Október 28.: Belpolitikai élet

Helyben döntenek az újabb demecseri választás időpontjáról – Surján: Homályosak az uniós támogatások a büdzsében – Ellenzéki kritikák zúdultak a 2004-es költségvetésre – Kormánypárti nem a honosítási javaslatra – A szakszervezetek elfelejtették korábbi követeléseiket?

Helyben döntenek az újabb demecseri választás időpontjáról

A helyi választási bizottság tűzi majd ki a megismételt demecseri időközi polgármester-választás időpontját – mondta Borbély Károly, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Iroda vezetője, a térségi önkormányzat főjegyzője. A bíróság döntése alapján a szavazást november 19-ig kell megismételni – tette hozzá a választás lebonyolításának törvényességéért felelős szakember. Borbély Károly hangsúlyozta: a törvénynek megfelelően a választási eljárásnak csak a befejező részét, a szavazást, illetve a hozzá kapcsolódó kampányt kell megismételni, nem pedig a teljes procedúrát.

„Ennek megfelelően új jelölésre nincs mód, ugyanaz a két jelölt Fáky Lászlóné, a Fidesz és Kis Gyula, az MSZP, az SZDSZ és a Szövetség Demecserért Egyesület közös jelöltje indulhat a megismételt választáson„ – emelte ki az irodavezető-főjegyző. Hozzátette: a szavazás időpontjáról hirdetményen, vagy szórólapon értesíti majd az illetékes választási testület a demecserieket. Az MTI értesülése szerint a demecseri helyi választási bizottság még a héten dönt a megismételt szavazás időpontjáról.

A választás megismétlését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság rendelte el jogerős ítéletében, helyt adva a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete által benyújtott kifogásoknak. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a helyi és a területi választási bizottság által is megállapított törvénytelenségek – az, hogy Kis Gyula valótlanul állította kampányszórólapján, miszerint megkapta az ajánlószelvények több mint felét, illetve egyik támogatója szervezetten szállított szavazókat voksolni, valamint a jelölt jogtalanul oktatási intézményben kampányolt – befolyásolták a szavazás végeredményét.

Az október 19-én tartott korábbi választáson Kis Gyula 1547 szavazatot kapott, míg Fáky Lászlónéra 1024-en voksoltak. Az időközi polgármester-választást ezért kellett kiírni, mert júliusban elhunyt a település korábbi önkormányzati vezetője, a Fidesz jelöltjének férje.

Surján: Homályosak az uniós támogatások a büdzsében

Semmi köze a valós számokhoz annak a 71,5 milliárd forintos tételnek, amelyet a jövő évi költségvetési előterjesztésben az EU kohéziós alapjából lehívható összegként megjelöltek – jelentette ki Surján László fideszes képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján. ”A valóság az, hogy Magyarország számára 2004-ben mindössze kétmilliárd forintnyi összeg áll erre a célra rendelkezésre az uniós büdzséből, amiből sem autópályát nem lehet építeni, sem pedig más beruházást megtenni„ – mondta Surján László. A fideszes képviselő szerint a büdzsében szereplő 71,5 milliárd forintos tétel a távlatos ígéretek kategóriájába tartozik, az EU semmilyen garanciát nem adott rá, ”de még így nézve sem pontos„.

Kifejtette: az uniós pályázatok sikerességén múlik, hogy Magyarország az Európai Unió büdzséjéből mekkora összeget tud lehívni, de ez a legalább 84 milliárd, legfeljebb 103 milliárd forintos tétel csak ”távlatos fejlesztési pénz és 2004-ben nem hívható le„. Surján László beszámolt arról, hogy írásbeli választ kapott László Csaba pénzügyminisztertől az uniós költségvetés várható módosításával kapcsolatban neki feltett kérdésére. ”A pénzügyminiszter leveléből kiderül, hogy az Európai Bizottság előzetes költségvetési tervezetében a strukturális támogatásokra 200 millió euróval, mintegy 50 milliárd forinttal kevesebb pénz szerepel annál, mint ami az EU-val tavaly decemberben kötött koppenhágai megállapodásban szerepel„ – jelentette ki Surján László.

A fideszes képviselő szerint ”érthetetlen és elképesztő„, hogy erről a tényről a kormány miért nem szólt korábban, illetve miért nem próbált meg lobbizni az eredeti összeg érdekében. Megjegyezte: az Európai Parlamentben (EP) megfigyelőként jelen lévő magyar képviselők is segíthettek volna, hiszen az EP-ben legutóbb éppen az általa előterjesztett javaslatot – az EU kifizetési előirányzatainak 606 millió euróval történő megemelésére – ztatlan támogatás övezte. Mint mondta, ebből a pénzből 450 millió euró juthatna a kohéziós alapba, ami az eredeti 56 milliós tételnek majdnem tízszerese. Surján László szerint 150 millió eurónyi pluszpénz juthat a strukturális alapokba is.

Ellenzéki kritikák zúdultak a 2004-es költségvetésre

Míg a pénzügyminiszter a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állításáról beszélt a 2004-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában, a fideszes ellenzéki vezérszónok úgy vélte: a kormány nem teljesíti ígéreteit a jövő évi költségvetéssel. A kisebbik ellenzéki párt szerint a költségvetés inkább restrikciót tartalmaz, mint növekedést.

László Csaba a parlamentben, a költségvetés általános vitája során kifejtette: a költségvetés végrehajtásával 2004-ben nem emelkedik tovább az államadósság, és a magyar gazdaság minden esélyt megkap arra, hogy jövőre fenntartható növekedési pályán mozogjon. Kiemelte: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszületett megállapodás szerint jövőre 53 ezer forint lesz a minimálbér, a versenyszférában 7-8 százalékos lesz a bruttó keresetnövekedés. A pénzügyminiszter a központi bürokratikus kiadások lefaragásáról azt mondta, annak következtében 200 milliárd forinttal csökkennek az állam kiadásai.

Varga Mihály (Fidesz) a parlamenti bizottságok kisebbségi véleményét ismertetve azt mondta, hogy az idei büdzsére is pótköltségvetést kellett volna benyújtani, mivel az államháztartási hiány már szeptemberben elérte az egész évre tervezett mértéket. Az Állami Számvevőszék jelentése a költségvetési javaslat bevételi oldalát áttekintve a társasági adó előirányzatát magas kockázatúnak ítélte, míg az egyszerűsített vállalkozói adó, a bányajáradék, az energiaadó és a lakossági illetékek előirányzatát megvalósíthatónak minősítette – közölte Kovács Árpád.

A kormány a jövő évi költségvetéssel nem teljesíti a gyermekeknek, a szülőknek, a nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek és a mezőgazdaságban dolgozóknak tett ígéreteit – mondta Áder János. – A 2004-es költségvetés, és a kormány választási ígéretei között ég és föld a különbség – fogalmazott a Fidesz vezérszónoka. Medgyessy Péter rútul becsapta a választókat – mondta Áder János, hangsúlyozva: a kormány több pénzt, jóléti rendszerváltást és létbiztonságot ígért a családoknak, a miniszterelnök azonban már a költségvetési javaslat beterjesztése előtt azt mondta: a kabinet nem tudja vállalni, hogy jövőre emelkedjen az életszínvonal.

Az MDF szerint a 2004-es költségvetési javaslat alapvetően restrikciót tartalmaz, ami ”a kormány elhibázott politikája és gyenge gazdaságpolitikai felkészültsége következtében bizonyos mértékig indokolt„ – mondta Font Sándor, az ellenzéki párt vezérszónoka az előterjesztés általános vitájában, kedden a parlamentben. A frakcióvezető-helyettes szerint a gazdaság dinamizálására, a gazdasági teljesítmények növekedésére csak szerény elképzelések vannak ”a már évek óta megszokott útépítési ígéreteken kívül„. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint a jóléti rendszerváltásban jelentős továbblépésre nincs lehetőség, szigorú takarékoskodásra van szükség, hogy a jövedelmek és a juttatások összhangba kerüljenek a gazdaság teljesítőképességével.

Kormánypárti nem a honosítási javaslatra

Nem támogatta az Országgyűlés rendészeti bizottságának kormánypárti többsége keddi ülésén az MDF-frakció önálló indítványának tárgysorozatba vételét; a javaslat szerint a határon túli magyarok egyszerűsített honosítási eljárással, könnyebben válhatnának magyar állampolgárokká.

Herényi Károly frakcióvezető az előterjesztő nevében elmondta: Magyarország európai uniós csatlakozásával a schengeni határ kitolása miatt Kárpátalján (Ukrajnában) és a Vajdaságban élő magyarok vízumkötelezettek lesznek. Javaslatuk szerint úgy kellene módosítani az állampolgársági törvényt, hogy azok a határon túl élő magyarok, akiknek felmenőjük magyar volt, könnyített módon juthassanak magyar állampolgársághoz.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője szerint a változtatás kardinális módosítása lenne az állampolgársági törvénynek. Emlékeztetett: az állampolgárság olyan jogi kötelék, amely azt fejezi ki, az állampolgár csak egy államhoz kötődik olyan mértékben, ahogy egyetlen másikhoz sem. A szakértő álláspontja szerint a kötődés nem érzelmi, főleg nem nemzetiségi származáson alapuló érzelmi kapcsolat, hanem beilleszkedés, életmódbeli azonosulás, kötődés. Ha nincs meg ez a kötődés – a lakóhely létesítése –, akkor nincs meg az állampolgárság legfontosabb alapeleme.

Világosi Gábor (SZDSZ) azt hangsúlyozta, az állampolgárság jogintézménye nem érzelmi kérdés, és félő: az állampolgársággal járó kötelezettségeknek egy nem Magyarországon lakó, bár magát magyarnak valló nem tudna eleget tenni. Gál Zoltán (MSZP) bizottsági elnök szerint a javaslat elfogadása esetén veszélyeztetné azt az elvet, hogy a határon túliak magyarként, szülőföldjükön boldoguljanak, mert egy európai uniós tagállam állampolgáraiként szabadon letelepedhetnének a többi uniós államban. Aggályosnak tartotta azt is, hogy a javaslat elfogadása után körülbelül kétmillió állampolgára felett nem tudna az állam főhatalmat gyakorolni, hiszen nem élnének az ország területén, ami a szuverenitás sérelmét is jelentheti.

Az ellenzéki képviselők a javaslatot indokoltnak, időszerűnek tartották és támogatták, a kormánypárti képviselők azonban úgy döntöttek, nem támogatják a javaslat tárgysorozatba vételét.

A szakszervezetek elfelejtették korábbi követeléseiket?

Bár Medgyessy Péter kölcsönös tiszteletről és partnerségről beszélt a Parlamentben, közismert, hogy a kormány egyetlen, lényeges adókkal és járulékokkal kapcsolatos szakszervezeti követelést sem teljesített. Sőt, a kabinet a szociális partnerek megkérdezése nélkül döntött az egészségbiztosítás járulék egy százalékos emeléséről, valamint a nyugdíjjárulék adókedvezményének megszüntetéséről.

Ma hajnalban megszületett az országos bérajánlásról szóló megállapodás, eszerint jövőre bruttó 7-8 százalékkal nőnek a bérek és ötvenháromezer forint lesz a minimálbér. A megállapodást alá nem író Munkástanácsok elnöke szerint a kormánynak sikerült befagyasztania a béreket. Medgyessy Péter üdvözölte és ”partnerségen alapulónak„ nevezte az egyezséget.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban hétfő délután kezdődött és kedd hajnalig tartó tárgyaláson megállapodás született arról, hogy jövőre bruttó 7-8 százalékkal nőnek a bérek és ötvenháromezer forint lesz a minimálbér. A munkaadói képviseletek korábban öt-hat százalékos emelésre és a legkiseb bér változatlanul hagyására tettek javaslatot.

A munkáltatók végül azért mozdultak el innen, mert a kormánytól ígéretet kaptak arra, hogy bizonyos vállalkozókat érintő adó és járulék kérdésekben – a forrásadónál, illetve az egészségügyi hozzájárulásnál – a kormány módosításokat eszközöl a költségvetési vitában. A szakszervezetek korábban elfogadhatlannak nevezték, hogy a versenyképesség alapját az alacsony keresetek jelentsék, ezért legalább kétszámjegyű bruttó béremelést tartottak szükségesnek annak érdekében, hogy érezhető reálbérnövekedés valósuljon meg.

Az érdekvédők korábban a minimálbér ötvenötezer forintra való emelését követelték. – A kormánynak sikerült végrehajtania a bérek befagyasztását – mondta Palkovics Imre. A megállapodást alá nem író Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint egyetlen lényeges szakszervezeti javaslat sem teljesült az egyezségben.

A Munkástanácsok ezért felvetette egy közös szakszervezeti demonstráció lehetőségét is, ám a többi szervezet nem fogadta el a javaslatot. Palkovics hangsúlyozta, hogy a megállapodás alapján a legjobb esetben is csak átlagosan 0,9 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg, a minimálbér emelése pedig annak reálérték-megtartására sem elég.

- Ha a partnerek tisztelik egymást, kölcsönösen jó megállapodások születhetnek – fogalmazott az egyezséget jegyző felek előtt Medgyessy Péter. A Parlamentben megtartott találkozón a miniszterelnök kifejtette: a megállapodás tartalmazza az eddig elért jóléti eredmények megtartását, a bérek reálértékének növekedését, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján 2004. az építkezés éve lesz. Wittich Tamás, az MSZP-vel választási együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke az eseményen úgy fogalmazott: bár nem a korábban hangoztatott mértékben, de jövőre mégis javul a munkavállalók, főként az alacsony keresetű dolgozók életminősége.

Ennek ellentmond az a pénzügyminisztériumi szakmai anyag, amely szerint nyolc százalékos béremelés mellett ötvenezer forintig mindössze 0,7 százalékos reálpozíció-javulás következik be. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelő, százötvenezer forint körüli kereseteknél már 0,1 százalékos reálkereset csökkenésre lehet számítani. A kormány inkább a magasabb keresetűeknek kedvez, havi ötszázezer forintos bér mellett közel kettő, egymillió forint körül pedig 2,6 százalékos reálbérnövekedés várható.

A jelek szerint a szakszervezetek szemet hunytak efelett, de elfelejtették saját korábbi kijelentéseiket is, miszerint a tervezettnél magasabb infláció, a szolgáltatások jelentősen növekedő árai, valamint egyes magasabb járulékterhek mellet minimum két számjegyű bérfejlesztést kell végrehajtani. Ismert: szeptember végén Burány Sándor munkaügyi miniszter az őszi bértárgyalásokra való felkészülés és az ezzel összfüggő ”társadalmi béke fenntartásának„ jegyében informális találkozóra hívta az országos szakszervezeti konföderációk vezetőit. Az érdekvédők ekkor még elfogadhatatlannak nevezték a bérek jövőre tervezett befagyasztását.

Forrás: mno