Veszélyzónában a nemzetközi repülés?

Az iraki háború rendkívüli megrázkódtatásokat okozhat a repülőgépgyártásnak és a nemzetközi légi közlekedésnek. E két kulcsfontosságú ágazat ugyanis még mindig nem heverte ki teljesen a szeptember 11-i amerikai terrorakció súlyos következményeit, a többi között a húszszázalékos kapacitáscsökkenést, és világviszonylatban több mint százötvenezer állás megszűnését.

A francia gazdasági sajtó szerint a kerozin árának emelkedése és az újabb drákói biztonsági intézkedések költségei további áldozatokat szedhetnek a légitársaságok között – írja a Népszabadság.

Mint emlékezetes, 2001 szeptembere óta közel egy tucat légitársaság ment csődbe, köztük olyan jól csengő nevek, mint az amerikai United Airlines és US Airways, a svájci Swissair, a belga Sabena vagy a francia Air Lib. Az Egyesült Államokban a talpon maradt cégek közel 4,3 milliárd dolláros szövetségi támogatást kérnek a biztonsági intézkedések finanszírozásához.

Szakértők szerint a nemzetközi légi forgalom 5-20 százalékkal csökkenhet – a háború hosszától függően. Az Air France, a Lufthansa, a KLM, a Continental és a Northwest az év eleji tarifaemelésekkel elsősorban a kőolaj- és kerozinárak megduplázódásának következményeit igyekezett ellensúlyozni.

Az iraki háború a legrosszabb pillanatban érkezett – idézte a Le Figaro Économie a Légi Szállítók Nemzetközi Szövetségének (IATA) szóvivőjét, aki szerint a légitársaságok a két-három hetes háborús időszak veszteségeit még be tudják majd valahogy pótolni, egy elhúzódó háború viszont tönkreteheti a nyári turistaszezont.

A múlt évet 10,5 milliárd dollár deficittel záró amerikai légitársaságok szerint egy három hónapos konfliktus több mint tízmilliárd dollár veszteséggel járna, és hetvenezer munkahelyet fenyegetne. A Le Figaro Économie-ban megszólaló megszólaló szakértők Európában a British Airwayst és a KLM-et sorolták a veszélyzónába.

Az esetleges újabb csődök, a légitársaságok által megrendelt gépek lemondása, illetve a beszerzések elhalasztása a gyártókat is felettébb kellemetlenül érintheti. Az Airbus és a Boeing az idén egyes becslések szerint 35-60 százalékkal kevesebb utasszállító gépet adhat át a tervezettnél.

Az 1991-es öbölháború után az Airbusnak és a Boeingnek egyaránt négy év kellett ahhoz, hogy a gépátadások csökkenő tendenciáját meg tudja fordítani. Ezt alapul véve, a repülőgépgyártók legkorábban 2006–2007-ben reménykedhetnek egy újabb fellendülésben.

Forrás: Népszabadság