Május után is kettéosztott marad Európa

A csatlakozó országok lakosai elsősorban a társadalmi igazságtalanságokat okolják a szegénységért – derül ki abból a tanulmányból, amelyet az egyesülő Európa polgárainak életminőségéről készítettek brüsszeli szakértők az Európai Bizottság felkérésére.

Az elmúlt években készült különböző kutatások eredményeit összegző jelentés szerint a 13 csatlakozó és tagjelölt országban a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy a társadalmi rendszer a hibás, míg a jelenlegi tagállamok polgárainak mindössze 35 százaléka nyilatkozott így. Kelet-Közép-Európában mindenütt 50 százalék körül, vagy a felett van ez a ráta, egyedül Csehország „zárkózott fel” e tekintetben az unióhoz: itt csupán minden harmadik válaszadó okolta a szegénységért a társadalmat. Nyugat-Európában a lustaságot vagy a balszerencsét a megkérdezettek 37 százaléka jelölte meg fő magyarázatként.

Miközben a szegénység megítélése különbözik az új és a régi tagállamokban, abban Európa-szerte egyetértés van, hogy az emberi életminőség első számú – bár persze nem kizárólagos – meghatározója a jövedelem.

A tanulmány szerzői a háztartások jövedelmének elemzése alapján arra jutottak, hogy a lakosság átlagosan 13 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, azaz az átlagos jövedelem 60 százalékánál kisebb összegből. Az unióban csaknem négyszeres a leggazdagabb és a legszegényebb lakossági csoport helyzete közti különbség, míg a tíz csatlakozó országban ez az arány három és félszeres.





Háztartások átlagjövedelme
(havonta, Luxemburg=100)

Luxemburg 100 Írország 46 Lengyelország 12 Svédország 93 Ausztria 45 Magyarország 10 Finnország 78 Ciprus 41 Szlovákia 9 Belgium 74 Málta 31 Észtország 9 Hollandia 70 Spanyolország 29 Lettország 8 Nagy-Britannia 64 Szlovénia 28 Litvánia 7 Németország 60 Portugália 22 Románia 4 Franciaország 54 Csehország 16 Bulgária 4 Olaszország 49 Görögország 13