Kórháztörvény: javuló színvonal vagy kiszámíthatatlanság?

A T. Ház kedden vitanapot rendezett a magyar egészségügy helyzetéről. Csehák Judit, a szaktárca vezetője kijelentette a kórháztörvény a jó betegellátásról és nem a privatizációról szól. Az ellenzék szerint viszont a törvény megfosztja az állampolgárokat az egyenlő ellátáshoz való joguktól.

Az Országgyűlés kedden lefolytatta a Magyar egészségügy: a betegek vagy a profit védelme című, fideszes képviselők által kezdeményezett vitát.

A vitanap kezdetén Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kifejtette: a kórháztörvény a jó betegellátásról és nem a privatizációról szól, az állam nem vonul ki az egészségügy finanszírozásából, csak a szolgáltatások fejlesztésének idejét akarja minden eszközzel lerövidíteni. A miniszter a kórháztörvény céljának a hatékony gazdálkodási formák bevezetését nevezte. Aláhúzta: nem árusítják ki az egészségügyi vagyont, nem sérül az emberek egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos joga. – Javulni és nem romlani fog a betegellátás színvonala, ha ezt és más hasonló lépéseket kellő bátorsággal, kellő határozottsággal és többletforrás birtokában meglépjük – mutatott rá az egészségügyi tárca vezetője, hozzátéve: minden állítás ellenére, nem kell fizetnie a betegnek az ellátásokért.

A profitorientáltságot kifogásoló nyilatkozatokra reagálva azt a kérdést tette fel: nem lehetnek vállalkozások a magyar egészségügyben? Emlékeztetett arra, hogy a magánorvosok, a magángyógyszertárak, a háziápolók sem nonprofit vállalkozók, hiszen ebből élnek. Úgy vélekedett: az előző és a jelenlegi kormány között ezen a téren csak az a különbség, hogy a mostani egészségügyi kormányzat még jobban, még szorosabban kívánja szabályozni a magánszféra szolgáltatásainak vásárlását.

Csáky András (MDF) bírálta a jelenlegi kormányt, mondván, hogy rövid idő alatt jelentős károkat okozott az egészségügyben, félelmet keltett a szféra dolgozóinak körében, kiszámíthatatlanná tette az egész rendszert. Az SZDSZ nevében felszólaló Mézes Éva szerint a közhasznú társasági formának az a fő hátránya, hogy nincs esélye a befektetett tőke megtérülésének, pedig az egészségügynek jelentős vállalkozói tőkére lenne szüksége.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka ismertette azt az öt pontból álló intézkedési tervet, melyet felszólalása végén átadott Csehák Judit egészségügyi miniszternek. A vitában felszólaló ellenzéki képviselők közül többen hangoztatták, hogy a törvény megfosztja az állampolgárokat az egyenlő ellátáshoz való joguktól, míg a kormánypártiak az átfogó egészségügyi reformra helyezték a hangsúlyt.

___________________________________________________

A keddi napirend előtti felszólalások során Varju László (MSZP) a fogyatékosok éve kapcsán azt javasolta a kormánynak, vizsgálják felül a fogyatékkal élőket támogató szolgálatok létrehozásának és állami támogatásának feltételeit annak érdekében, hogy a szolgálat – a civil kezdeményezésként megjelent – önkormányzati társulás formájában is működhessen.

Fülöp István (MDF) a MÁV mellékvonalainak megszüntetése ellen emelte fel a szavát. Mint mondta, a kis falvak postáinak és iskoláinak bezárása, valamint a MÁV-vonalak megszüntetése már a falurombolást idézi.

Bőhm András (SZDSZ) felszólalásában abbéli reményét fejezte ki, hogy a fővárosi 4-es metró ettől a héttől megszűnik politikai szimbólum lenni, s a szerdai kormányülésen megfelelő döntés születik ahhoz, hogy megépülhessen az új metró vonal.

Veres János pénzügyi államtitkár utalt arra: racionális érvek mérlegelésével meghozott gazdasági döntés születik a 4-es metróval kapcsolatban, s a parlament elé kerülő törvényjavaslat megfelelően tükrözi majd az ország és a főváros teherbíró képességét.