Az állásfoglalást az a határozat tartalmazza, amelyet strasbourgi plenáris ülésén szavazott meg a képviselőtestület az EU-hoz idén csatlakozó országok felkészülésének előrehaladásáról.
A közös listára vonatkozó megállapítás a végszavazás előtt benyújtott módosító indítványként került be a határozati javaslat szövegének Magyarországról szóló részébe. Ennek egyik pontja felhívja a magyar szavazópolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt az EP-választásokon, amelyeken első ízben választhatják meg európai parlamenti képviselőiket.
A módosító javaslat nyomán bekerült kiegészítés szerint az EP „aggodalmát fejezi ki azzal a közelmúltbeli javaslattal kapcsolatban, amely szerint a parlamenti párok közös listát állítanának az európai parlamenti választásokra; úgy véli, ez ellentétes az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével és az európai polgároknak azzal a jogával, hogy képviselőiket közvetlen szavazás útján választhassák meg”.
Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés magyar EP-megfigyelői csoportjának tagja a módosítást kommentálva az MTI-nek azt mondta, hogy annak elfogadásával újabb megszégyenülés érte Magyarországot.
„Bízom benne, hogy ez a figyelmeztetés eljut a miniszterelnökhöz is, és minél előbb lekerül a napirendről ez a kérdés Magyarországon” – jelentette ki.
A képviselő szerint árt az országnak, ha ez az ügy továbbra is a felszínen marad, mert ezzel egyrészt Magyarország nevetségessé válik a nemzetközi színtéren, másrészt a kezdeményezés a demokratikus elvek működésének a megkérdőjelezését jelenti.
Szájer József megjegyezte, hogy a határozattervezet vitájában három felszólaló is kitért a magyar javaslatra, „és mindegyikük felháborodással minősítette a magyarok találékonyságát ezen a területen”.
Az idén csatlakozó országok, valamint Bulgária és Románia felkészülésének helyzetét értékelő EP-határozat forma szerint válasz az Európai Bizottság tavaly novemberben közzétett átfogó megfigyelési jelentéseire, és jelentős részben támaszkodik is azokra.
Az alapjául szolgáló értékeléseket a parlament külügyi bizottságának irányításával készítették el az egyes országokkal foglalkozó jelentéstevők, de a végleges szöveg kialakításához több más parlamenti bizottság és sok képviselő is hozzájárult módosító indítványokkal és észrevételekkel.
A magyar javaslattal kapcsolatos módosító indítványt eredetileg Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke szóban tette meg a határozattervezet bizottsági vitája során, a plenáris szavazás előtt pedig Philippe Morillon francia tábornok, az Európai Néppárt képviselője (a Boszniában állomásoztatott ENSZ-békefenntartók egykori parancsnoka) nyújtotta be.
A kiegészítést ugyanakkor nagy többséggel, a konzervatívok mellett a liberálisok és több kisebb frakció támogatásával fogadta el a parlament.
Ettől eltekintve a határozat Magyarországgal foglalkozó részéhez nem nyújtottak be nagyobb jelentőségégű módosító indítványokat. A végleges szöveg inkább csak pontosításokat tartalmaz a külügyi bizottságban február 19-én megszavazott tervezethez képest. A kórháztörvényre utaló részében például szerepel az a megjegyzés, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt.
Elgázolta és alaposan meg is verte felesége szeretőjét egy férfi + videó














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!