Amerikai jelentés: Brüsszel választásokat és járványkritikát is cenzúrázott

Súlyos vádak érkeztek Washingtonból az Európai Bizottsággal szemben. Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának friss jelentése szerint Brüsszel évek óta szisztematikusan nyomást gyakorol a nagy technológiai vállalatokra, hogy politikailag kényelmetlen tartalmakat szorítsanak vissza – beleértve a koronavírus-intézkedésekkel, migrációval és genderpolitikával kapcsolatos kritikákat, sőt még szatirikus mémeket is.

Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Párizsban Fotó: Quentin De Groeve Forrás: Hans Lucas/AFP

Brüsszel túlterjeszkedik a hatalmán. A jelentés szerint az EU ezzel közvetve legalább nyolc európai választásba is beavatkozott.

Ursula von der Leyen tagadja a vádakat (Fotó: APA/AFP/Frederick Florin)

A dokumentum megállapítása szerint az Európai Bizottság platformokat – köztük a Metát, a Google-t és a TikTokot – arra ösztönözte, hogy egyre szigorúbb moderációs szabályokat vezessenek be, írja az Exxpress.

Nem csupán illegális tartalmak eltávolításáról volt szó, hanem olyan vélemények korlátozásáról is, amelyek nem illeszkedtek a brüsszeli fősodorhoz. 

Különösen aggasztónak nevezik az amerikai képviselők, hogy 2023 óta legalább nyolc választás során – Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Romániában és Szlovákiában – konzervatív pártok törvényes tartalmait minősítették „gyűlöletbeszédnek” vagy „dezinformációnak”.

A Covid mint „cenzúratesztüzem”

A jelentés kiemelt része a 2020 utáni járványidőszak. Washington szerint Brüsszel nyomására a közösségi platformok világszerte visszaszorították a lezárásokkal és oltásokkal kapcsolatos kritikus hangokat. Mivel a techcégek globális szabályokat alkalmaztak, ez még az amerikai felhasználókat is érintette – ami az Egyesült Államokban súlyos aggodalmakat keltett a szólásszabadság miatt.

Az európai konzervatívok riadót fújnak

A vádak Európa-szerte visszhangot keltettek, különösen jobboldali és konzervatív körökben. Magyarországon Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója figyelmeztetett: a Digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályt (DSA) választási befolyásolás eszközeként is felhasználhatják.

Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) azonnal „uniós cenzúrabotrányról” beszélt, és arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel „hátsó szobákban” alakítja a digitális nyilvánosságot. Németországban elemzők a jelentést az európai digitális politika súlyos kritikájaként értékelték, Svájcban pedig liberális-konzervatív lapok „több évtizedes cenzúrakampány” lehetőségéről írtak.

Wow https://t.co/LyPozogHLI

— Elon Musk (@elonmusk) February 3, 2026

A techvilágból is érkezett támogatás az amerikai jelentéshez. Elon Musk, az X tulajdonosa rövid, de sokatmondó „Wow” kommenttel reagált, és a globális online narratívák fölötti kontroll veszélyére figyelmeztetett.

Brüsszel tagad

Az Európai Bizottság határozottan visszautasította a vádakat. Egy szóvivő „tiszta ostobaságnak” nevezte az állításokat, Ursula von der Leyen pedig hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság alapjog Európában.

Emmanuel Macron francia elnök még tovább ment, és az Egyesült Államokat „megfélemlítéssel” vádolta.

A vita azonban túlmutat a technológiai szabályozáson: valójában arról szól, ki gyakorol hatalmat a nyilvános viták felett, hogyan alakulnak a választások – és végső soron arról, ki döntheti el, mit szabad kimondani Európában.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Párizsban (Fotó: AFP)