Országos káoszt okozott a MÁV

Álltam csütörtök reggel a szolnoki vasútállomás jegypénztára előtt, amikor egyszer csak bejelentette a hangosbemondó: hiába várakoznak a Jászapátiba és Kiskunfélegyházára igyekvők, a vonatuk nem indul. Az utasok azt hitték, ízetlen tréfát űznek velük, aztán kiderült, fele se tréfa, nincs itt semmiféle beugrató show, a vonatok nem indulnak, kész! Na és?
Őszintén szólva számomra cseppet sem volt meglepő ez a fejlemény. Évtizedek óta kísérem figyelemmel a közlekedési ágazat folyamatos leépülését. Én még emlékszem arra, amikor a vasútállomásokon resti üzemelt, melegkonyhás ellátással, zónapörkölttel, nokedlival, rántott sertésszelettel, krumplival, uborkasalátával. A bort félliteres, gömb formájú kiöntőben hozták, hozzá palackban szódát. A Nyugatiban, a miskolci Tiszai pályaudvaron, Hatvanban vagy Szolnokon szebb időkben még a cigány is húzta az ebédhez, vacsorához. A napokban a hatvani pályaudvaron egyetlen árva kiflit próbáltam venni, nem kaptam.
Valamikor rózsaszín ernyős, takaros kis lámpák keltettek otthonos hangulatot az étkezőkocsik asztalán. Vasutascsaládok hétvégi programja volt, hogy az egyik vonattal leutaztak a Balatonra az étkezőben „dőzsölve”, aztán néhány perc múlva felszálltak az ellenvonatra, és hazatértek. Ettek-ittak, világot láttak. Most a nemzetközi járatokon sincs étkező, az ajtók nem záródnak, az üléshuzatok szakadtak, a mosdók koszosak, a lámpák este sem égnek, és kutya hideg van. Tessék mondani, akkor a vonatok miért mennének? Ennek a folyamatnak így kellett véget érnie, és így is rendezte meg stílszerűen egy mókás kis Walt Disney-i figura, aki úgy miniszterkedik, mintha elefánt került volna eladónak a porcelánszaküzletbe.
Persze van azért hivatalos magyarázat is arra, miért kellett az ország 32 vonalán hűbelebalázs módjára megszüntetni a forgalmat, további félszázon pedig szükségmegoldásokkal kergetni őrületbe az utasokat. A cseh Tatra Studenka gyártotta piros dízel motorkocsik Skoda kamionmotorral készültek 1977 és 1984 között. A felújítások során ezeknek a motorvonatoknak a masináját Volvóra cserélték. A féktuskókat is lecserélték a korszerűsítés jegyében: fémpofák helyett műanyag tuskókat kaptak. Ezekre egyébiránt már tavaly panaszkodtak a mozdonyvezetők, nem lehet, hogy ez Csillag István illetékes miniszter fülébe nem jutott el, hiszen a parlamentben Manninger Jenő, az előző kormány államtitkára írásban hívta fel rá a figyelmet. Sokáig nem történt semmi, aztán Szombathely közelében egyszer csak recsegni, ropogni kezdett a motor. A szerelvény megállt, az utasok mit sem sejtve, készségesen lekászálódtak, és mozdonycsere után folytatták az útjukat. Az első tengelytörés szerencsére középen, a meghajtásnál történt, nem pedig a tárcsáknál, mert akkor a vonat leszaladt volna a sínről. Ezt már nem lehetett félvállról venni, azonnal kivonták a forgalomból a 259 darab motorkocsit, és megkezdték tengelyvizsgálatukat.
Sándor János, a Szolnoki Járműjavító ügyvezetője elmondta, hogy ők a keleti régió motorkocsijait vizsgálják mozgó laborjukkal. Az ultrahangos készülék számítógéppel van összekötve, maradéktalanul megbízható. A korszerű eszköz minden repedést kimutat. A néhány mikron mélységű még nem veszélyes, az egy-két milliméter mély repedések esetén azonban tengelycserére van szükség. Hogy mi az oka a tengelyek fáradásának, arra a szakember nem tudott választ adni. Mindenesetre nem ritka az olyan, százesztendős gőzös, amely tolatómozdonyként vidáman pöfékel egy-egy rendező pályaudvaron…
Indoka tehát van az utasokat sokkoló döntésnek. Magyarázat azonban nincs rá, miért kellett mindezt előkészítés nélkül, szervezetlenül, a hatalom arroganciájával megoldani. Azt tartja egy régi mondás, hogy a vasút állam az államban. Csak éppen a szakmát ma már nemcsak az állam tartja el, a költségeiből egyre többet vállal az utazóközönség is. Elvárható lett volna tehát az előzetes közhírelés, aztán az egyezség a Volánnal, hogy ugyan, fogadják már el a kisegítő járataikon a vasúti bérleteket.
Ha sérelem éri a kék mundért, a szakszervezeti szószólók azonnal pulpitusra lépnek. Vajon ki képviseli a több tízezer utas érdekét ebben a káoszban, amit úgy is hívnak, hogy MÁV?

Javítás akár áprilisig is
Bizonyossá vált a motorvonatok hét elején befejeződött átvizsgálásán, hogy legkevensebb 80-100 jármű tengélyét ki kell cserélni. Az alkatrész-utánpótlás nehézségei miatt ezek a járművek csak áprilisban közlekedhetnek újra. Az utasok idegeit az is borzolja, hogy a vonatjegyeket szombat óta csak a vonatpótló buszokon fogadják el, a vonatok kivonása által érintett menetrend szerinti buszjáratokon nem. Az sem járult hozzá az utasok jó hangulatához, hogy Csillag István miniszter döntése értelmében a vasúttársaság a késedelemért és a kimaradásért nem köteles kártérítést fizetni.