénzhiány miatt a rászorulók csupán mintegy negyedén tudnak ilyen módon segíteni. Hozzátette: egymilliárd forintot kellene jövőre e célra rendelni.
Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára elmondta: nem lehet drasztikusan emelni az ellátottak számát, mert a jelenlegi struktúra nem tesz lehetővé több műtétet. Szólt arról, hogy szükség esetén a soron kívüli átcsoportosításra nyílik lehetőség.
A Kossuth téri műjégpályával kapcsolatban fordult a kormányfőhöz Deutsch Tamás (Fidesz), aki azt tudakolta, szándékában áll-e a miniszterelnöknek vizsgálatot elrendelni az ügyben.
Medgyessy Péter közölte, hogy a jégpálya ötlete jó, az örömöt nem szabad elvenni. Mint mondta, nem ismeri a beszerzési eljárást, de nem zárkózik el a történtek megismerésétől.
Font Sándor (MDF) annak kapcsán fordult az agrárminiszterhez, hogy „két rendelkezés nagyon zavaros volta” veszélyezteti a magyar borkereskedelmet; mint mondta, a jelenleg használt kannákon nem helyezhető el a hivatalos zár, és a forgalmazóhelyek csupán tizede rendelkezik olyan engedéllyel, amely a jövő évtől az árusításhoz szükséges.
Németh Imre, a szaktárca vezetője – utalva arra, hogy a szakma kérésére szüntették meg a zárjegyet – arról szólt: a kannás borok forgalmazása így egyszerűbbé válik.
Az uniós agrártámogatásokkal és azok költségvetési kiegészítésével kapcsolatban kért konkrét adatokat a gazdák nevében a kormányfőtől Turi-Kovács Béla (Fidesz).
Válaszában Medgyessy Péter egyebek mellett arra is kitért, hogy a 2004-ben 25 százalékos, majd folyamatosan emelkedő kvótát az uniós vidékfejlesztési támogatásból átcsoportosított összegekből és az állami költségvetésből fejelheti majd meg harminc százalékkal a kormány; kijelentette, azért kérték az EU-tól ezt a lehetőséget, hogy éljenek is vele.
A mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-kifizetéseivel kapcsolatos kérdésében Fülöp István (MDF) arra kérte a szakminisztert, vizsgálja felül a rendelkezést, amelynek értelmében a kifizetések feltétele az átalakulás és a nevesítés.
Németh Imre agrárminiszter válaszában arról szólt, hogy a jó szándék adott. Emlékeztetett arra, hogy a Medgyessy-kormány nem hozott rendelkezést e kérdésben. Kitért arra, hogy a kérdés rendezéséhez további hetvenmilliárd forintra lesz majd szükség a becslések szerint.
Fónagy János (Fidesz) hat megyei közúti igazgatóság vezetőjének a leváltását sérelmezte, azt kifogásolva, hogy a kiváló szakemberek közül többen a sajtóból értesültek leváltásukról. Az ellenzéki politikus szerint ez olyan, mintha a tárca hadat üzent volna munkatársainak.
Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: meglepi, hogy az érintett szakemberek az újságból tudták meg a munkahelyükkel kapcsolatos változásokat. Mint mondta: az eljárást nem tartja jó módszernek, és ha valóban ez történt, megköveti az érintetteket. A kormányfő felszólalása végén köszönetet mondott mindenkinek a parlamentben végzett munkájáért és kellemes ünnepeket kívánt.
Az MDF az Alkotmánybírósághoz fordul
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja az Alkotmánybírósághoz fordul a 2003. évi költségvetési törvényben elfogadott, az egyházak támogatására vonatkozó rendelkezés miatt. Herényi Károly frakcióvezető elmondta: mivel az Országgyűlés elfogadta a költségvetést, az egyházak finanszírozásával kapcsolatban kérik az Alkotmánybíróság állásfoglalását. Az MDF álláspontja szerint az az alkotmányos, ha a népszámlálás adatait figyelembe véve osztják el az egyházak között a személyi jövedelemadó felajánlott 1 százaléka fölötti pénzt. Az elfogadott költségvetési törvény szerint a jelenleg is hatályos szabályok, azaz a személyi jövedelemadó-felajánlások alapján osztják el az egyházak hitéleti támogatásának állami kiegészítését, a népszámlálási adatok figyelembevétele helyett.
Napirend után
Kékkői Zoltán (Fidesz) a felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlása alapján történő egyházfinanszírozást bírálta „Jézus élete: az istállótól az akasztófáig” címet viselő napirend utáni felszólalásában.
Az elnöklő Szájer József megköszönte a képviselők, az Országgyűlés és a sajtó munkatársainak tevékenységét, majd jókívánságai kifejezése mellett berekesztette a parlament hétfői ülésnapját. Szájer József február 11-ére hívta össze az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első ülését.
szorongás
Egy teraputa három rendhagyó tanácsa a szorongás kezeléséről
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!