Méressenek egyenlő mércével a közszereplők!

A magyar társadalomnak meglehetősen rossz véleménye van a privatizáció környéki eseményekről, sokan jutottak kapcsolataikat felhasználva, áron alul jelentős vagyonhoz. – Gyurcsány Ferenc egyik-másik ingatlanszerzése az emberekben felidézi az említett privatizációval szembeni ellenérzést, azokat a bizonyos tipikus, 90-es évek eleji történeteket – fogalmazott Répássy Róbert a Nap-kelte műsorában.

Répássy Róbert, a Fidesz parlamenti frakciójának helyettes vezetője törvénymódosító javaslat benyújtására készül a miniszterek vagyonnyilatkozata tárgyában. A fideszes politikus azt szorgalmazza törvényerőre emelni, hogy ezen adatokat a nyilvánosság is megismerhesse. Az MTV Kereszttűzben című műsorában a kérdező riporter nem mualsztotta el megjegyezni, hogy „a képviselőt nyilván kevésbé érdekli Persányi Miklós, vagy Lévai Katalin vagyoni helyzete, Gyurcsány Ferencé annál inkább”.

Répássy Róbert egy ellentmondásra világított rá válaszában, jelesül, hogy míg a „mezei” országgyűlési képviselőből lett miniszterek vagyoni helyzete a köz előtt ismert, addig a „külső” körből hívott miniszterét homály fedi. Az országgyűlési képviselői mandátummal bíró miniszterek a képviselők jogállásáról szóló törvény alapján nyilvános vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni évente, a nem képviselő miniszterek azonban a köztisztviselői törvény alapján zárt, azaz titkos vagyonnyilatkozatra kötelezettek. Ez az ellentmondás pedig feloldandó.

A Fidesz szerint semmi ok e megkülönböztetésre, hiszen akármilyen módon került hivatalába a miniszter, kiemelt szereplője a magyar közéletnek, hatalmi helyzetben milliárdok felett döntenek. A kistelepülési önkormányzati képviselők is kötelesek évente nyilvános vagyonyilatkozatot tenni, noha messze kisebb összegek és döntések felett pozicionálnak.

Miért nem figyelt fel erre az elletmondásra korábban a jogalkotó? – hangzott az újságírói kérdés. – Az elmúlt ciklusban több lépcsőben történt meg a témában a törvényalkotás, s valóban következetlen jogi megoldás született – ismerte el Répássy. A törvény egyfelől rendelkezett az országgyűlési, illetve az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozattételi kötelezettségéről, s a nyilvánosság mellett döntött.

A köztisztviselők esetében kevésbé szigorúan ítélte meg a bevallást, mert másféle közszerepet töltenek be, mint a „népképviselők”, ám a kettő között kimaradt a nem képviselőből kinevezett miniszterek ez irányú kötelezettségének meghatározása. „Ezúttal a jelenleg folyó vagyoni közéleti vita mutat rá, hogy mégis csak helyesebb lenne, hogy ha minden miniszterre ugyanaz a szabály vonatkozna” – mondta a politikus.

Elhárította továbbá, hogy bármelyik kormányzópárt tudatosan hagyta volna meg ezt az ex-lex állapotot, sem az MSZP, sem a Fidesz nem észlelte a hibát. Egyébként a vagyonnyilatkozatról szóló törvények kétharmados törvények, konszenzussal dönt felőlük az országgyűlés.

Gyurcsány Ferenc miniszteri kinevezésekor sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra cégei névsorát, de csupán üzleti vagyonáról számolt be ekkor, s magánvagyonáról nem nyilatkozott – mondta el Répássy. Ez a megoldás szubjektív, a nyilatkozó döntötte el, hogy milyen vagyontárgyakat akar bemutatni a nyilvánosság előtt, a Fidesz által javasolt vagyonnyilatkozati megoldás azonban vagyonbevallásra kötelez mindenkit. Ugyanazokat a kérdéseket köteles megválaszolni akár a képviselő, akár a miniszter.

A közszereplést megelőző időszakból származó vagyontárgyakat, a vagyon eredetét nehéz ugyan feltérképezni, de a mindenki előtt nyitva álló közhiteles ingatlan- és cégnyilvántartás adatai alapján akár vissza is kereshetők ezek a „cégtörténetek” – jelentette ki Répássy Róbert, hozzátéve, Gyurcsány Ferenc esetében ez részben meg is történt. A miniszter beszámolt a tulajdonát képező Aldo Kft-ről, ám a cég történetét „visszakeresve” derült ki, hogy Szilvásy György egykori miniszterelnöki hivatali helyettes államtitkár is egy ideig tulajdnosa volt ennek a cégnek.

Újságíró felvetésként hangzott el: a Fiatal Baloldal, illetve ifjú szocialisták felszólítják a Fideszt, hogy ne nyúlkáljon Gyurcsány Ferenc zsebében, ugyanakkor Orbán Viktortól folyton azt követelték, számoljon be arról, a politikából miként vezetett az útja a „bányabirodalom és szőlőbirtokok” világába? Répássy válaszában emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor felesége vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hozta, helyes lenne, ha Medgyessy Péter ugyanezt megtenné a saját házastársa tekintetében is.

Gyurcsány Ferenc köztudomásúan igen gazdag ember, ha csak részleteiben is nyilvánosságra kerülnek jószágai, az „nagy tömegű irigység fölkeltésére, fölszítására lesz alkalmas a kormány egyik tagjával szemben” – hangzott az aggodalom. A fideszes országgyűlési képviselő azonban megerősítette, nem etikus a különbségtétel a végrehajtó hatalom tagjai között.

Mi lenne a törvényalkotó szándéka a módosítással, hiszen Gyurcsány Ferenc esetében is rendre lepereg minden kritika a milliárdos miniszterről? – folyt tovább a polémia. A vagyonát firtató kérdésekre a miniszter a rendszerváltó és a tulajdonviszonyokat alapjaiban megváltoztató körülményekre hivatkozik, s nem titkolja, hogy nem is szégyelli meggazdagodását. Répássy azonban úgy véli, Gyurcsány konkrét „karriertörténete” és a törvényjavaslat között nincs közvetlen összefüggés, az előbbiről a társadalomnak kell levonnia a következtetést. Elfogadják-e azt a szituációt a szavazók, hogy milliárdos miniszter irányítja – ezúttal – a sportügyeket, vagy sem.

Talán izgalmasabb az a felvetés, hogy az MSZP ily vagyonnal bíró miniszterének ódiumával milyen elképzelései vannak a párt jövőjét illetően? „Nem árt összevetni Gyurcsány Ferenc siker- és privatizációs karriertörténetét, azzal, hogy ő mit képzel a szocialista pártról?” – fogalmazott a képviselő. – „Mert aki ideológiát szeretne adni egy pártnak, az a magánéletében, a saját üzleti gyarapodása során is ugyanazokat az erkölcsi mércéket kell hogy betartsa, mint amit a pártjának ajánl” – szögezte le.

Újságírói vélekedés szerint Gyurcsány „nem tett szegénységi fogadalmat”, s ezt nem ajánlja pártjának sem! Az angol miniszterelnök Tony Blair hithű konzervatív családból származik, az édesapja konzervatív politikus, s mégis ő adott irányt az angliai új szociáldemokráciának. Répássy ezzel szemben hangsúlyozta, „nem a mennyi, hanem a hogyan a kérdés”. A miniszternek saját bevallása szerint több, mint 3 milliárd forint az üzleti vagyona, és nemcsak a széles nyilvánosságot, hanem még a szocialista párt egyes vezetőit is elgondolkodtatta, milyen módon szerzett ekkora vagyont, s a legenyhébb kritika is jogszerűnek, ám erkölcsileg esetleg vitathatónak tartotta a posztszocialista karriertörténetet.

A politikai élet közszereplőinek számolnia kell azzal, hogy magánéletük, vagyoni helyzetük átlátható, s Gyurcsány Ferenc sem sérelmezheti senki részéről, ha erre az átláthatóságra igényt tart, akár a társadalom, akár saját párttársai irányából – állapította meg Répássy. – A Legfelsőbb Bíróság kimondta: olykor ami nem erkölcsös, az bizonyos esetekben beleütközik a jogba is! Midőn a Tocsik-féle ítéletnél a jó erkölcsre hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság, ez a szentencia mondatott ki valójában.

A magyar társadalomnak meglehetősen rossz véleménye van a privatizáció környéki eseményekről, sokan jutottak – kapcsolataikat felhasználva, áron alul – jelentős vagyonhoz, amely az állami vagyonból vándorolt a magánvagyon kategóriába. „Gyurcsány Ferenc egyik-másik ingatlanszerzése az emberekben felidézi az említett privatizációval szembeni ellenérzést, azokat a bizonyos tipikus, 90-es évek eleji privatizációs történeteket” – fogalmazott kesernyésen az ellenzéki politikus.

A kereszttűzben műsorában újságírói részről fogalmazódott meg, miszerint „a választópolgárok időközi kampányt kénytelenek elviselni”. A szocialisták szórólapja azt állítja, hogy két év alatt a bérek vásárlóereje 25 százalékkal emelkedik, s a Fidesz-kormány első két évében a bérek vásárló ereje csupán 4 százalékkal emelkedett. A Fidesz természetesen cáfolja ezt az állítást, s az MSZP-SZDSZ-kormányt bírálja a romló életszínvonal miatt. Répássy kifejtette: a 25 százalékos reálbér-emelés fele az Orbán-kormány utolsó évének hivatali idejében történt, a szocialisták idegen tollakkal ékeskednek. A Fidesz arra törekedett, hogy minden évben legyen reálbér-növekedés, a jelenlegi kormány viszont nem biztosítja ezt a reálbér-növekedést.

Eltérő filozófiát alkalmazott az Orbán- és Medgyessy-kormány – szögezte le Répássy. A Medgyessy-kormány a családi pótlék emelkedésével véli segíteni a családokat, ösztönözni a gyermekvállalást, a Fidesz pedig a gyermekek után járó adókedvezményben látta a hosszú távra szóló megoldást. Az egyik megoldás arról szól, hogy akik egyébként is vállukon viselik mások eltartásának a terheit, azoknál hagyjunk több pénzt, és próbáljunk nekik segítséget nyújtani, a családi pótlék emelése pedig arról szól, hogy aki nem tudja ezt az adókedvezményt igénybe venni, annak is nőjön a jövedelme.