Draskovics hangsúlyozta: az elmúlt másfél esztendőben a gazdaságpolitikában alapvető irányváltás jött létre, amelynek már az eredményei mutatkoznak a gyors ipari termelés-, export-, beruházás-növekedésben. Bővül a foglalkoztatás is, ami szintén kívánatos folyamat. Ugyanakkor a végrehajtott jóléti fordulat eredményeként számottevő egyensúlyhiány állt elő.
Az elmúlt két év alatt a bérek vásárlóértéke mintegy egynegyedével, a nyugdíjaké 18 százalékkal nőtt. Ezeket az eredményeket meg kell őrizni, ám óriási terhet jelentenek a gazdaságra.
Most elérkezett az idő – hangsúlyozta Draskovics Tibor –, hogy a gazdaságirányítás hozzálásson a kedvezőtlen egyensúlyi helyzet javításához is. Ehhez végre kell hajtani a költségvetési kiadások 120 milliárd forintos további csökkentését, ám pótköltségvetésre nincs szükség, az indokolatlan.
A kijelölt pénzügyminiszter beszélt arról, hogy a jegybankkal jól lehet és kell együttműködni. Személyes kapcsolata Járai Zsigmonddal megfelelő, s arra törekszik, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között az együttgondolkodás folyamatos és hatékony legyen.
A jelenlegi kamatok magasak, a múlt év novemberi 300 bázispontos kamatemelés az ez évi költségvetés kiadásait mintegy 100 milliárd forinttal növeli. A magas kamatok nemcsak a költségvetésre, hanem a vállalkozásokra is kedvezőtlenül hatnak. Draskovics Tibor reméli, hogy ezek a kamatok a jövőben fokozatosan csökkenhetnek.
A forinttal kapcsolatban Draskovics Tibor hangsúlyozta: a jövőben nem határoznak meg kívánatos árfolyamszintet vagy árfolyamsávot a korábbi gyakorlattal szakítanak.
Orbán Viktor azon kijelentésére, amely szerint nem közgazdász kinevezése a pénzügyminiszteri posztra régi magyar hagyományokkal ellentétes Draskovics Tibor Kossuth Lajosra, az első magyar pénzügyminiszterre utalt, aki ugyancsak jogász volt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy közigazgatási gyakorlatán túl működött adótanácsadóként és bankvezetőként is.
Forintgyengülés a reggeli Draskovics-nyilatkozat után
A kijelölt pénzügyminiszter szerda reggeli nyilatkozata nyomán gyengült a forint, ám később újra felfelé korrigált, a kedvező fizetésimérleg-adatnak köszönhetően – adta hírül a napi.hu.
A kedd esti, 266,30 forintos szint után szerda reggelre 268,80-ra emelkedett az euró jegyzése a bankközi devizapiacon, majd 266,60 körüli szintre tért vissza. A hazai fizetőeszköz a sávközéptől számított 5,7 százalékról így előbb 4,8 százalékra esett, később 5,6 százalékra erősödött – tájékoztatott az ING Bank üzletkötője.
Kolba Miklós szerint a forintot a kijelölt pénzügyminiszter beszélte le: Draskovics Tibor egy reggeli tévéinterjúban ugyanis jelezte, hogy nem reális a 250-260-as árfolyamsáv. (Ehhez jött hozzá, hogy a zloty az euróhoz képest szerdára virradó éjszaka 1,2 százalékot esett.)
A gödörből a vártnál jobb fizetésimérleg-adat húzta ki a magyar devizát. A számok többek közt a javuló exportnak és az elmaradt profit-hazautalásoknak köszönhetően okoztak kellemes meglepetést, ám decemberben még jöhet a fekete leves, ha a multik az év végén megkezdik az itteni nyereségek hazautalását – vélekedett a szakember.
Kolba Miklós szerint az, hogy Draskovics keddi tájékoztatóján nyitva hagyta az eurózóna-csatlakozás időpontja körüli kérdést mondván, a dátumot majd csak márciusban közlik, bizonytalanságot okozott. A szakember emiatt egyelőre nem látja esélyét annak, hogy meglóduljon a hazai fizetőeszköz, így rövid távon 265-270 forint között, pontosabban e sáv felső részében mozoghat az euró.
Kora délelőtt 1,27 dollár alá került az euró árfolyama, a bankközin a zöldhasú egységével 210,50 forint körül folyta a kereskedés.
szeged
Besüllyedt útszakasz miatt dolgoznak Szegeden, akár egy hétig is tarthat a helyreállítás
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!