2003. május 20.: Magyar politikai élet

Postabank privatizáció – megjelent a pályázat – A Fidelitas a lakáshitelekről – Orbán Viktor EU-nagykövetekkel tárgyalt – Kiválasztották a Dunaferr privatizációs tanácsadóit – Vizsgálat Pakson - személyi felelősségre vonás – Magyar-román közlekedési tárgyalások – A Magyar Orvosi Kamara elutasítja a kórháztörvény-tervezetet – A magyar agrárgazdaság az EU kapujában

Postabank privatizáció – megjelent a pályázat

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kedden megjelentette a Postabank Rt. privatizációs pályázatát. A több mint 20 milliárd forint alaptőkéjű bank teljes részvénycsomagját, azaz az alaptőke 96,8 százalékát kitevő és a Magyar Posta tulajdonában lévő részvénycsomagot, valamint az ÁPV Rt. tulajdonában lévő 3,2 százalékos részvénycsomagot ajánlja fel a privatizációs szervezet megvételre. A pályázati kiírás szerint a részvények értékesítésével az ÁPV Rt. célja a vételár maximalizálása, a bank hatékonyságának növelése és versenyképességének fokozása.

A vételárat a vevőnek egy összegben, készpénzben kell megfizetnie az adásvételi szerződésbe foglalt feltételek teljesülését követő 15 napon belül. A pályázaton kívül, de azzal összefüggésben az ÁPV Rt. fenntartja azt a lehetőséget, hogy a privatizációs szervezet tulajdonában lévő részvénycsomagot felajánlja a bank munkavállalóinak. A vevőnek azonban joga és kötelezettsége lesz eladási és vételi opciókkal megszerezni ezeket a részvényeket is.

Az előzetes nyilatkozatok alapján már számos jelentős hitelintézet érdeklődik a Postabank megvétele iránt. A Postabank elnöke, Király Júlia ez év februárjában úgy nyilatkozott, hogy a bank megvásárlása komolyan érdekli az OTP Bankot, a General Electric Capitalt, vagyis a Budapest Bank anya-hitelintézetét, az Erste Bankot, a Kereskedelmi és Hitelbank anyabankját, a belga KBC-t, a HVB Bankot. Rajtuk kívül az egyik legnagyobb olasz hitelintézet, az Unicredito is szeretné megvenni a Postabankot. Az olasz bank a kelet-közép-európai térségben mindenütt rendelkezik már leánybankkal, kivéve Magyarországot.

A Postabank elnökének akkori nyilatkozata szerint van olyan érdeklődő bank, amely szerint a Postabank olyan értéket képvisel a magyar üzleti életben, hogy a nevét sem kell megváltoztatni a megvásárlás után. A Postabank az elmúlt évet 398,8 milliárd forint mérlegfőösszeggel zárta, amely jelentős növekedés a 2001 végi 363,243 milliárd forinthoz képest. A Postabank a tavalyi évet 1,776 milliárd forint veszteséggel fejezte be, ez azonban jóval kevesebb, mint a 2001. évi 2,211 milliárd forint mérleg szerinti veszteség.

A Fidelitas a lakáshitelekről

A Fidelitas bírálja a kormányt a lakáshiteleknél tervezett változtatások kapcsán, illetve az ügyben tapasztalható információhiány miatt. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ifjúsági társszervezetének keddi budapesti sajtótájékoztatóján Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott, Medgyessy Péter a lakáshitelek struktúrájának átalakítása ügyében ismét lebegtet.

A Fidelitas alelnöke hozzátette, a lakáshitelek „megfojtásának atyja” a kormányfő, végrehajtója pedig Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos. Elhangzott, ha a hitelezési rendszert a kormány elképzelései szerint alakítják át, akkor aki ötmillió forintos hitelt vett fel húsz évre, és most ezt havi 30 ezer forinttal törleszti, a jövőben ugyanezt a hitelt havi 48 ezer forinttal törleszti majd.

Orbán Viktor EU-nagykövetekkel tárgyalt

Schmitt Pál irányítja majd a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti választásra történő felkészülését. Ezt Orbán Viktor pártelnök jelentette be kedden Budapesten újságírók előtt, miután Schmitt Pál alelnök és Martonyi János volt külügyminiszter társaságában az Európai Unió tagországainak Budapestre akkreditált nagyköveteivel tárgyalt. A diplomaták a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség terveiről érdeklődtek a politikusoktól.

- A Szövetség az első olyan politikai szervezet, amely meghaladta azt a mintát, amelyet 1990 óta minden magyarországi párt követ – jelentette ki Orbán Viktor. A politikus, volt miniszterelnök meghívta a nagyköveteket pártja közeljövőbeli nagyobb rendezvényeire. Elmondása szerint az uniós nagykövetek és a Szövetség között a jövőben szakmai együttműködést kell kialakítani.

- Számos olyan döntés előtt áll az Európai Unió, amelyek éppúgy érintik majd a magyarokat, mint az EU többi tagállamát – indokolta a szakmai, politikai együttműködés szükségességét Orbán Viktor. Véleménye szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a jövőben az újjáalapított Fidesz és az uniós államok diplomáciai testületei között jó együttműködés jöjjön létre.

Kiválasztották a Dunaferr privatizációs tanácsadóit

Az ÁPV Rt. igazgatósága kedden úgy döntött, hogy a PriceWaterhouseCoopers Kft.-t, a HSBC Bank Plc.-t és az Erste Bank Befektetési Rt.- t. hívja meg a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. privatizációs tanácsadói pályázatának második körébe. A döntés előzményeihez tartozik, hogy a kormány márciusban hozott határozatot a Dunaferr Rt. privatizációjának megindításáról. Március végén az ÁPV Rt. igazgatósága döntött arról, hogy a tranzakciót közbeszerzési eljárás útján kiválasztott szakértő bevonásával bonyolítja le. A felhívásra tízen jelentkeztek.

A tanácsadói tender várhatóan június végén zárul. A tanácsadó feladata olyan szakértői anyag készítése, amely a privatizáció feltételrendszerét, a tranzakció megvalósulását megfelelő biztosítékok kidolgozásával mutatja be. A tanácsadónak javaslatot kell tennie a privatizációs koncepcióra annak érdekében, hogy a cégcsoport pénzügyi stabilitása, technológiai fejlesztése, valamint a környezetvédelmi feladatok ellátása piaci tőke bevonásával valósuljon meg.

Vizsgálat Pakson – személyi felelősségre vonás

A Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója elfogadta a biztonsági igazgató – korábban vezérigazgató-helyettes – lemondását kedden. Ezt Kocsis István, az erőmű vezetője jelentette be kedden Pakson sajtótájékoztatón, amelyen beszámolt az áprilisban történt súlyos üzemzavar belső műszaki és biztonsági felelősség vizsgálatának eredményéről. Elmondta: a korábbi – az alkalmazott technológia engedélyezési eljárásának idején pozícióban lévő – biztonsági igazgatót, aki az üzemzavar bekövetkezésekor műszaki igazgató volt, egy évre alacsonyabb beosztásba helyezte, személyi alapbére és javadalmazása csökkentésével.

Ugyanígy járt el a műszaki osztály vezetőjével szemben is. Közölte továbbá, hogy a korábbi műszaki igazgatóval szemben eljárás indult, ezt azonban – minthogy betegállományban van – felfüggesztették. A nukleáris biztonsági osztály vezetője írásbeli figyelmeztetésben, prémiummegvonásban részesült. Kocsis István személyiségi jogokra való hivatkozással a felelősségre vontak nevét nem közölte. Elmondta: az új vezetői megbízásokról várhatóan még ezen a héten dönt, a lemondott biztonsági igazgató munkáját addig helyettese látja el.

Magyar-román közlekedési tárgyalások

A magyar-román közlekedés hatékonyabbá tételéről és a két ország infrastruktúra-fejlesztéseinek összehangolásáról tárgyalt Miron Tudor Mitrea román közlekedési miniszter Csillag Istvánnal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetőjével kedden Budapesten. Csillag István elmondta, hogy minisztertársával áttekintették a határátkelők személyforgalmának és vámkezelésének gyorsítási lehetőségeit és megállapodtak a belügyminiszterek együttműködésének elősegítésében. Közös célként fogalmazták meg, hogy a lehetőségekhez mérten a közútról vasútra terelik a teherfuvarozást s megtárgyalták a Bécs-Konstanca közé tervezett, úgynevezett IV. Helsinki folyosó autópálya-fejlesztéseit.

Utalt arra, hogy az Észak-Erdélyt érintő autópálya-építés kapcsán remény van a tíz évvel ezelőtt kijelölt nyomvonal Magyarország számára előnyös megváltoztatására. A jelenlegi nyomvonal a magyarlakta területek közül kizárólag Aradot érinti, és a Dél-Erdélyen átvezető út is alig járulna hozzá a magyarajkúak által lakott térségek fejlődéséhez.

A Magyar Orvosi Kamara elutasítja a kórháztörvény-tervezetet

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a miniszerelnökkel a kórháztörvényről folytatott május 22-i tárgyaláson a kamara rendkívüli közgyűlésén elfogadottaknak megfelelően fog eljárni.
Kupcsulik Péter, a MOK elnöke minderről a MOK küldöttgyűlésének résztvevői által az MTI-hez eljuttatott közlemény kapcsán beszélt. A MOK küldöttgyűlésének résztvevői a közlésben azt tudatják, hogy a május 16-i gyűlésen az országos küldöttek nagy többsége határozatban utasította el jelenlegi formájában a kórháztörvényt, mert az „beláthatatlan folyamatokat indíthat el az egészségügyben, veszélyeztetve a betegellátást”.

Tájékoztatásuk szerint a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a küldöttek nem adtak felhatalmazást a MOK elnökségének arra, hogy a törvénytervezet „javítgatásáról” tárgyaljon a kormányfővel.
A küldöttek – a közlemény szerint – határozatukban leszögezték: csak arra látnak lehetőséget, hogy a törvényjavaslatot a kormány viszavonja, és azt szakmai egyeztetés után valódi társadalmi vitára bocsátja, és egy új törvényjavaslatot terjesszen be.

Kupcsulik Péter az MTI-nek elmondta: ismerik a levél tartalmát, a május 16-i rendkívüli küldöttgyűlésről hangfelvétel készült, abban pedig pontosan szerepel, milyen határozati javaslat hangzott el.
- Nem arról van szó, hogy vissza kell vonni a kórháztörvény javaslatát, hanem, hogy rossz törvényt nem szabad csinálni, a kettő nem teljesen ugyanaz – hangsúlyozta a kamara elnöke.
Kiemelte: a kamara érdeke, hogy rossz törvény ne szülessen meg.

A magyar agrárgazdaság az EU kapujában

A magyar agrárium nem számíthat jelentős támogatásnövekedésre az európai uniós tagságot követően – hangoztatta Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója kedden Budapesten. Az Európai Tanulmányok Alapítvány által a magyar agrárgazdaság EU-csatlakozással összefüggő esélyeiről rendezett fórumon. Kiss Judit úgy vélekedett, a mostani 235 milliárd forintos évi agrártámogatási összeg Magyarország első, teljes jogú tagsági évében 2005-ben 260-270 milliárd forint lehet. Egy évvel később ez az összeg 280 milliárd forintra nőhet.

A szakértő szerint a csatlakozással egyértelműen jól járnak a gabonatermesztők, valamint a húsmarha-tartók, ezekben az ágazatokban ugyanis jelentős mértékben nő majd a jövedelem.
A kutatási igazgató szerint mindez torzulásokhoz vezethet a mezőgazdasági szektorok között, ugyanis azok az ágazatok, amelyekben több jövedelemhez jutnak a gazdák a csatlakozást követően, gyorsabban fejlődhetnek és stabilabbakká válhatnak, mint azok – például a sertés-, a baromfi-, a zöldség-, a gyümölcságazat -, amelyekben közvetlen kifizetéseket nem kapnak a gazdálkodók.

Kiss Judit úgy vélte, hogy a tagságra való felkészülés során mindezeket számításba kell venni és arra kell törekedni, hogy minél több támogatás hozzáférhető legyen a magyar gazdák számára. A kutatási igazgató aláhúzta, hogy a támogatások igénybe vételének alapja az intézményrendszer fejlesztése, azaz az unió által kívánt intézmények létrehozása, továbbá a jogharmonizáció, mivel a támogatásokhoz csak ily módon lehet majd hozzájutni. A szakértő hangsúlyozta: a támogatások mértékének csekély növekedése miatt a magyar kormányzatnak törekednie kell arra, hogy megtarthasson nemzeti támogatásokat és azokból az agrárágazatot kiegészítő finanszírozásban részesíthesse.

Forrás: MTI