A köztulajdon a nemzeté

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Televízió délelőtti műsorában a privatizációról, a népszavazási kezdeményezésről, a költségvetésről, a magyarok krónikus kisebbrendűségi érzéséről és önbizalomhiányáról beszélt.

Orbán Viktor egykori miniszterelnök a Magyar Televízió reggeli műsorában a privatizációval kapcsolatban elmondta, hogy most nem az állami vagyon eladása ellen kell fellépni. A cél most az, hogy meggyőzzük a többi parlamenti pártot arról, ne keverjék össze a kormányt az emberekkel, ugyanis a köztulajdon tulajdonosa nem más, mint maga a magyar nemzet, a mindenkori kormány pedig ennek csak az üzemeltetője – fogalmazott a Fidesz elnöke. Nem jó, hogyha egy vagyon további sorsáról az üzemeltető dönt a tulajdonos helyett. Erről egyelőre inkább meggyőzni szeretnénk az ellenfeleinket, nem pedig összeütközni velük – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az összeütközés szinte elkerülhetetlen, hiszen két párt nem vesz részt a négypárti egyeztetésen, Orbán Viktor a Fidesz elnök kijelentette: – A saját álláspontunk az, hogy a privatizációnak meg volt a történelmi küldetése. Az volt a lényege, hogy a szinte száz százalékban állam által tulajdonolt gazdasági rendszerről átálljunk a magántulajdon által meghatározott piacgazdaságra. Ez már megtörtént – szögezte le a fideszes politikus. Hozzáfűzte: – Amiről most beszélünk nem privatizáció, hanem egész egyszerűen eladás. Vagyis nem az a célja, hogy a magyar gazdaság szerkezete, minősége igazodjon az Európai Unión belüli formákhoz, hanem valami más. Nyugat-Európában a közvagyon és a magánvagyon aránya 30-70, 25-75 százalékos a magán javára, Magyarországon ez pedig körülbelül 10-90, tehát jelentősen kilóg az európai átlag sorából. Míg Nyugat-Európában egy nemzetgazdaság általában ötven-ötven százalékban hazai és külföldi arányú, addig Magyarországon nagyrészt a privatizációnak köszönhetően 70-30 arányt mutatja, tehát a külföldi tulajdon aránya a magyar gazdaságban jóval nagyobb, mint ami egészséges lenne – mutatott rá Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy a privatizálni kívánt közvagyontárgyak között szerepel a Magyar Villamos Művek, beleértve a vezetékrendszert, a Volán járatok, és a Magyar Posta is. A posta egy civilizációs végpont, olyan, mint az általános iskola alsó négy osztálya. Ahol az megszűnik, ott kérdéses, hogy életben maradnak-e a települések – fogalmazott. Hozzátette: – A szerencsejáték, amely az állampolgárok hiszékenységének vámszedője a világon mindenhol az állam dolga, hogy monopóliumot hozzon létre ezen a területen, és az abból keletkező igen magas bevételt közcélokra fordítsa.

A probléma megoldásával kapcsolatban Orbán Viktor felvázolta azt a lehetőséget, amely szerint nem kell semmi mást tennie a kormányzatnak, mint hogy a tartós állami vagyonról szóló törvényt beviszi a Parlament elé, és ezeket a vagyontárgyakat, visszahelyezi a törvénybe. „A vissza szót azért mondom, mert ők vették ki onnan, hiszen ezek bent voltak a tartós állami vagyonról szóló törvényben, olyanokként, amiket nem lehet eladni” – emelte ki az egykori kormányfő. A Fidesz a nyáron kérte, hogy ezeket tegyék vissza, a nemzeti petíció is ezt követelte, és ezért nyújtottunk be egy törvénymódosítást is, amit leszavaztak – tette hozzá.

A népszavazással kapcsolatban Orbán kiemelte: – A cél az, hogy azok a közvagyontárgyak, amelyek szerintünk a mindennapi élet biztonságának garantálásához szükségesek – mert közlekedni kel, tanulni kell, elektromosságra szükség van, a szerencsejáték nem mehet ki az állami tulajdonból, a posta, szükséges dolog a civilizált életben – a közvagyon körében maradjanak. Ha ezt más eszközökkel is el lehet érni, mint a népszavazás, akkor örömmel tesszük – szögezte le a politikus. Véleményem szerint a józanul gondolkodó emberek támogatnák, hogy vonják össze a három kérdésben való döntést egyetlen napra, részben a költségek, részben az emberek megmozdítása szempontjából lehet ez fontos – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A műsorvezető utalt arra, hogy a következő négy-öt hónap Magyarországon erőteljes kampányolás jegyében fog eltelni. Erre reagálva az egykori kormányfő elmondta, hogy december végéig a kettős állampolgárságról mindenképpen dönteni kell. Lehetséges az, hogy a népszavazás január 1-ével már mögöttünk lesz. Ha meg van hozzá a jóakarat, a döntés mind a három kérdésben megszülethet január 1-ig – fogalmazott. Ezek a kérdések nemzetstratégiai szempontból a legfontosabb ügyek közé tartoznak, a magyar jövő, a magyar emberek biztonsága, biztonságos jövője szempontjából a legfontosabb kérdések. Mi lesz a határontúli magyarokkal, hogy fognak bennünket gyógyítani, kapunk-e egészségügyi ellátást, ha igen, milyen feltételekkel, kell-e érte fizetni, és mi lesz a közvagyonnal – sorolta a kérdéseket Orbán Viktor.

A költségvetésről szólva a Fidesz elnöke kiemelte, hogy a mindenkori magyar kormánynak nagyobb a mozgástere annál, mint amit mi feltételezünk. Hozzátette: – Magyarország legnagyobb bajának azt tartom, hogy krónikus kisebbrendűségi érzéstől, és önbizalom hiánytól szenvedünk, és alábecsüljük a saját lehetőségeinket, és azokat a döntéseket sem hozzuk meg, amelyeket egyébként meghozhatnánk, és a világ nem hogy nem ellenségesen fogadná, hanem esetleg üdvözölné, vagy legalábbis tudomásul venné, és szolgálná egyúttal a magyar emberek érdekét – mutatott rá Orbán.