Orbán: „A megalázkodás nem EU-jogszabály”

„Az utóbbi hat hónapban elég puhák voltak. Mintha az EU álláspontját és nem Magyarország érdekeit képviselték volna” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki egyben az EPP alelnöke. Példaként említette, hogy a csatlakozás után egy Sopron környéki magyar búzatermelő gazda 4500 eurót fog kapni hektáronként a közös mezőgazdasági politika kereteiből, míg tőle párszáz méternyire az osztrák gazda 18 ezret. És mindezt olyan helyzetben, amikor már nem lesznek vámhatárok, nem lesznek kereskedelmi akadályok, csak nyílt verseny. Ezért úgy vélekedett, hogy „a lengyel tárgyalók helyesen tették, hogy kemény álláspontot foglaltak el. A mostani magyar kormánynak össze kellett volna fognia Lengyelországgal”.

A volt kormányfő hangoztatta, hogy a taggá válással sem ér véget az állandó küzdelem a nemzeti azonosság és a nemzeti érdekek védelméért. „A nemzeti megalázkodás például, úgy tudom, egyáltalán nem az EU joganyag része. Magyarországnak szüksége lesz gazdasági patriotizmusra is – pontosan azért, hogy sikerre vigye az ország EU tagságát. Nem gyakran emlegetik, de a mai EU tagok esetében a közbeszerzési pályázatok 70 százalékát mindenütt a helyi vállalatok nyerik el. Ez a normális és helyes dolog. Nem is bírálgatja ezt senki az EU tagok között.”

A bővítés jelentőségéről Orbán Viktor kijelentette az interjúban, hogy az európai földrész újraegyesítéséről van szó, ami magyar érdek is. Egyesek most azt mondják, hogy valójában egyesítésről van szó, mert Európa korábban sohasem volt egységben. „Nem ez a helyzet” – mondta az EPP alelnöke. – „Európának volt közös kultúrája és keresztény hite, amelyeket szétrombolt a szocializmus két válfaja, a nemzeti és a nemzetközi.” Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon most „azok akarják megmondani nekünk, hogyan kell igazi európainak lenni, akik azelőtt a szocialista internacionalizmusra oktattak minket”. Hozzátette, hogy ezek az emberek nem bosszantják őt, legfeljebb nevetésre ingerlik.