Gyűlöletbeszéd-tanácskozás Kaltenbach, TGM és Vitányi részvételével

Nem szabad csak a törvényre hagyni a gyűlöletbeszéd visszaszorítását, a mindennapi életben is fel kell emelni a hangot ellene, mondta Hanti Vilmos egy a témában az Otthont Magyarországból Összefogás által megrendezett pénteki Budapesti tanácskozáson.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke és az Otthont Magyarországból Összefogás koordinátora a gyűlöletbeszéd társadalmi jelenlétéről, az ellene történő fellépés lehetőségeiről megtartott szervezett tanácskozás vitavezetőjeként beszélt a jelenségről.

Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a gyűlöletbeszédről szóló törvénymódosítás „alkotmányos szempontból helytelen, praktikus szempontból pedig semmire sem jó”, és úgy vélte, az nem fog jelentős változást hozni a gyűlöletbeszéd társadalmi jelenlétében.

Szavai szerint hiába vannak a jogszabályok, az alkotmány, a liberális-humanista törvények, amelyek betartásával „nem volna lehetséges, hogy az állam tisztviselői szisztematikus, intézményes és következetes rasszista politikát folytassanak, ami ma ugye az általános eset”, ha ezeknek emlékezetét, folytonosságát a kollektív politikai akció, az „intézményes memória” nem tartja fenn. Azt mondta, ideje lenne felvenni a politikai küzdelmet a gyűlöletbeszéddel, mert azt a jogszabályok nem fogják megoldani.

Kaltenbach Jenő kisebbségi jogi biztos kijelentette: tapasztalata szerint sok rasszista nem is tudja magáról, hogy amit tesz, az rasszizmus. Mint mondta, neki nincs igazán határozott véleménye a gyűlöletbeszédről szóló törvényről, de mindenképpen fontosnak tartja, hogy az állam egyértelműen állást foglaljon abban, „meddig lehet elmenni”.

Emlékeztetve rá, hogy minden EU-tagállamban szigorúbbak a
gyűlöletbeszédre vonatkozó törvények és büntetési tételek, mint Magyarországon, azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a bírákat képzésük során arra kellene például rávezetni, hogy „a jog nem az erősek eszköze, hanem a gyengéké”.

„A jognak jogvédelmi funkciója van, a jog nem arra való, hogy az állam lesújtson vele (...), hanem arra való, hogy a polgárok biztonságáról gondoskodjon” – mondta az ombudsman, aki szerint ezt nyomatékosítani kell a bírákban.

Vitányi Iván szociológus szerint a törvényt igenis meg kellett hozni, „és nem azért, mert megoldja a problémát, hanem hogy legyen meg törvényben is, hogy ezt elítéljük”. Mint mondta, nem a törvény való arra, hogy megoldódjon a probléma, mert ezen csak társadalmi összefogással lehet segíteni.