2003. május 28.: Magyar politikai élet

Fidesz: Magyar Bálintra a korrupció gyanújának árnyéka vetül - Fidesz: a kormány ismét becsapta a civil társadalmat - Medgyessy fontolgatja, a szakszervezetek ellenzik a reálbérstopot - Vizsgálat a Paksi Atomerőműben: tagadják a sugárzás - Áder: A kormányt a sajtó többsége a tenyerén hordozza - Fidesz: a kormány kedvezőtlen gazdasági klímát teremtett

Fidesz: Magyar Bálintra a korrupció gyanújának árnyéka vetül

Levélben fordul Répássy Róbert (Fidesz) Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, mivel úgy véli: az oktatási tárca vezetőjére a korrupció gyanújának árnyéka vetül, amiért nem törekszik a minisztériumnál folyó gyanús ügyek kivizsgálására, ehelyett elleplezni, takargatni igyekszik azokat.

Levélben fordul Répássy Róbert fideszes parlamenti képviselő Medgyessy Péter miniszterelnökhöz. A politikus szerint az oktatási tárca vezetőjére„a korrupció gyanújának árnyéka vetül, mert nem törekszik a minisztériumnál folyó gyanús ügyek kivizsgálására, ehelyett elleplezni, takargatni igyekszik azokat. Répássy Róbert sajtótájékoztatón ismertette a levél tartalmát.

A képviselő utalt arra a sajtóinformációra, amely szerint Magyar Bálint miniszter, Hriczu Anita kabinetfőnök, Racskó Péter, a Sulinet Programiroda vezetője és Koltai Péter miniszteri biztos ”kellemes és kötetlen hétvégét töltött el a Sulinet-program jelenlegi fővállalkozójának, az Elender Kft.-nek a vendégeként„.

A képviselő többek között arra kíváncsi, a miniszterelnök elfogadhatónak és jogszerűnek tartja-e, ha egy közbeszerzés előkészítéséért felelős személy az egyik potenciális pályázó meghívására hétvégi luxusnyaraláson vesz részt. Répássy Róbert megítélése szerint súlyos ügyről van szó, Kiss Elemér kancelláriaminiszternek ennél kevesebbért távoznia kellett a kormányból.

Az ellenzéki képviselő kitért arra is, hogy első alkalommal az kavart botrányt, amikor az Oktatási Minisztérium mintegy 2,5 milliárd forintért kívánt számítástechnikai eszközöket vásároltatni felsőoktatási intézményekkel előre meghatározott szállítóktól.

Levelében a honatya azt kérdezi Medgyessy Pétertől: elfogadhatónak tartja-e, hogy egyik minisztere nyomást gyakorol a felsőoktatási intézményekre, hogy a közbeszerzési szabályokat megsértve, az általa kijelölt cégektől meghatározott termékeket az általa megadott áron szerezzenek be, még akkor is, ha így 100 milliókkal kell többet fizetni.

Az ellenzéki képviselő levelében utalt a Sulinet-tender kiírására is, amelynél a közbeszerzési eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, mivel versenyellenesnek ítélte és 3 millió forint bírságot szabott ki. Megjegyezte: a döntőbizottság határozatából az is kiderült, hogy tisztességes versenyeztetés esetén egy másik cég akár havi nettó 60 millió forinttal olcsóbban is működtetné a rendszert. – Így napi 3 millió forint az a veszteség, amelyet a szaktárca tevékenysége okoz – mondta.

Az ellenzéki honatya felvetette azt is, hogy Magyar Bálint, Sári Lajos helyettes államtitkár és Csepeli György, az IHM politikai államtitkára januári amerikai utazását a Cisco informatikai cég fizette; a látogatás alkalmával 100 ezer dollár értékű közbeszerzés nélküli megállapodást írt alá a tárca a vállalattal. Rogán Antal frakcióvezető-helyettes ennek kapcsán közölte: a cég képviselője helyet kapott a Sulinet-program Tanácsában, abban a testületben, ahol a technológiai fejlesztésekről döntések születnek. Megjegyezte: a vállalat monopóliumnak számít azoknak a technológiai elemeknek a gyártásában, amelyek a fejlesztéseknél elengedhetetlenek. Répássy Róbert ezzel összefüggésben az iránt érdeklődik, elfogadható-e Medgyessy Péter szerint, ha kormánya egyik tagjának és vezető munkatársainak amerikai utazását egy olyan cég fedezi, amelyik minisztériumi megrendeléseket kap. Arra is kíváncsi, a kormányfő kíván-e bármilyen konzekvenciát levonni az említett ügyekből.

Rogán Antal szerint már csak egy kérdés van: a miniszterelnök követi-e elveit, és nem enged a koalíciós nyomásnak, vagy tudomásul kell venni: a miniszteri biztost meneszthetik, de egy politikai paktum alapján a miniszter mindenképpen marad.

Répássy Róbert levele Medgyessy Péterhez:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön ez év februárjában, Kiss Elemér lemondása kapcsán kijelentette: kormánya meg fogja őrizni a politika tisztaságát, a kormányoldalon állóktól, pedig elvárja, hogy kerüljék még a gyanú árnyékát is. Magyar Bálint oktatási miniszterre rávetült a korrupció gyanújának árnyéka, mert nem törekszik az oktatási tárcánál folyó gyanús ügyek kivizsgálására, ehelyett elleplezni, takargatni igyekszik azokat.

Első alkalommal azzal kavart botrányt, hogy az Oktatási Minisztérium mintegy 2,5 milliárd forint értékben kívánt számítástechnikai eszközöket vásároltatni a felsőoktatási intézményekkel – előre meghatározott szállítóktól. Az OM által a felsőoktatási intézményeknek kiküldött megrendelőlapon számos termék a központosított közbeszerzésben meghatározottnál magasabb árral szerepelt és szép számban voltak olyan termékek is, amelyek nem szerepeltek a központosított közbeszerzési árlistán. Ezt a MEH Közbeszerzési Igazgatóságának vezetője február 21-én levélben meg is írta a felsőoktatási intézményeknek. A levél szerint ”Megvizsgáltuk a megrendelő lapokon szereplő termékeket és megállapítottuk, hogy azok jelentős része nem szállítható a nevezett közbeszerzési keretszerződés alapján.„ Az árlistákon számos olyan tétel szerepelt, amelyről ”időközben kiderült„, hogy ingyenes. Az ezek után elkészített új megrendelőlapon új ”szolgáltatások„ tűntek fel, melyek szerint például egy kivetítő és egy számítógép úgynevezett ”rendszerintegrációja„ több mint egy hétig tart, s ezért mintegy 1.8 millió forintot kellene fizetnie például a Budapestii Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemnek, egy másik esetben pedig egy kivetítő és egy notebook ”rendszerintegrációja„ kerülne 130.000 Ft-ba. Az az egyetem, amely nem követte a tárca előírását 180 millió forintnyi beszerzésén 30 millió forintot takarított meg.

A második botrányos ügy a Sulinet-tender kiírásakor került napvilágra. Ahogyan az a médiában is megjelent a Sulinet közbeszerzési eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette, mert versenyellenesnek ítélte, és 3 millió Ft bírságot szabott ki. Az oktatási tárca ugyanis 2003 januárjában úgy írta ki a közbeszerzési eljárást, hogy a győztes ajánlattevőnek mindössze öt nap állt volna rendelkezésére, hogy több mint 2200 végpont esetében több millió forintért kiépítse a Sulinet hálózatot. Nem meglepő, hogy a tenderre csak egyetlen ajánlat érkezett, a Sulinet hálózatot jelenleg is tulajdonló Elender és Matáv-csoport alkotta konzorciumé. A Gazdaságági Versenyhivatal a tárcának ezt az eljárását, az esélyegyenlőséget sértőnek találta és eljárást kezdeményezett a KDB-nál, amely először felfüggesztette az eljárást, majd meg is semmisítette azt. Az OM vezető informatikusai egy IHM-es jegyzőkönyv szerint már tavaly novemberben látták a jövendőt. Ekkor megmondták, hogy a majd kiírandó, nyíltnak mondott közbeszerzést nem nyerheti senki más, csak a jelenlegi konzorcium, hisz senki más nem képes ennyi idő alatt a rendszert kiépíteni. Az emlékeztetőben foglaltakat Magyar Bálint is elismerte az Oktatási Bizottság általi meghallgatásán, mindössze azt sajnálta, hogy egy ilyen munkamegbeszélés emlékeztetője kiszivároghatott.

Az OM a február 28-án lejáró Sulinet szerződést – úgymond – meghosszabbította. A valóságban – mindenféle versenyeztetés nélkül – olyan új szerződést kötött, amely kétnaponta meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Az OM közleménye szerint ez a szerződés napi egymillió forint veszteséget okoz az államnak. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséből az is kiderül, hogy tisztességes versenyeztetés esetén egy másik cég, akár havi nettó hatvanmillió forinttal olcsóbban is működtetné ezt rendszert. Ennek megfelelően napi hárommillió forintra tehető az veszteség, amit az OM tevékenysége okoz a Sulinet terén. Információim szerint az Ügyészség ezt a szerződést megtámadta.

2003. május 17-én egy napilap arról tudósított, hogy Magyar Bálint oktatási miniszter közvetlen munkatársai – Hriczu Anita kabinetfőnök, Racskó Péter a Sulinet Programiroda vezetője és Koltai Péter informatikai miniszteri biztos – ”kellemes és kötetlen„ hétvégét töltöttek el a Sulinet program jelenlegi fővállalkozójának, az Elender Kft.-nek a vendégeként egy balatonkenesei luxusszállodában. Meglehet, hogy a gyakori közbeszerzésben megfáradt köztisztviselők teljesen átadták magukat a felhőtlen pihenésnek és szórakozásnak, mint azt a meghívó ígérte, de az is lehet, hogy közben azért szót váltottak az éppen indulás előtt álló ”Sulinet 2„ pályázati kiírásról is, amelynek egyik potenciális pályázója az álomhétvégét szervező cég. A vitorlázást és egyéb kirándulásokat is ígérő programot Hriczu Anita, Magyar Bálint oktatási miniszter kabinetfőnöke szervezte. A résztvevők az Oktatási Minisztérium részéről jórészt megegyeztek azokkal, akik egy informatikai minisztériumi jegyzőkönyv tanulsága szerint, már tavaly novemberben ismerték az idén januári – nyíltnak mondott – Sulinet tender győztesét.

A Sulinet-üzlet azonban más informatikai cégek fantáziáját – és pénztárcáját – is megmozgatta. Ez év januárjában a Cisco nevű informatikai világcég fizette Magyar Bálint miniszter, Csepeli György politikai államtitkár, Sári Lajos helyettes államtitkár, Koltai Péter – akkor még mint az OM által alapított EDUCATIO Kht. vezetője – és természetesen Hriczu Anita kabinetfőnök amerikai utazását. Az ingyenes tengerentúli utazás azonban majd százezer dollárjába került az adófizetőknek, mert a ”kirándulás„ ideje alatt ekkora összegű – közbeszerzés nélküli – szerződést írt alá az Oktatási Minisztérium a meghívó céggel és magyarországi leányvállalatával, ami további, legalább 70 millió forintos üzletet is hoz az önzetlen informatikai cégnek.

Az elmúlt héten ebben az ügyben interpellációt intéztem Önhöz, amelyre sajnálatos módon nem Ön válaszolt. A válaszadásra kijelölt Magyar Bálint szánalmas magyarázkodása elfogadhatatlan volt, ráadásul a miniszter az interpelláció megválaszolásakor újabb ellentmondásokba keveredett, amikor azt állította, hogy az érintett személyek egyike sem vesz részt a Sulinet tendere előkészítésében, illetve lebonyolításában. Csakhogy múlt hét csütörtökön az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartott tájékoztatón Mohácsi Béla az IHM helyettes államtitkára úgy mutatta be az egyik érintetett, Koltai Pétert, mint a Sulinet tender előkészítésének felelősét. Koltai Péter pedig előadást tartott a Sulinetről és a készülő tenderkiírásról.

Válaszában Magyar Bálint ugyanakkor elismerte, hogy a Cisco szerződés aláírásán részt vevő népes magyar delegáció amerikai útját valóban a – az állami megrendelésekért is ringbe szálló – világcég fizette. Összességében ez a néhány ”ingyenes„ repülőjegy közel 100 millió Ft-jába kerül a magyar adófizetőknek.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A levelemben vázolt ügyek teljes feltárása még várat magára. Naponta újabb és újabb információk látnak napvilágot, amelyek a szakszerűség teljes hiánya mellett nem egy esetben a korrupció gyanúját is felvetik.

1. Elfogadhatónak tartja-e, hogy egyik minisztere nyomást gyakorol a felsőoktatási intézményekre, hogy a közbeszerzési szabályokat megsértve, az általa kijelölt cégektől, az általa megadott termékeket az általa megadott áron szerezzenek be még akkor is, ha így százmilliókkal kell többet fizetni a kelleténél? 2. Elfogadhatónak tartja-e, ha a kormánya nem biztosítja egy több milliárdos tenderen az esélyegyenlőséget a pályázóknak, majd olyan szerződést köt, ami saját bevallása szerint napi egymillió forint, valójában legalább napi hárommillió forintnyi veszteséget okoz az államnak?
3. Elfogadhatónak és jogszerűnek tartja-e, ha egy közbeszerzés előkészítésért felelős személyek az egyik potenciális pályázó meghívására hétvégi luxusnyaraláson vesznek részt?
4. Elfogadhatónak tartja-e, ha kormánya egyik tagjának és vezető munkatársainak amerikai utazását egy olyan cég fedezi, amely minisztériumi megrendeléseket kap, és amely cég magyarországi bevételeinek egyharmada az adott miniszter felügyelete alá tartózó megrendelésektől függ?
5. Rávetül-e Ön szerint a gyanú árnyéka Magyar Bálint miniszterre a Sulinet programmal összefüggő állami megrendelések miatt?
6. Kíván-e bármilyen konzekvenciát levonni az említett ügyekből?Budapest, 2003. május 27.Várom megtisztelő válaszát.
Dr. Répássy Róbert
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Fidesz: a kormány ismét becsapta a civil társadalmat

A kormány ismét becsapta az országgyűlést és a civil társadalmat – jelentette ki sajtótájékoztatóján Halász János (Fidesz), arra reagálva, hogy a kormány az eredeti törvényjavaslattal ellentétben nem a kihirdetéstől számított 15 napon belül, hanem csak 2004. január 1-jétől juttatná el azt a támogatást a civil szervezeteknek, amely a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalék alapján éves szinten 6 milliárd forintra rúg.

Lezsák Sándor és Halász János az MDF és a Fidesz képviseletében közös sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával kapcsolatban. Lezsák Sándor rendkívüli eseménynek nevezte a törvényhozás menetében, hogy egy beterjesztett törvényjavaslat általános vitáján derült ki: a kormánypártok olyan módosító indítvánnyal élnek, amely kifejezetten hátrányosan érinti a civil szervezeteket.
- Valószínűleg politikai működési zavar léphetett fel a kormánynál, hiszen az ellenzéki pártok által is támogatott, de legfőképpen a civil szervezetekkel egyeztetett előterjesztés után mindenkit váratlanul ért, hogy az év hátralévő részében a szervezetek nem kaphatják meg a közel 3 milliárd forintot. Az is érdekes, hogy a miniszteri bejelentés után nem ült össze a kormány – mondta Lezsák Sándor.

Halász János, a kulturális bizottság alelnöke kiemelte: a Fidesz – egyetértésben az MDF-fel – kifogásolja a szocialisták ezen módszerét, és sajnálatát fejezte ki, hiszen mindkét ellenzéki párt képviselője úgy nyilatkozott az általános vitán, hogy üdvözli a törvényjavaslatot. – A kormány ismét becsapta a parlamentet és az egész civil társadalmat, hiszen a civilekkel történt részletes egyeztetés után hozta meg döntését. Jelen esetben egy üres alapprogramról van szó, hiszen felrúgták a megegyezést – hangsúlyozta a politikus.

A két képviselő kijelentette: a részletes vita előtt kapcsolódó közös módosító indítványt nyújtanak be, és felhívják a kormány figyelmét, hogy a civil szervezetek támogatásával kapcsolatban minden maradjon a régiben, és vonják vissza javaslatukat.
Lezsák Sándor hangsúlyozta: a kormánynak le kell vonni a tanulságot és meg kell találni az ügy politikai felelősét, akitől az a lehetetlen dolog származhat, hogy a tegnap még általuk is támogatott javaslat mára a szemetesbe került. (fidesz.hu)

Medgyessy fontolgatja, a szakszervezetek ellenzik a reálbérstopot

Nem elfogadható, hogy a kormányfő csak az árak növekedését követő béremeléseket támogat jövőre – foglalható össze a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakszervezeti vezetők és illetékesek véleménye. A munkavállalók érdekeit képviselők szerint a magyarországi reálbérek olyan nagy lemaradásban vannak az európai uniós szinthez képest, hogy mindenképpen szükség van a felzárkóztatásra.

Amennyiben a kormány hajthatatlan, úgy könnyen elképzelhető, hogy egyes szakszervezetek keményebb eszközökhöz nyúlnak – mondta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti tömörülés (ESZT) alelnöke.

Medgyessy Péter miniszterelnök a hét végén a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos választmánya előtt utalt a reálbérek befagyasztásának lehetőségére. Migács Tibor, a Liga Szakszervezetek szakértője azt sem tartja kizártnak, hogy a kormányfő – akárcsak korábban – ezúttal is a közalkalmazottakról beszélt.

A szakszervezeti vezetők közül többen is úgy érveltek, hogy a bérek dinamikus növekedése tavaly sem akadályozta az infláció csökkenését, így az erre való hivatkozás nem jogos. A munkavállalók a gazdasági teljesítmény növekedésével megegyező reálbér-növekedést tartanak elfogadhatónak, így a kormány középtávú gazdasági programjában szereplő 3 százalékos dinamikát is keveslik.

A bérfelzárkóztatási folyamattal átmenetileg sem egyeztethető össze, hogy a reálbérek növekedése elmaradjon a gazdaság teljesítményének bővülésétől – mondta Honti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) ügyvivője, aki szerint a versenyszféra bérszintjébe a kormányzatnak amúgy sincs beleszólása. A magyar bérek relatív lemaradása jóval nagyobb, mint a gazdaságé, azaz a magyar bérszínvonal a gazdasági lehetőségek által meghatározottnál is alacsonyabb – tette hozzá.

Az utóbbi 12 évben a termelékenység növekedése és a bérdinamika elszakadt egymástól, így a kormányfő javaslata elfogadhatatlan – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, aki szerint a munkavállalók nem fognak irreális követelésekkel előállni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

A bárek területén fennálló lemaradás miatt megnőhet a felsőoktatást és a kutatási szakmát elhagyók száma – fogalmazott Kuti, aki szerint az általuk képviselt szakmákban a munkaerő magasan kvalifikált, több nyelvet beszél és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, így a pályaelhagyás esélye esetükben az átlagosnál is nagyobb. Kuti úgy látja, hogy a kormány által célul kitűzött tudásalapú társadalmat nem lehet a jelenlegi felsőoktatási bérekkel megvalósítani.
Napi Gazdaság

Vizsgálat a Paksi Atomerőműben: tagadják a sugárzást

Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, valamint a Paksi Atomerőmű szakemberei jelenleg a sérült fűtőanyag-kötegeket tartalmazó tartályon belüli kamerás vizsgálat programját tekintik át – jelentette be Kocsis István, az erőmű vezérigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján Pakson.

Hetzmann Albert vezérigazgató-helyettes hozzátette: a program irányítói szerdán a Paksi Atomerőműben döntést hoztak arról, hogy a kamerás vizsgálat fokozatos állapot felméréssel történjen, első lépcsőben közvetlenül a távtartó lemez és annak 500 milliméteres távolságában végeznek vizuális felvételezést.

Kováts Balázs, kommunikációs vezető – a Paks környékén, illetve a Dunántúl egyes városaiban terjedő félelemkeltő elektronikus levelekre reagálva – kijelentette: semmiféle az előírt határértéket, illetve a normál üzemi értéket meghaladó kibocsátás nem történt, és jelenleg sincs az erőműben.

Áder: A kormányt a sajtó többsége a tenyerén hordozza

A Kereszttűz mai vendége Áder János, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójának vezetője volt. Fő kérdésként azt tette föl a műsorvezető, miért minősítette a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében Áder János a kormány egyéves tevékenységét rossznak, miközben a Medián Közvéleménykutató Intézet mérése szerint a választópolgárok 50 százaléka jónak, ezen felül három százaléka nagyon jónak értékelte a Medgyessy-kormány teljesítményét.

Az elmúlt évben a közvéleménykutató cégek ”sikeres„ esztendőt tudhatnak maguk mögött – jegyezte meg ironikusan Áder –, hiszen tavaly a választások eredményét illetően és az idei népszavazás részvételi arányát illetően is alaposan mellélőttek. Az Orbán-kormány első egy éve utáni közvéleménykutatások szerint is csaknem ilyen eredményt mutattak, noha két nagyon lényeges különbséget mutatott a politikai környezet, amelyben a vizsgálat folyt.

Az Orbán-kormány idején a baloldali sajtó az első pillanattól hajtóvadászatot folytatott Orbán Viktor ellen, ma pedig Medgyessy Pétert a tenyerén hordozza. Az Orbán-kormány nem plusz 320 milliárdos büdzsével indult, tehát nem voltak szétosztható javak, míg a Medgyessy-kormány ezt tavaly ősszel megtehette. Figyelemre méltó tényként nevezte meg Áder János, hogy az elmúlt három hét időközi választásain, ahol az MSZP és a FIDESZ jelöltjei megmérkőztek, kétharmad-egyharmad arányban a polgári oldal jelöltjei nyertek.

Négyet nyertek a szocialisták, ebből kettőt Budapesten, hagyományos, szocialista szavazókörnyezetben. Nyolcat nyertek a FIDESZ és szövetséges jelöltjeik, mégpedig olyan városokban, ahol korábban önkormányzati választáson sem sikerült diadalmaskodni, például Jászberényben és Dunaújvárosban. Utóbbiban az SZDSZ jelöltje egyetlens zavazatot sem kapott. Noha ezek időközi önkormányzati választások, világosan jelzik, hogy az elégedetlenség a kormány egy éves munkájával az emberek egy részében megjelent.

Két hete 12 kérdést intézett Medgyessy Péterhez, amelynek megválaszolásával a miniszterelnök a mai napig adós maradt – mondta el Áder. Nem a Fidesz képviselői vagy Áder János igényli személy szerint a választ – , hanem az érintettek. Több, mint 3 millió nyugdíjas kérdezi, hogyan biztosítja a Medgyessy-kormány, hogy az uniós csatlakozásnak a nyugdíjasok véletlenül se legyenek a vesztesei.

265 ezer munkanélküli arra szeretne választ kapni egy esztendeje, hogy mikor valósul meg a 400 ezer új munkahely és ebből a 265 ezer munkanélküliből mikor lesz kenyérkereseti lehetősége. Több, mint 100 ezer ápoló, szakápoló, egészségügyi dolgozó pedig arra vár választ, hogy mikor kapják meg az első esztendőre beígért hűségpénzt. 83 ezer rendőr, tűzoltó, különböző köztisztviselő arra vár választ, hogy a kiemelt illetményemelés mikor fog megtörténni, hiszen az első esztendőkben nulla forinttal emelkedett a pénzük.

Az egyik újságíró elmondta, hogy a Medián-felmérés a Népszabadság kérésére készült, valamint 37 százalék gyengének, 7 százalék pedig nagyon gyengének találta a kormány munkáját, ami 44 százalék, csaknem annyi, mint az ötven százalék elégedett.

Áder kijelentette: Medgyessy Péter jóléti rendszerváltást ígért, amely az első esztendőben azt jelenti, hogy a minimálbér egyetlen egy fillérrel sem nőtt. Akiknek gyerekeik voltak és vannak, nem maradt több pénz a zsebükben, mert a gyerekek utáni adókedvezmény révén eddig sem fizettek adót, s nem nőtt a gyed felső határa sem. Az újságíró emlékeztette a fideszes politikust, hogy ennek ellenére a Medián kérdésére, mely szerint hogy értékelik a családtámogatási rendszert, 16 százalék vélte úgy, hogy rosszabb, 33 viszont jobbnak ítélte a helyzetet. Áder úgy válaszolt, a Medián kérdezőbiztosai bizonyosan meg tudják magyarázni az okokat, ő azonban a tényeket sorolja.

Az infláció fölött emelkedett a gázár, a villanyáram és a támogatott gyógyszerek ára is. Soha nem látott gyárbezárási hullám volt Magyarországon az év elején, noha aktív kormányzati gazdaságpolitika segítségével lehet ösztönözni a munkaadókat, hogy munkahelyeket teremtsenek és ne munkahelyeket szüntessenek meg. S bizonyára a jóléti rendszerváltás részét képezi a soha nem látott iskolabezárási hullám is – sorolta Áder János.

Az Orbán-kormány idején 236 ezer új munkahely jött létre, nem függetlenül egyébként az állami ösztönző és biztató rendelkezésekkel és támogató rendelkezésekkel, a Széchenyi-terv minden egyes forintja négy forint magántőkét mozdított meg. A műsorvezető emlékeztette Áder Jánost arra, hogy a Statisztikai Hivatal szerint három hónapra vetítve, 2003 első negyedében több foglalkoztatott volt, mint 2002 első negyedében. Áder válaszában leszögezte: a Központi Statisztikai Hivatal azt mondja, hogy a foglalkoztatottak vonatkozásában stagnálás van és a munkanélküliek száma vonatkozásában pedig emelkedés van. Ez azt jelenti, hogy 30 ezerrel több a munkanélküli.

Ismét újságírói felvetésként hangzott el, hogy miért szavaznának mégis 600 ezerrel többen az MSZP-re, mint amennyien a Fideszre? Milyen a Fidesz kommunikációs stratégiája, illetve milyen az MSZP-é, ha a felsoroltak ellenére nő az MSZP és a kormány népszerűsége, Medgyessy Péter pedig a legnépszerűbb politikus Magyarországon – szólt a kérdés.

Áder felidézte, hogy egy évvel az Orbán-kormány megalakulása után lényegében hasonló tendenciák voltak. Ha fél év múltán ismét terítékre kerülnek ezek a kérdések, talán szintén változó közhangulatról és kormányértékelésről szólnak a felmérések – vélekedett a politikus. Készül a 2004-es költségvetés, amelyre nézve a kormányfő már kilátásba helyezte a megszorításokat. Ha a 2003. év sikeresztendő a gyárbezárásokkal, iskolabezárásokkal, munkanélküliség növekedésével, akkor mi lesz a következő esztendőben? – kérdezte.

Örülhet a Medgyessy-kormány, s a következő polgári kormány is nagyon örülne annak, ha olyan helyzetben adná át a mostani szocialista kormány az ország rúdját, hogy 320 milliárd forint többletforrása van a költségvetésben, amit szabadon lehet elkölteni – vélekedett Áder János.

Újságírói megállapítás szerint a Fidesz ”tettestárs„, hiszen megszavazták a Medgyessy-kormány alatt végrehajtott erőteljes bérkiáramlást. Áder azonban visszadobta a labdát, mondván, az új kormány jobb gazdaságpolitikát ígért, mint elődje, tehát indokolt az ilyen mértékű béremelés. Ezzel szemben a valóság az, hogy nem a költségvetés fizette ki a béremelést, hanem ennek legalább a felét sőt, van, ahol nagyobb részét az önkormányzatokkal fizettették ki, ennek következtében az önkormányzatok teljes egészében ellehetetlenültek. Úgy tűnik, a gazdasági növekedésre vonatkozó vállalások nem fognak teljesülni – summázta Áder.

László Csaba egyik állítását idézte a frakcióvezető, mely szerint a magyar gazdaság növekedési üteme nem haladhatja meg csak másfél százalékkal a legerősebb európai uniós ország, Németország gazdaságának növekedési ütemét. A Népszabadság táblázata pedig azt mutatja, hogy egy százalék alatti növekedést jósolnak az idén Németországnak. Ha a pénzügyminiszternek igaza van, akkor két és fél százalék növekmény várható, ami a fele annak, mint amit a költségvetésben a kormány tervezett – mondta Áder. Ennek következtében kevesebb lesz a bevétel, és nő a költségvetési hiány. Az ígért jóléti intézkedéseket nem lehet ezek után megoldani.

Az Orbán-kormány idején hasonló kedvezőtlen külgazdasági környezet kellett a magyar gazdaságot tartós növekedési pályán tartania. Ilyen értelemben pontosan tudta már a szocialista párt 2002-ben, hogy milyen gazdasági környezetben a magyar gazdaság vonatkozásában milyen külgazdasági környezetben kell a programját majd megvalósítania. Ehhez képest tették meg a vállalásaikat! Ilyen értelemben tehát semmiféle felmentő magyarázatra vagy a kormány részéről semmiféle önfelmentésre nincs lehetőség és mód – szögezte le Áder János.

Medgyessy Péter a kommunikációjában gyakran utal arra, hogy ”békét akar teremteni„, s más szocialisták szerint is a ”demokráciát visszaállították a jogaiba„. 2002 májusától kitört Magyarországon a demokrácia, mert előtte itt aztán nagyon súlyos diktatúra volt – ilyen állítások szocialista politikusoktól és publicistáktól elég gyakran elhangzanak. De mit is jelent valójában a szocialista demokrácia – tette föl szándéka szerint saját maga által megválaszolandó kérdését Áder.

Hajtóvadászat indult az elmúlt egy esztendőben a legfőbb ügyész ellen. A héten minősíthetetlen eljárás folyt ellene a Parlamentben – jelentette ki. Újságírói kérdésre felidézte Györgyi Kálmán legfőbb ügyész lemondását, akinek esete nem hozható párhuzamba Polt Péterével, s aki azt kérte annak idején Ádertől, hogy a lemondás indokait ne hozzák nyilvánosságra. Hajtóvadászat indult a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen is. Tisztogatások történtek a közigazgatásban, az állami vállalatok élén, a kistérségi menedzserek a körében.

Mindenesetre egy valamit megtudtunk a hétvégi sajtótájékoztatókból, hogy mi a kormányzatnak, a kormányzásnak a célja és értelme – zárta a kereszttűzbeli mondandóját Áder János. – A 2006-os választások megnyerése. Világosan fény derült arra, hogy nem szolgálat, hanem a 2006-os választások megnyerése a fő célja az MSZP-nek.

Fidesz: a kormány kedvezőtlen gazdasági klímát teremtett

Medgyessy Péter mind a mai napig nem válaszolt a Fidesz által feltett, a polgárok, és ezen belül is a vállalkozások helyzetét érintő kérdésekre. A magyar gazdaság helyzetének aggasztóan romló alakulása azonban arra enged következtetni, hogy a kormány által a vállalkozásoknak ígért kedvezmények nem csak 2003-ban, de 2004-ben is háttérbe szorulnak, illetve a támogatásokra nem lesz lehetőség – áll a Fidesz frakció szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A magyar vállalkozók ezért joggal várják el, hogy mihamarabb választ kapjanak kérdéseikre. Mivel úgy tűnik, hogy Medgyessy Péter nem kíván a magyar kis- és középvállalkozásokat érintő problémákkal foglalkozni, a Fidesz Vállakozói Tagozata az alábbi kérdésekre várja Csillag István válaszát, ő talán segítségére tud sietni mély hallgatásba burkolódzó miniszterelnökének.

- Milyen elképzelései vannak a kormánynak az adózási rendszer korszerűsítésére, az adók és járulékok csökkentésére nézve, utóbbiba beleértve az adminisztrációs terhek csökkentését és egyszerűsítését?

- Mit kíván tenni a kormány a vállalkozók tőkepiaci helyzetének javítása érdekében, különös tekintettel az Európában jól működő tőkekockázati társaságok magyarországi tevékenységének elősegítésére? A jelenleg állami tulajdonban lévő tőkekockázati vállalkozás hány társaságnak és milyen összegben nyújtott tőkebefektetést?

- Konkrétan mit kíván tenni a gazdasági kormányzat az ország egyensúlyi helyzetét veszélyeztető exporttevékenység támogatására, az exportmutatók lényeges javítására?

- Milyen konkrét intézkedésekkel kíván a kormány a közel 200 ezer munkavállalót (döntő részt vidéken élőket, 40 év felettieket, és nőket) foglalkoztató textil-, ruha- és cipőipar súlyos helyzetén javítani?

- Konkrétan mit kíván tenni a minisztérium a kereskedelem fejlesztése területén az esélyegyenlőség megteremtésére, a hazai vállalkozóktól származó áruk uniós piacra kerülésének elősegítése érdekében? Milyen intézkedéseket terveznek, a főleg távol-keleti dömpingáruk magyar vámszabályok kijátszásával, a hazai piacon történő értékesítésének megakadályozására?

- A magyar gazdaság szempontjából rendkívül előnyös Széchenyi tervet megszüntették, és ezt felváltandó különböző, – a minisztérium által négy lépcsősnek nevezett – pályázatokat írtak ki. Megítélésünk szerint ezek funkciójukat nem töltik be, a vállalkozások hatékony támogatását nem oldják meg. Az aggályok eloszlatása végett arra kérjük a miniszter urat, tájékoztassa a közvéleményt, a Széchenyi-kártyára eddig hány vállalkozó és milyen összegben vett fel hitelt? A kereskedelmi bankok által állami garanciával és kamattámogatással folyósított, legfeljebb 10 millió forintos hitelből eddig hány vállalkozó és milyen összegben részesült? A márciusban indított, idő közben 80 milliárd forintra emelt projekt keretében hány vállalkozó élt az 500 millió forintos kölcsön lehetőségével és milyen összegűek voltak az ilyen jellegű kifizetések? – teszi fel közleményében a kérdést a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoport Vállakozói Tagozata.

Kedvezménytörvény: kivételes eljárással tárgyalhatják

A kormány kezdeményezi, hogy a kedvezménytörvénynek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) május 24-i ülésén elfogadott módosítását kivételes eljárással, a házszabálytól való eltéréssel tárgyalja az Országgyűlés. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a törvény sürgős tárgyalása a Máérten részt vevő határon túli szervezetek kérése volt.

A kormányszóvivő szavai szerint a házszabálytól való eltéréséhez az ellenzék hozzájárulása szükséges, de a kormány bízik abban, hogy nincs olyan párt az Országgyűlésben, amely kárt akarna okozni a határon túli magyaroknak, így az ellenzék is hozzájárul majd a sürgős tárgyaláshoz. Gál J. Zoltán kitért arra, hogy a kedvezménytörvény módosítása biztosítja a szomszédos országokban élő magyarok számára a szülőföldön való megmaradást és boldogulást, a kulturális és nyelvi identitást, és Magyarország európai uniós csatlakozása után is európai szellemiségű támogatást garantál a határon túli magyarok számára. A kormány elfogadta az Európai Konvent zárószakaszában képviselendő főbb célkitűzéseket, alapelveket a magyar álláspont hatékonyabb érvényesítése céljából.

Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta: Magyarország nem akar hátrányba kerülni, a tagállamok egyenjogúságának érvényesítését tartja fontosnak. Mint közölte, a magyar álláspont alapelvei között szerepel a közösségi módszer megerősítése, az Európai Unió három alapvető intézménye közötti egyensúly fenntartása, új intézmény létrehozásának elutasítása. – A nemzeti parlamentek hatékonyabban gyakorolhassák jogaikat a közösségi jogalkotási folyamatban. Az újabb intézményi reformok a közösségi módszer megerősítésén és fenntartásán, az intézmények közötti egyensúly megtartásán alapuljanak – emelte ki a kormányszóvivő. Elmondta: a kormány alapelvei tartalmazzák, hogy a döntéshozatal váljon demokratikusabbá és hatékonyabbá, egységes és egyeztetett közös kül- és biztonságpolitikát szorgalmaz, támogatja az Európai Unió közös külügyminiszteri posztjának létrehozását. Gál J. Zoltán szavai szerint az Európai Konvent akkor tekinthető hatékonynak és sikeresnek, ha egységes szerkezetű, alkotmányos jellegű szöveget terjeszt a kormányközi konferencia elé.

- Az öko-címke, vagyis a környezetbarát termék védjegye azt igazolja, hogy a termékkel kapcsolatban állított környezetvédelmi jellemzők igazak, a kormány a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztériumot jelölte ki ennek illetékes testületeként – közölte Gál J. Zoltán szerdán. A kormányszóvivő hozzátette: a tárca létrehozza a Környezetbarát Termék Megkülönböztető Tanúsító Közhasznú Társaságot, amely a védjegyeket odaítéli. Úgy fogalmazott, a címke megszerzése a gyártónak is előny, hiszen egyenértékű ajánlatok esetén a környezetbarát védjeggyel rendelkező terméket tartalmazó ajánlatot kell előnyben részesíteni.

Lágymányoson, az egyetemi városban épülhet fel a 2006-os úszó Európa-bajnokságnak helyet adó nemzetközi színvonalú uszodakomplexum. Ezt Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter jelentette be a kormány szerdai döntését ismertetve a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A szaktárca vezetője kiemelte: az általános forgalmi adó nélkül mintegy 7,8 milliárd forintba kerülő beruházás amellett, hogy otthont ad az EB-nek, a térség fejlesztési gócpontja lesz, amely egyaránt szolgálja majd Dél-Buda lakóit és a 13 ezer egyetemistát. A miniszter tájékoztatójához mellékelt anyag szerint a hat medencét tartalmazó komplexum használatba vételére 2006. május 31. a határidő. Gyurcsány Ferenc elmondta: a létesítmény részeként egy univerzális versenymedence, egy műugró, egy úszó bemelegítő, egy szinkronúszó és két tanmedence épül.

Privatizálni kell a Dunaferrt?

A Dunaferr Részvénytársaság privatizációját a kormányhatározatba foglaltak szerint végre kell hajtani. Nincs más lehetőség, csak ez teheti lehetővé, hogy hosszú távon is megmaradhasson az acélipar Dunaújvárosban. Így összegzett az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke a testület kihelyezett ülése után.

A 8500 dolgozót foglalkoztató, közvetetten 130-150 ezer ember megélhetését biztosító Vasmű privatizációjára ez év végéig sor kerülhet. Mint Kamarás Miklós az ÁPV Rt vezérigazgatója elmondta, 6-8 komoly érdeklõdõ befektetőt tartanak számon jelenleg, de a három privatizációs tanácsadó cég pályázatai közül kiválasztják a legjobbat, a győztes feladata lesz az is, hogy további befektetői piacot keressen.

Pók László a Gazdasági Bizottság elnöke ellenzéki oldalról felvetett aggodalomra válaszolva elmondta, hogy az, hogy nem bevétel orientált privatizációval akarják értékesíteni a vállalatot, nem azt jelenti, hogy ingyen akarja odaadni az állam a Dunaferrt a befektetőnek. Ez egy kemény feltételekhez kötött tőkeemeléses magánosítás lesz. Olyan vásárlót várnak, akinek pénze, tapasztalata, tudása és piaca is van, hangsúlyozta.

Ezzel kapcsolatban az ÁPV Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy technológiai elképzelésektõl függően 60-110 milliárd forint tőkét igényel a vasmű korszerűsítése. Mint várható is volt, a bizottság ülésén nagy hangsúlyt kapott a foglalkoztatás kérdése. Sósi Adrianne kormánymegbízott azt hangsúlyozta, hogy minél nagyobb mértékben meg kell őrizni a foglalkoztatottságot, de törekedni kell arra is, hogy a jövőben ne függjön csupán egy foglalkoztatótól a térségben élők megélhetése. Ehhez összefogásra lesz szükség, és a térségfejlesztés felgyorsítására, mondta.

Az ellenzéki Márton Attila ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy a már folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztéseken túl, nem látnak konkrét elképzeléseket a fejlesztésekre. Véleménye szerint az elhelyezkedést kormányzatilag finanszírozott programnak kellene segítenie. Kamarás Miklós az ÁPV Rt. vezetője hozzátette, tíz éves fejlesztési programot várnak a befektető jelöltektől.

Lehet olyan privatizáció is, amely továbbra is 8500 embernek ad munkát, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanazok dolgozhatnak majd itt, hiszen a jelenlegi létszámösszetétel nem felel meg a hatékony üzemeltetésnek. Kálmán András, Dunaújváros polgármestere a város nevében azt kérte, hogy a privatizációs folyamatban ne érvényesüljön politikai állásfoglalás.

Nyomozás a rémhír-terjesztő ügyében

Közveszéllyel fenyegetés alapos gyanúja miatt a rendőrség nyomozást indított a paksi robbanásról szóló sms-üzenetek ügyében – jelentette a Krónika.

Az eddigi információk szerint az üzenetek Fejér megye területéről indultak és alkalmasak voltak arra, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében. A kormány ülése után a szóvivő is kitért az ügyre, hangoztatva, hogy semmiféle rendellenesség nem történt Pakson.