Január 2.: Magyar politikai élet

Szalai Annamária a kormányfő kubai útjáról; Gál J. Zoltán: Nem titkoltunk semmit; kisebbségi önkormányzatok: alakuló közgyűlések; a Libération az egyházi finanszírozásról; Turi-Kovács az agrárgazdák támogatásáról; Lendvai a szociális törvénycsomagról; Harrach a törvénymódosításról; Újhelyi: Nincs feszültség a kormányban.

Szalai Annamária a kormányfő kubai útjáról
A miniszterelnök kubai utazásával kapcsolatos kérdéseket vetett fel, illetve a kormányfő év végi tévéinterjúja kapcsán fogalmazott meg kifogásokat Szalai Annamária fideszes országgyűlési képviselő csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: magyarázatot várnak arra, hogy Medgyessy Péter mikor és milyen céllal utazott Kubába, mikor érkezik haza, „miért kellett az utazást eltitkolni”, illetve magánpénzből vagy közpénzből finanszírozta üdülését.

A Medgyessy Péterrel készült, a Magyar Televízióban december 31-én sugárzott interjúra utalva úgy vélte, a magyar közszolgálati televízió azt a hamis látszatott keltette, hogy a miniszterelnök Magyarországon van, holott akkor már köztudott volt, hogy külföldön tartózkodik. Elmondta: tudomása szerint az esetet az ORTT is vizsgálja. Szalai Annamária szerint a közszolgálati média konspirált az utazás eltussolásával kapcsolatban, és – mint mondta – számos sajtótermék utólag mosdatja a miniszterelnököt.

A fideszes médiapolitikus kijelentette: „az új kinevezett elnökkel rendelkező MTI, vagy azért, mert nyomást gyakorol rá a kormány, megfélemlíti, vagy pedig szándékosan összejátszva azzal, durván meghamisította a tényeket, megsértette a médiatörvényt”. Hozzátette: „egyetlen egyszer sem utalt arra, hogy ez a felvétel nem élőben van, hanem korábban megtörtént már a beszélgetés”. Kijelentette: „az MTI vagy jóhiszeműen járt el, ez az optimista feltételezés, vagy pedig szándékosan falazott Medgyessy úrnak, hiszen a december 31-én kiadott hír azt mondja, hogy a miniszterelnök erről a Magyar Televízió Napkelte című műsorában beszélt az év utolsó napján, kedden”.

A politikus kitért arra, hogy „a kormányszóvivőt már többször tetten érték hazugságokon”. A miniszterelnök kubai útjával összefüggő kormányszóvivői nyilatkozatok kapcsán azt mondta: valamennyi újságíró elgondolkodhat azon, hogy Gál J. Zoltán mikor csúsztat.

Gál J. Zoltán: Nem titkoltunk semmit
Medgyessy Péter itthon töltötte az ünnepeket családjával, majd feleségével, saját költségén, menetrend szerinti járattal, kíséret nélkül, egyszerű magánemberként, turistaként utazott Kubába december 26-án – mondta csütörtökön Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Gál J. elmondta, hogy a kormányfő egyike a karibi szigetországban tartózkodó több mint félezer magyarnak.

A kormányszóvivő szavai szerint senki sem titkolta, sőt Magyarországon szokatlan módon a Magyar Távirati Irodán keresztül hozta nyilvánosságra, hogy hol tölti szabadságát Medgyessy Péter. A kormányszóvivő megjegyezte: tevékenysége során nem kifejezetten az a fő célja, hogy Szalai Annamária igényeinek megfeleljen.

Kisebbségi önkormányzatok: alakuló közgyűlések
A hét végén megkezdődik az országos kisebbségi önkormányzatok elektori gyűléseinek sorozata. Elsőként a ruszinok hozzák létre országos testületüket, vasárnap, míg jövő szombaton az Országos Cigány Önkormányzat tartja rendezvényét. Őket követik az ukránok január 18-án, a szlovének január 19-én, a szlovákok január 25-én, a németek január 26-án, a horvátok február 1-jén, a románok február 2-án, a szerbek február 8-án, a görögök február 9-én, a lengyelek február 15-én, a bolgárok és örmények pedig február 16-án. Az időpontokat december másodikai ülésén tűzte ki az Országosa Választási Bizottság. Két kivétellel Budapesten jönnek létre az országos önkormányzatok: a román testület Gyulán, a szlovén pedig Szentgotthárdon tanácskozik majd.

A Libération az egyházi finanszírozásról
Magyarország elfelejti a laicitást címmel Sonkoly Gábor tollából jelent meg cikk az új magyar egyháztámogatási törvényről a Libération című baloldali lap idei első számában. Az írás felcíme szerint A vallási tolerancia úttörőjének számító országban a katolikus egyházra méretezett törvény lép életbe. A szerző úgy látja, hogy a vallási szervezetek pénzügyi támogatásáról rendelkező új jogszabály veszélybe sodorja az állam ideológiai semlegessége és a vallások egyenlőségének alapelvét. Emlékeztet arra, hogy Magyarországon az 1940-es évek óta először a 2001-es népszámlás alkalmából ismét rákérdeztek az állampolgárok vallási hovatartozására.

Az akkor hivatalban volt jobboldali kormány – jegyzi meg a cikk szerzője – a felmérés időszakában többször kinyilvánította, hogy a népszámlálási adatokat szigorúan csak statisztikai célokra fogják felhasználni. A parlamentben mégis keresztülvitte az új törvényt, amely a legjobban beágyazódott katolikus és református egyházat kedvezményezi a vallási szervezetek 98 százalékával, köztük a lutheránus, zsidó és keleti vallásokkal szemben.

A 90-es évek elején Magyarország igazi modellje volt a vallási közösségi jogok tiszteletének. Az 1990/IV. számú törvény Európában egyedülálló módon foglalt állást a vallásszabadság kérdésében – állapítja meg. Rámutat, hogy a tavasszal kormányra került szociálliberális koalíciónak módjában lett volna megváltoztatni, illetve egyszerűen leállítani az alkotmányellenes törvény január elsejei életbe lépését, de csak annyi történt, hogy december elején a kormány bejelentette: visszaállítja az eredeti állapotot, a parlamentben viszont eddig nem szavaztak róla.

A kérdésről folyó szenvedélyes vitában két politikai koncepció fogalmazódik meg arról, milyen szerepet kell kapnia a vallásnak és az egyháznak a jövő Magyarországában. Az egyik szerint Magyarország katolikus ország, ahol a köztiszteletnek örvendő egyházak kiválasztott helyet töltenek be. A másik nézet a vallási kultuszok egyenlőségének talaján áll, elutasítja, hogy az állam bármilyen rangsorolást érvényesítsen a vallási közösségek tekintetében.

Az előző években a magyar kormány kísérletet tett arra, hogy néhány egyházi intézmény bevonásával helyreállítsa a keresztény értékek előmozdítását célzó régi szövetséget. Ha az új „népszámlálási törvény” hatályba lép az egyházi intézmények finanszírozása visszatérő politikai probléma marad, és megerősödik az állam részrehajlása. Ez a vallásháborús logika ma legalábbis meglepő a pluralista és sokszínű hagyományú Magyarországon – írja a szerző. Sonkoly Gábor összegzésképpen leszögezi: Magyarországnak arra kell példát adnia, hogy az értékek sokféleségének és az állam semlegességének egyszerű tiszteletben tartásával el lehet kerülni a viszálykeltést.

Turi-Kovács az agrárgazdák támogatásáról
A magyar mezőgazdasági gazdák nem tudnak az idei évre felkészülni, mert a kormány nem intézkedett a közvetlen kifizetések forrásának megjelöléséről és nem jelentette meg a 2003-as garantált árakat sem – tartalmazza Turi-Kovács Béla csütörtöki közleménye. A Fidesz-frakció kisgazda polgári tagozatának vezetője közleményében hangsúlyozza: a kormány mulasztásos törvénysértést követ el, hiszen a garantált árakat tavaly szeptember 30-ig meg kellett volna jelentetnie.

Szerinte a 2004-es EU-tagsághoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormány közvetlen kifizetésekkel már az idén támogassa a magyar gazdákat, mert e nélkül jelentős versenyhátrányba kerülnek az uniós gazdákhoz képest. „Az ígéretek elhangzottak, de még hozzá sem kezdtek a 30 százalékos földalapú támogatás megvalósításához. A Kisgazda Polgári Egyesület követeli, hogy a 20 és 25 ezer forint közötti földalapú támogatás forrásait a kormány haladéktalanul jelölje meg” – szerepel Turi-Kovács Béla közleményében.

Lendvai a szociális törvénycsomagról

Az MSZP szerint szükségtelen változtatni a szociális törvénycsomagon, a köztársasági elnök által visszaküldött normaszöveget a parlamentnek változatlan formában kell újratárgyalnia; a szocialisták készen állnak arra, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésen vegye napirendjére a kérdést. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón megjegyezte: nem derült ki pontosan, hogy mi a köztársasági elnök kifogása a törvénycsomag egyes részeivel. Úgy vélekedett, hogy a finanszírozás, illetve az állam és az egyház együttműködésének területén is előrelépést jelent a törvénycsomag.

Kitért arra, hogy a jogszabály parlamenti újratárgyalása miatt mintegy egymillió ember juthat később a törvény által biztosított támogatásokhoz. Hangsúlyozta, valószínűleg rendkívüli ülésen kell megtárgyalni az Országgyűlésnek visszaküldött törvénycsomagot, erre az MSZP frakciója készen áll. Hozzátette: a napokban az SZDSZ-szel is konzultálnak erről.

Harrach a törvénymódosításról
A szociális alapellátó intézmények működtetése az egyházak alanyi joga, amelyet három törvény is biztosít; a működtetéshez nemcsak az alapítás, hanem a finanszírozás is hozzátartozik – hangoztatta Harrach Péter országgyűlési képviselő, a Fidesz szociális és családügyi kabinetjének vezetője csütörtökön. Az Orbán-kormány szociális és családügyi minisztere elmondta, hogy a törvény módosítása a szociális alapellátást végző egyházi intézmények részére az önkormányzatokon keresztül biztosítana forrást.

Hozzátette: az önkormányzati törvény lehetővé teszi a helyhatóságok számára, hogy a szociális normatívát saját belátásuk szerint költsék el. Megjegyezte: az előző törvényben az szerepelt, hogy a szociális alapellátást végző intézmények a minisztériummal kötnek szerződést és onnan kapják a támogatást. Hangsúlyozta: a módosítás egy másik szintre vitte az intézmények finanszírozását és bizonytalanná tette azt, és ezzel az érintett intézmények működtetési szabadsága sérült. Úgy vélte, hogy a módosítással az alapfeladatokat ellátó egyházi intézmények az önkormányzatok „kénye-kedve” szerint kapnának a működéséhez finanszírozást.

Harrach Péter szerint a kormány hibát követett el, mert több törvénnyel, köztük egy nemzetközi szerződéssel ütköző módosítást vitt a parlament elé úgy, hogy összekapcsolta a pozitív szociális intézkedésekkel. Kijelentette: a törvénycsomag változatlanul hagyásához nem fognak asszisztálni, így véleménye szerint semmi értelme egy rendkívüli ülésnapnak. Az ellenzéki politikus jelezte: a közeljövőben olyan módosító javaslatot nyújt be, amely rendezi a kérdést.

Újhelyi: Nincs feszültség a kormányban
Nincs feszültség a kormánypártok között a médiakuratóriumok ügyében – nyilatkozta Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa csütörtökön. Utalt arra, hogy az MSZP és az SZDSZ között nem volt egyeztetés e kérdésben, de – mint mondta – a konzultációt követően meg fognak egyezni. Újhelyi István kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormánypártok közötti egyeztetésre a parlamenti menetrenddel párhuzamosan kerül sor. Megjegyezte: a médiatörvény csupán azt rögzíti, hogy a kormány és az ellenzék milyen arányban kapjon helyet a kuratóriumokban, arról azonban nem szól, hogy a kormányon és az ellenzéken belül milyen arányban történjék a delegálás.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján a médiakuratóriumokról szólva elmondta: a most működő testületekkel kapcsolatos MSZP-álláspont szerint a Magyar Rádió és a Duna Televízió esetében 3:1, a Magyar Televíziót illetően 2:2 arányban delegál tagokat a szocialista párt és az SZDSZ. Kitért arra, hogy az MSZP testületeiben nincs új, a kuratóriumi arányokról és a delegált tagok személyéről szóló álláspont. „Új egyeztetésre csak akkor van szükség, ha változtatni kívánunk az arányokon, ilyen döntésünk egyelőre nincs” – mondta. Lendvai Ildikó hozzátette: az SZDSZ-szel történő egyeztetésre akkor kerül sor, ha az Országgyűlés elnöke elindította a médiakuratóriumi jelölés folyamatát.