December 8.: Magyar politikai élet

Orbán az igazat kéri számon a kormányon – Fidesz: Lamperth magára hagyta a társasházakat – Kósa a miniszterelnök szavahihetőségét kérte számon – A Legfőbb Ügyészség kétmillió forintot követel a Népszavától – Sztrájkfenyegetés Ferihegyen: rendőrt hívott a vezérigazgató – A magyar vasút megszűnéséhez vezethet a MÁV ''reformja''

Orbán az igazat kéri számon a kormányon

Orbán Viktor szerint ma Magyarországon mindenki tudja, hogy a 2004-es költségvetés nemrégiben elfogadott sarokszámai nem a valóságos helyzetből indulnak ki. „Ilyen költségvetés alapján itt Brüsszelben nem lehet sikeresen védeni a nemzeti érdekeket” – mondta.

A jövő évi magyar költségvetést bírálta Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva Orbán Viktor, mert szerinte azzal nem lehet sikeresen védeni a nemzeti érdekeket.
– Európában akkor lehet jól képviselni a nemzeti érdekeket, ha megmondjuk az igazat, bevalljuk, milyen a gazdaság valóságos helyzete – jelentette ki hétfőn a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki az Európai Néppárt vezetőségének tanácskozásán vett részt, s ennek szünetében nyilatkozott a magyar sajtónak.

A néppárti vezetőség ülésén nagy vita folyt arról, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei néhány hete gyakorlatilag felmentést adtak Németországnak és Franciaországnak az államháztartási hiánnyal kapcsolatos szigor betartása alól.

Orbán szerint Európa kettős mércével mért, s miközben megoldott egy átmeneti válsághelyzetet, hosszabb távon komoly problémákat okozott magának. Ugyanakkor úgy vélte, jobb az igazat bevallani, mint a valóságot szépíteni.

– A németek és a franciák inkább az igazat bevallva vállalták, hogy az unió szabályainak módosításáért szállnak ringbe – vont párhuzamot. A Fidesz-MPSZ vezetője szerint az Európai Néppárt tanácskozásán alapvetően az Európai Unió alkotmányának ügyéről tanácskoztak: megpróbáltak közös álláspontot kialakítani a hétvégi EU-csúcsra.

A készülő európai alkotmáról szólva Orbán kijelentette, hogy a kisebbségek ügyében született kompromisszumos javaslat támogatható, azzal a fenntartással, hogy a magyar vezetésnek jeleznie kell: ez nem tökéletes megoldás, s minden adandó alkalommal továbbra is fel fogjuk vetni a témát. Úgy vélekedett, aligha tudnak majd megegyezésre jutni az új szavazási rendszer kialakításáról. A keresztény vallás szerepének alkotmánybeli említéséről elmondta: az utolsó pillanatig küzdeni kell ezért, a néppárti tanácskozáson az ő felszólalásában is szerepelni fog a téma, s az esélyek nem rosszak.

A Fidesz-MPSZ álláspontját Orbán Viktor úgy foglalta össze: a pártnak az a legfontosabb, hogy olyan Európai Unió tagjai legyünk, amely nem válik ketté kis és nagy államokra. Fontos, hogy létrejöjjön az önálló európai védelem, szervezési szinten is elkülönülve a NATO-tól, de nem gyengítve azt. Fontosnak mondta a kisebbségi kérdéskör bekerülését az alkotmányba: az EU-nak egész eddig nem volt olyan dokumentuma, amelyben a kisebbségi jogok szerepeltek volna.

Fidesz: Lamperth magára hagyta a társasházakat

Lamperth Mónika magára hagyta a társasházakat a lakásmaffia elleni küzdelemben. A belügyminiszter a parlamenti vita lezárásakor elhallgatta, hogy az elutasított módosító javaslatok olyan közös többpárti-bizottsági kezdeményezések, amelyeket a civil és a szakmai szervezetek támogatnak – mondta Kosztolányi Dénes (Fidesz) Szentgyörgyvölgyi Péter frakciótársával tartott tájékoztatóján.

Az Országgyűlés ma szavaz a társasházi törvényjavaslatról, amelynek szakmai vitáját élénk érdeklődés kísérte. Több millió embert érint közvetlenül a törvény, ezért fontos, hogy valóban működőképes legyen – vélték pártállástól függetlenül a képviselők. Az előterjesztéshez összesen 291 módosító indítványt adtak be a honatyák.

- A törvényhozók jó szándéka megbukott. A szocialista kormány szűklátókörű ellenállása miatt a törvény felületes, a lényegi problémákat megkerülő és a helyes megoldásokat elodázó szabályozást hoz – jelentette ki Kosztolányi Dénes (Fidesz)
A politikus rámutatott: az előterjesztő Belügyminisztérium a javaslatok alig tíz százalékát fogadta el, az érdemi javaslatok közül egyet sem. – Lamperth Mónika szocialista belügyminiszter magára hagyta a társasházakat a lakásmaffia elleni küzdelemben – szögezte le a képviselő, hozzátéve: a három parlamenti bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjaiból alakult a lakásmaffia tevékenységét feltáró albizottság teljes egyetértéssel közös módosító csomagot készített és nyújtott be a törvényhez. A bizottság szerint a lakástulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények megakadályozását és megelőzését már a társasházakban el kell kezdeni és a lakás-bűncselekmények különböző fajtái ellen a harcot itt is fel kell, és fel lehet venni.

Kosztolányi Dénes elmondta: a lakásmaffia bizottság elengedhetetlennek tartja a tulajdonosi pozíciók erősítését, a szomszédjogok biztosítását, a kötelező nyilvántartások és adatszolgáltatások rendszerét, a fokozott jogképesség és jogi személyiség megadását a társasházak részére.
A bizottság javaslatait alapos indoklás és érdemi egyeztetés nélkül a Medgyessy-kormány belügyminisztere elvetette, mutatott rá a képviselő.

Szentgyörgyvölgyi Péter, a bizottság tagja azt rótta fel a kormánynak, hogy a közös képviselők érdekvédelmi szervezetével való egyeztetés nélkül nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot.

A politikus arra kérte a kabinetet, hogy vonja vissza az előterjesztést. Reményét fejezte ki, hogy ha a kormány ezt mégsem teszi meg, a parlamenti többség leszavazza a szerinte alkalmatlan javaslatot.

Kósa a miniszterelnök szavahihetőségét kérte számon

Újra a kormánytagok felelősségét feszegette a brókerbotrányban Demeter Ervin fideszes képviselő hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában; a miniszterelnök válaszában leszögezte: ha van bizonyíték Kulcsár Attila és a kormánytagok „bűnös kapcsolatára”, informálja őt és a nyomozó hatóságokat erről a képviselő.

Demeter Ervin arról beszélt, hogy Kulcsár Attila naplójában összesen hét bejegyzés szerepel Baja Ferenc államtitkárról, és „egy alkalommal Kovács László külügyminiszter egy hölgyismerősével érkezett egy ilyen találkozóra a brókerrel”.

„Kért-e tájékoztatást, magyarázatot a kormánytagoktól?” – tette fel a kérdést Demeter Ervin. Mint mondta, a gyanú árnyéka vetődik a kormánytagokra, és úgy vélte, a választól való elzárkózás azt mutatja, „valami takargatnivalója” van a kormánynak.

Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a fideszes képviselőt, hogy ha van bizonyítéka ilyen „bűnös kapcsolatra”, azt fedje fel. Közölte továbbá, hogy ha Demeter Ervin kifejti, mit ért „bűnös kapcsolat” alatt, válaszolni fog a kérdésre.

Kósa Lajos (Fidesz) a szavahihetőséget kérte számon a miniszterelnökön. Megkérdezte, mi az oka, hogy „saját ígéretei, a kormányprogram ellen szavazott” a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok voksolásán.

A képviselő elmondta, hogy a kormányfő ezek sorában leszavazta az ápolóknak ígért, egyévi bérnek megfelelő hűségjutalmat, a szív- és érrendszeri gyógyszerekre vonatkozó támogatást, valamint az 1,2 millió hektáros erdőtelepítési programra beadott módosító javaslatot is.

Medgyessy Péter kiemelte: a kormányprogram és az ígéretek négy évre szóltak, amelyek közül arányosan már sokat teljesítettek. Példaként említette a bérek vásárlóértékének 25 százalékos növelését, valamint a gyes, az anyasági támogatás és a családi pótlék megemelését.

„A módosítás nyomán az önkormányzatoknak folyó kiadásokra 6,7 százalékkal, fejlesztésekre 50 százalékkal jut több pénz” – mondta a miniszterelnök.

Kósa Lajos szerint Medgyessy Péternek legközelebbi évértékelő beszédében vissza kell vonnia ígéreteit, a miniszterelnök viszont azt mondta, a pillanatnyi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé az ígéretek mostani teljesítését, ám azok négy év alatt is megvalósulhatnak.

Karsai Péter (MDF) arról kérdezte a miniszterelnököt, miként fordulhatott elő december 3-án, hogy a VPOP kommandósa ártatlan emberre lőtt fegyverrel egy szeszcsempész banda lefülelése idején.

Medgyessy Péter közölte: Táborfalván többhónapos előkészítés után sikerült lefülelni egy szeszcsempész bandát. Hozzátette: az eldördült lövés ügyében vizsgálat folyik, amelynek lezárultával a képviselő az illetékes miniszterhez fordulhat válaszért.

Herényi Károly (MDF) a jegybanki kamatemelés következményeiről beszélt. Kitért arra, hogy a lakásépítésre vagy -vásárlásra hitelt felvevőket, törlesztő részleteik nagyságát különösen kedvezőtlenül fogják érinteni a történtek.

Szólt arról, hogy a kereskedelmi bankok számításai szerint egy 15 évre felvett ötmilliós hitel havi törlesztő részlete 69 ezer forintról 79 ezerre fog emelkedni. Herényi Károly megkérdezte: mit tesz a kormány az érintettek segítése érdekében.

Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: akik nem kedvezményes, hanem változó kamatozású hitelt vettek fel, azokra szerződésük alapján a piaci viszonyok vonatkoznak, a kormány, az állam vagy a parlament ebbe nem avatkozhat bele.

Reményét fejezte ugyanakkor ki, hogy a jegybank kamatemelése csak átmeneti ideig tart, és ha csökkenés áll be, az a lakáskamatokat is kedvezően fogja érinteni.

Azt is elmondta Veres János, hogy ha sokáig érvényben lesz a magasabb alapkamat, akkor azt jövőre kiadáscsökkentésből kívánja ellentételezni a kormány.

Fodor Gábor (SZDSZ) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: hogyan fordulhatott elő, hogy a Pécsett élő egyiptomi professzort, Rashwant elmeorvosi vizsgálatnak vetették alá, miután egy cikket publikált a Magyar Demokrata című lapban az iszlám fundamentalizmusról.

„Amit a professzor tett, az a vélemény- és szólásszabadság körébe tartozik” – hangsúlyozta Fodor Gábor.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: Rashwan tavaly szeptemberben harmadik idézésre jelent meg a rendőrségen, ahol közösség elleni izgatás alapos gyanújával hallgatták ki gyanúsítottként.

Mint mondta, valóban kirendelték az elmeorvosi szakértőt, ám miután az ügy a kerületi ügyészséghez került, a nyomozás megszüntetésére hívták fel a rendőrséget, mivel bűncselekmény nem történt. Polt Péter közölte, hogy az ügyészség a jogi eljárásoknak megfelelően helyt fog állni az esetleges bocsánatkérés tekintetében is.

Tóth Gyula (MSZP) az ügyben érdeklődött, mit tegyenek az éttermek, konyhák az ételmaradékokkal, miután idén júniustól az EU-szabályozásoknak megfelelően azokat nem tarthatják meg. Elmondta, hogy kevés vállalkozó hajlandó az elszállításra, és ők is igen drágán teszik ezt meg.

Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca államtitkára közölte: a kezdeti zavarok oldódni látszanak, az ételmaradékokat az önkormányzatok által üzemeltetett szeméttelepekre is el lehet szállítani, sőt, ma már a hőkezelés nélküli komposztálás is megengedett.

Kis Péter (MSZP) azt kérdezte, mit tesz a kormány a vasútvonalak és a közútvonal-hálózat mellett felgyülemlő hulladékok felszámolása érdekében.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában elmondta: a MÁV és a közútkezelő kht. az idén összesen 1 milliárd 250 millió forintot fordított erre a célra, 2004 májusára pedig eltüntetik az utak védősávjában a hulladékot.

A fideszes Manninger Jenő azt kérdezte a miniszterelnöktől, mikor és milyen pénzből kívánja a kormány kivásárolni az M5-ös autópályát.

Mint mondta, 120-130 milliárdot tenne ki az autópálya kivásárlása. Hozzátette, a Fidesz támogatja a matricás rendszer bevezetését, de szeretnék tudni, ki a felelős azért, hogy az M5-ös „ilyen drágán”, vásárolható meg, illetve honnan teremthető elő ennyi pénz a költségvetésből.

Válaszában a kormányfő elmondta: 2004-ben lejár az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. szerződése, így valóban lehetőség van a kivásárlásra.

„A tárgyalások menetét illetően pedig pillanatnyilag olyan részleteket, ami a tárgyalási pozíciónkat veszélyeztetné, nem szeretnék itt most elmondani” – tette hozzá Medgyessy Péter.

Szavai szerint az autópálya kivásárlása esetén a költségeket a Postabank privatizációjából befolyt összegből finanszíroznák.

Manninger Jenő viszontválaszában úgy fogalmazott, a Postabank-privatizáció összegét tudomása szerint már más célokra „megcímkézték és elköltötték”. Megkérdezte továbbá, hogy mikor kerül sor az autópálya kivásárlására.

Medgyessy Péter közölte: a Postabank eladásából befolyó összeg elegendő a kivásárlásra.

A kormányfő kitért arra, hogy az időpontra vonatkozó kérdésre nem kíván választ adni a kedvező tárgyalási pozíció megőrzése érdekében, ezért a képviselő megértését kérte.

Csáky András (MDF) egy, az egészségügyi dolgozók körében folytatott vizsgálat kapcsán arra a kérdésre várt választ, ki rendelte meg a vizsgálatot, hogyan választották ki a lebonyolítót, mennyit fizetett ezért a tárca.

Az ellenzéki képviselő véleménye szerint ugyanis a vizsgálatban alkalmazott kérdőív „politikai szempontból egyoldalú és manipulatív” volt.

Mint mondta, a kérdőívben „számos olyan személyes és különleges adatra vonatkozó nyilatkozatot” kértek, amely az adatvédelmi törvény szerint nem kezelhető és nem dolgozható fel.

Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kifejtette, elmúltak azok az idők, amikor politikusok foglaltak állást tudományos és módszertani kérdésekben.

„Az ilyenfajta megközelítést vissza kell utasítanom” – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy a kutatás megfelelt a hatályos jogszabályoknak.

Csáky András viszontválaszában sajnálatát fejezte ki, hogy a tárca vezetője nem határolódott el a vizsgálattól, és nem kért bocsánatot azoktól a kisebbségektől, „amelyeknek az eleve kirekesztésére történő felhívást sugallja ez a kérdőív”.

Az SZDSZ-es Szalay Gábor felszólalásában aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy az Egyesült Államok és Oroszország sem ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet.

Azt kérdezte a környezetvédelmi minisztertől, milyen lépések szükségesek az egyezmény „megmentéséhez”.

Persányi Miklós válaszában hangsúlyozta, Oroszország jelenleg vizsgálja a ratifikáció várható hatásait.

Kiemelte, folynak a „nemzetközi közösség erőfeszítései” annak érdekében, hogy erősödjön az együttműködés a fejlett és a fejlődő országok között, illetve legyen előrehaladás a politikai tárgyalásokon is.

A Legfőbb Ügyészség kétmillió forintot követel a Népszavától

A Legfőbb Ügyészség 2 millió forint nem vagyoni kártérítés megállapítását kérte a bíróságtól, a kiemelt ügyek osztályának vezetője, Ihász Sándor ügyész pedig 300 ezer forint nem vagyoni kártérítést követel a Népszavától – írja az origo.hu.

A lap az egyik szeptemberi számában azt írta, hogy egy magas rangú vezető ügyész által kiszivárogtatott információ miatt tudta meg a brókerbotrány kulcsfigurája, Kulcsár Attila, hogy az ügyészség eljárást fog ellene indítani, így még őrizetbe vétele előtt el tudta hagyni az országot.

Februárra halasztotta döntést a bíróság a Legfőbb Ügyészség és a Népszava közti perben, ahol az ügyészség jó hírnév és személyiségi jogok megsértése miatt adott be keresetet a lap ellen. A Fővárosi Bíróság ugyanis meg akarja hallgatni a jelenleg külföldi tanulmányúton levő másodrendű felperest, Ihász Sándor osztályvezető ügyészt.

A Népszava szerint a TV2 riporternője – aki a lap állítása szerint Kulcsár barátnője volt – az ügyészségen készített riportot, ahol kérdésére az egyik ügyész – interjún kívül – beszámolt neki a folyamatban levő ügyekről. Az innen kapott információkról a riporternő telefonon beszámolt Kulcsárnak, aki rövidesen külföldre távozott. Az álbróker telefonját a nyomozók lehallgatták, így a riporterrel folytatott beszélgetéseket is rögzítették a nyomozók.

A hangfelvételek jelenleg is titkosak (a nyomozás érdekei, valamint személyiségi jogok miatt), így azt a tárgyaláson zárt ajtók mögött ismertették az érintetteknek. A Népszava korábban arról is beszámolt, hogy a riporternő azt mondta barátjának, hogy az ügyész „rá van kattanva”.

A Népszava ügyvédje szerint a hanganyagból kiderül, hogy volt kiszivárogtatás. „Egy-egy adat sokatmondó információvá válhat azok számára, akik az összefüggéseket is ismerik” – fejtette ki álláspontját az ügyvéd, aki szerint egy magas beosztású ügyésznek tisztába kellene lennie azzal, hogy folyamatban levő ügyről nem ad ki információkat.

A Legfőbb Ügyészség jogi képviselője szerint az osztályvezető ügyész nem adott át Kulcsár Attilára vonatkozó információkat, ilyenekkel nem is rendelkezett. „Nem volt és nem is lehetett szerepe abban, hogy a bróker hetekkel később elhagyta az országot” – jelentette ki a jogász, aki hozzátette: a riporternő az másodrendű felperes ügyésszel nem is készített interjút, csak az ügyészségi szóvivővel, Borbély Zoltánnal.

Sztrájkfenyegetés Ferihegyen: rendőrt hívott a vezérigazgató

Amennyiben eredménytelen lesz a tárgyalás a munkáltatóval, december 19-én reggel 4.30 órától délután 18.00 óráig sztrájkot hirdet a Ferihegyi repülőtéren dolgozók többségét tömörítő három szakszervezet – jelentette be Kovács István, a sztrájkbizottság elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

Kovács István hangsúlyozta: mivel a repülőtéren dolgozó valamennyi területet érintené a munkabeszüntetés, a sztrájk idejére megbénulhat a Ferihegyi forgalom.A szakszervezetek a Budapest Airportnál tervezett tömeges elbocsátás és a tevékenységek kiszervezése ellen tiltakoznak és kifogásolják, hogy a munkáltatótól jogszerű tájékoztatást eddig nem kaptak.

Követeléseiket hétfőn reggel átadták a vezérigazgatónak. Kovács István hangsúlyozta, hogy a törvény által előírt 7 napos egyeztetési idő alatt bármikor sor kerülhet kétórás figyelmeztető sztrájkra is. A sztrájkbizottságot a Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete (RMGSZ), a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (RFDFSZ), illetve a Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) hozta létre. E három szakszervezet összesen 1.300 tagot a szakszervezeti tagság többségét szervezi. A sztrájkbizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy követeléseiket nemcsak az érdekképviseleti tagok, de a munkavállalók többsége is támogatja.

Az érdekképviseletek kifogásolják, hogy a munkáltató nem kezdeményezett egyeztetést a létszámleépítésről, illetve a Budapest Airportot és a munkavállalókat érintő intézkedésekről.

Kovács Zoltán, az üzemi tanács elnöke elmondta, hogy a tömeges létszámleépítések miatt a munkaügyi bírósághoz fordult, a kiszervezések miatt pedig a szakszervezetek az ügyészségnél kértek jogorvoslatot.

Kovács István kifogásolta, hogy a hétfőn délelőtt 11 órakor meghirdetett állománygyűlés helyszínére a vezérigazgató rendőri biztosítást kért és a területet bekamerázta.

A vezérigazgató korábbi tájékoztatásával ellentétben az érdekképviseletek szerint nemcsak a minibusz-szolgáltatást, de több területet is várhatóan kiszerveznek jövőben a Budapest Airport Rt.-nél és véleményük szerint e szolgáltatásokat a társaság később drágábban vásárolja majd meg.

Az érdekképviseletek a privatizáció ellen nem tiltakoznak, ám ezt, mint mondták, a tőzsdén keresztül tartják elfogadhatónak. Hárskuti János, a BA Rt. vezérigazgatója korábban elmondta, hogy egyelőre csak a veszteséges minibusz-szolgáltatás kiszervezéséről döntöttek. Olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelyik öt évre biztosítaná a 209 sofőr foglalkoztatását. A vezérigazgató akkor hangsúlyozta, hogy az intézkedésekre a költségek csökkentése érdekében van szükség.

Az érdekképviseletek szerint a kiszervezések átgondolatlan volta miatt a költségek nem csökkennek majd jelentősen a társaságnál. Átgondolatlannak nevezték a 152 főt érintő létszámleépítést is, és elmondták, hogy a létszám racionalizálására maguk is készítettek javaslatot, ám ezt a munkáltató nem vette figyelembe.

A magyar vasút megszűnéséhez vezethet a MÁV ''reformja''

A MÁV Rt. reformjáról való egyeztetés mihamarabbi megkezdését követeli Medgyessy Péterhez írt levelében a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). Az érdekvédők szerint a jelenlegi koncepció hosszútávon a magyar vasút megszűnéséhez vezethet. Sikertelen tárgyalások esetén a VSZ kész a nyomásgyakorlás alkalmazására.

A MÁV Rt. reformjáról való egyeztetés mihamarabbi megkezdését követeli Medgyessy Péterhez írt levelében a VSZ, amely elfogadhatlannak tartja a kormány döntését, miszerint 2006-ig tizenegyezer vasutast bocsátanának el úgy, hogy a technológiai fejlesztésekre nem ad pénzt a kabinet.

- Ez rövidtávon a szolgáltatások színvonalának további romlását, hosszútávon pedig a magyar vasút megszűnését jelentheti – fogalmazott Simon Dezső. A VSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozás után a magyar vasútvonalak „nyitottá válnak”, s megfelelő fejlesztések nélkül a MÁV nem veheti fel a versenyt a külföldi társaságokkal.

Mivel Csillag István közlekedési miniszter még csak válaszra sem méltatta az őt már több ízben megkereső szakszervezetet, a VSZ Medgyessy Péterhez fordul segítségért a tárgyalások azonnali megkezdése érdekében. Az érdekvédők azonban nem a vasúttársasággal, hanem a „vasutasok és az utasok számára kezdvezőtlen döntést meghozó” kormánnyal kívánnak egyeztetni.
A VSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a kabinet biztosítsa a technikai fejlesztések végrehajtásához szükséges forrásokat, illetve, hogy a negyvenöt év feletti nőket és az ötven év feletti férfiakat semmiképpen ne bocsájtsák el a vasúttársaságtól.

Simon Dezső emlékeztetett arra, hogy miniszterelnök-jelöltként Medgyessy Péter kötelezettséget vállalt a szakszervezetekkel való érdemi párbeszédre. A VSZ december 17-i válaszmányi ülésén, az addig történteket összegezve dönt a további lépésekről. Bár a tagság között végzett felmérés szerint a vasutasok zöme csupán dolgozni szeretne, a válaszokból az is kiderül, hogy a munkavállallók többsége akár sztrájkolni is kész azért, hogy ezt továbbra is megtehesse.