OGY: az MNB-törvény módosítása

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeletalkotási jogát, valamint az Európai Központi Bank észrevételeinek megfelelő változtatásokat tartalmaz a jegybanktörvény módosítása - mondta Veres János kedden a javaslat általános vitáját megnyitó parlamenti expozéjában.

Az alkotmány 2002. évi módosítása az uniós csatlakozás napjától az MNB elnökét rendeletalkotási joggal ruházza fel, ez szükségessé teszi a törvénymódosítást is – mondta a pénzügyi tárca politikai államtitkára az előterjesztésről, amelyet az összes frakció támogatásáról biztosított.

A változtatás értelmében a monetáris politikával kapcsolatos legfontosabb szabályozási kérdésekben, valamint a hitel- és pénzintézeti törvényben meghatározott kritériumok szerint a pénzforgalom egyes kérdéseinek szabályozásában alkothat rendeletet a jegybank elnöke.

A módosítás következtében a jegybanki alapkamat és a kötelező jegybanki tartalék mértékét is MNB-elnöki rendelet hirdeti ki. Veres János elmondta azt is: a javaslat az Európai Központi Bank észrevételei alapján az MNB értékpapír-elszámolási rendszerek feletti „felvigyázó hatáskörét” is pontosítja.

A jegybank pénzügyi függetlenségének megerősítése érdekében további módosítások szükségesek a hitelintézetekről, a pénzügyi vállalkozásokról, az Állami Számvevőszékről, valamint a jogalkotásról szóló törvényekben – tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: az MNB-vel együttműködésben született módosítással a jegybanktörvény teljes egészében megfelel majd a közösségi szabályoknak. Kékesi Tibor (MSZP) kiemelte: a jogharmonizációs célokat szolgáló változtatás „új fejezetet nyit a jegybank életében” a rendeletalkotás lehetőségével.

Domokos László (Fidesz) példaértékűnek nevezte, hogy a legalapvetőbb szabályozásban a frakciók konszenzusra tudnak jutni. Örömtelinek nevezte, hogy a kétharmados többséget igénylő szabályokat külön tárgyalja a Ház.

Font Sándor (MDF) azokról a korábbi döntésekről beszélt, amelyekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatban nem volt egyetértés az Országgyűlésben.

Horváth János (Fidesz) azt javasolta, fontolják meg a törvénymódosítás bizonyos, kétféleképpen értelmezhető kitételeinek megváltoztatását. Kifejtette, két paragrafus például ellentmond egymásnak, hiszen az egyikben az áll: a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, az alapkamat és a kötelező tartalékráta mértékét a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozza, míg a másik paragrafus szerint ez utóbbi mértékéről a monetáris tanács dönt.

Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára közölte: a képviselő által említett kérdésről a monetáris tanács dönt, és ezeket a döntéseket hirdeti ki rendeletként az MNB elnöke. Hozzátette, ezt az elfogadott eljárási formát, amely egyébként a nemzetközi gyakorlatnak is megfelel, nem kívánják megváltoztatni.

Az államtitkár a vitát összegezve elmondta: meglátása szerint szakmai egyetértés alakult ki a parlamenti frakciók között, ami megelőlegezi azt, hogy a törvénymódosítást a későbbi szakaszban is támogatni fogják, illetve elfogadják.

Kitért arra is: a vitában felmerült „felvigyázó” kifejezésre – amely a törvényjavaslatban szerepel – nem sikerült igazán jó megfogalmazást találni, így a kormány nyitott az olyan módosító javaslatokra, amelyek „jobban körülírva pontosabbá teszik” e Magyarországon még csak kialakulófélben lévő, az értékpapír-elszámolási rendszerekkel kapcsolatos tevékenység megnevezését.