Ma hajnalban megszületett az országos bérajánlásról szóló megállapodás, eszerint jövőre bruttó 7-8 százalékkal nőnek a bérek és ötvenháromezer forint lesz a minimálbér. A megállapodást alá nem író Munkástanácsok elnöke szerint a kormánynak sikerült befagyasztania a béreket. Medgyessy Péter üdvözölte és „partnerségen alapulónak” nevezte az egyezséget.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hétfő délután kezdődött és kedd hajnalig tartó tárgyaláson megállapodás született arról, hogy jövőre bruttó 7-8 százalékkal nőnek a bérek és ötvenháromezer forint lesz a minimálbér. A munkaadói képviseletek korábban öt-hat százalékos emelésre és a legkiseb bér változatlanul hagyására tettek javaslatot.
A munkáltatók végül azért mozdultak el innen, mert a kormánytól ígéretet kaptak arra, hogy bizonyos vállalkozókat érintő adó és járulék kérdésekben – a forrásadónál, illetve az egészségügyi hozzájárulásnál – a kormány módosításokat eszközöl a költségvetési vitában. A szakszervezetek korábban elfogadhatlannak nevezték, hogy a versenyképesség alapját az alacsony keresetek jelentsék, ezért legalább kétszámjegyű bruttó béremelést tartottak szükségesnek annak érdekében, hogy érezhető reálbérnövekedés valósuljon meg.
Az érdekvédők korábban a minimálbér ötvenötezer forintra való emelését követelték. – A kormánynak sikerült végrehajtania a bérek befagyasztását – mondta Palkovics Imre. A megállapodást alá nem író Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint egyetlen lényeges szakszervezeti javaslat sem teljesült az egyezségben.
A Munkástanácsok ezért felvetette egy közös szakszervezeti demonstráció lehetőségét is, ám a többi szervezet nem fogadta el a javaslatot. Palkovics hangsúlyozta, hogy a megállapodás alapján a legjobb esetben is csak átlagosan 0,9 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg, a minimálbér emelése pedig annak reálérték-megtartására sem elég.
- Ha a partnerek tisztelik egymást, kölcsönösen jó megállapodások születhetnek – fogalmazott az egyezséget jegyző felek előtt Medgyessy Péter. A Parlamentben megtartott találkozón a miniszterelnök kifejtette: a megállapodás tartalmazza az eddig elért jóléti eredmények megtartását, a bérek reálértékének növekedését, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján 2004. az építkezés éve lesz. Wittich Tamás, az MSZP-vel választási együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke az eseményen úgy fogalmazott: bár nem a korábban hangoztatott mértékben, de jövőre mégis javul a munkavállalók, főként az alacsony keresetű dolgozók életminősége.
Ennek ellentmond az a pénzügyminisztériumi szakmai anyag, amely szerint nyolc százalékos béremelés mellett ötvenezer forintig mindössze 0,7 százalékos reálpozíció-javulás következik be. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő, százötvenezer forint körüli kereseteknél már 0,1 százalékos reálkereset csökkenésre lehet számítani. A kormány inkább a magasabb keresetűeknek kedvez, havi ötszázezer forintos bér mellett közel kettő, egymillió forint körül pedig 2,6 százalékos reálbérnövekedés várható.
A jelek szerint a szakszervezetek szemet hunytak efelett, de elfelejtették saját korábbi kijelentéseiket is, miszerint a tervezettnél magasabb infláció, a szolgáltatások jelentősen növekedő árai, valamint egyes magasabb járulékterhek mellet minimum két számjegyű bérfejlesztést kell végrehajtani. Ismert: szeptember végén Burány Sándor munkaügyi miniszter az őszi bértárgyalásokra való felkészülés és az ezzel összfüggő „társadalmi béke fenntartásának” jegyében informális találkozóra hívta az országos szakszervezeti konföderációk vezetőit. Az érdekvédők ekkor még elfogadhatatlannak nevezték a bérek jövőre tervezett befagyasztását.
Epstein-ügy: öngyilkosságot kísérelt meg a volt norvég miniszterelnök















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!