Népszabadság: Kismamaper, szerdán harmadszor
A héten dönt a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa két pernyertes kismama jövedelempótlékának ügyében. A tét: jár-e nekik a visszamenőleges támogatás?
Szerdán tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa az úgynevezett gyespereket. Ugyanazon tanács két eljárásban egy-egy kismama ügyében ítélkezik. A jogvitákban arról kell dönteni, hogy megilleti-e a havi 6700 forintos „elmaradt” jövedelempótlék és annak kamata azokat a kismamákat, akik 1998 tavasza és 2002. március 7-e között gyesen voltak. A Somogy Megyei Bíróság jogerős ítéletében három kismama esetében több évre visszamenőleg megítélte ezt az öszszeget. Közülük két asszony ügyét vizsgálják most felül.
Az édesanyák a perekben arra hivatkoztak, hogy 2002. március 7-ig érvényben volt az a kormányrendelet, amely szerint a gyesben részesülők még további 6700 forint jövedelempótlékra is jogosultak. A megyei bíróság osztotta az álláspontjukat. A jogerős döntések ellen az Államháztartási Hivatal (ÁHT) felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz.
Magyar Nemzet: Vasutascsúcs Csillagnál
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter holnap találkozik a reprezentatív vasutas szakszervezetek és a MÁV Rt. vezetőivel, hogy a vasút reformjáról egyeztessen – értesült lapunk. Noha a tervek szerint egy hónap múlva már a kormánynak kellene döntenie a reformról, annak eddig ismeretes tervezete négyezer kilométernyi vasútvonal sorsát és tízezer vasutas jövőjét teszi bizonytalanná.
Az eddigi elképzelések szerint a jelenlegi hétezerötszáz kilométernyi vasútvonalából mindössze 3500-at tartana meg saját kezelésben, illetve 2006-ig munkavállalóinak mintegy húsz százalékától, azaz tízezer vasutastól válna meg a MÁV. A jelenlegi koncepció inkább egy gazdasági reformot, nem pedig a vasút reformját jelenti – fogalmazott lapunknak Simon Dezső. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke hozzátette: az átalakulás nem jelentheti a közszolgáltatás színvonalának romlását, az egyes térségek vasúti közlekedéstől való indokolatlan megfosztását. Simon kifogosolta, hogy a reformra a kormány nem ad költségvetési támogatást, noha ahhoz szerinte több száz milliárd forintra lenne szükéség.
Budapesti Nap: Tüntetés készül a csepeli kórházért
Tüntetésre készülnek a csepeli kórház dolgozói a fővárosi önkormányzat csütörtöki közgyűlésén. A testület ugyanis akkor tárgyalja Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes előterjesztését a Weiss Manfréd Kórház átalakításáról. A főváros márciusban határozta el az intézmény beolvasztását a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházba. Az intézkedésre a városvezetés szerint azért van szükség, mert a kórház gazdaságilag működőképtelen, és a szakmai színvonala is annyit esett, hogy a csepeliek mind kevésbé veszik igénybe.
Ma délelőtt tárgyal a kórház vezetésével és a szakszervezettel Deutsch Tamás, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, illetve Kupper András, az egészségügyi bizottság alelnöke. Az ellenzéki politikusok szerint nem maradhat kórház nélkül a Csepel-sziget. A Weiss Manfréd Kórházat ugyanis nemcsak a XXI. kerületiek, de az agglomerációban élők is felkeresik.
Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ), az egészségügyi bizottság elnöke azonban azt állítja: az agglomerációból tavaly alig 2300-an keresték fel az intézményt. Sőt, a XXI. kerületiek is a Semmelweis Egyetem klinikáit és a Szent István Kórházat keresik fel.
Napi Gazdaság: Stabil árfolyamot szeretne a piac
A piaci elemzők szerint a forint számottevő erősödésére még várni kell, de a külföldi befektetőket talán már az is megnyugtatná, ha csökkenne a bizonytalanság és a volatilitás.
Bár pénteken alacsony likviditás mellett valamelyest erősödött a forint az euróval szemben, a közös európai pénzzel továbbra is a 260-as forintárfolyam fölött kereskedtek. A piacot a kamatemelések és a legfontosabb gazdaságpolitikai aktorok, illetve a miniszterelnök verbális intervenciója ellenére is a bizonytalanság uralja – mutattak rá az elemzők
Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Nap-kelte pénteki adásában azt mondta, hogy az euró kurzusa 260-263 forint között stabilizálódhat a következő napokban, ennél gyengébb euróra – vagyis erősebb forintra – azonban ő sem számít.
Nemzeti Sport: Marco van Bastent is szívesen látná kispadján a Barcelona
Úgy tűnik, csak holland edzőben tud gondolkodni a Barcelone új elnöke, Joan Laporta. A presidente a közelmúltban Guus Hiddinktől (PSV) és Ronald Koemantól is kosarat kapott, ám nem adta fel, és újabb németalföldi szakembereket környékezett meg.
Frank Rijkaard személye cseppet sem meglepetés, hiszen ő azért már edzőként is tett le valamit az asztalra, elég csak a holland válogatottat 2000-ben szerzett Eb-bronzérmére gondolni. Rijkaarddal nem lenne nehéz egyezségre jutni, hiszem amióta 2002-ben eljött a Spartától, másutt nem edzősködött.
Sokkal nagyobb meglepetés a másik jelölt, aki trénerként még sehol sem dolgozott, egykoron viszont Rijkaard csapattársa volt, ráadásul még nála is nagyobb karriert futott be. A közelmúltban visszavonuló, illetve jelenlegi holland futballisták közül ez a megállapítás talán ha kettőre igaz. Ruud Gullit ugyebár edzőként már tevékenykedett néhány helyen, így kitalálható: Marco van Basten is a Barcelone kiszemeltjei között van. A zseniális középcsatár – aki csak súlyos sérülései miatt fejezte be fájdalmasan korán a pályafutását – a közelmúltban szerezte meg a holland szövetség „gyorstalpalóján” az edzői diplomát, adminisztratív akadálya tehát nincs a barcelonai szerepvállalásnak.
„A tapasztalatlansága pedig nem jelent hátrányt, gondolom, sokan emlékeznek még arra, midőn Johan Cruyff újonc edzőként rögtön KEK-et nyert az Ajaxszal. Az is igaz, hogy nem Van Bastennel állunk a legközelebb a megegyezéshez” – mondta Txiki Beguiristain, a katalán klub hajdani játékosa, jelenlegi technikai igazgatója.
Ukrajna ismét fegyverekért lobbizik Brüsszelben















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!