December közepéig sem sikerült az érintett gazdasági és pénzügyi tárcának, illetve a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) olyan megoldást találnia, ami biztosítja, hogy a gyorsforgalmi utak költségvetésen kívülre kerülése 2005-ben a terveknek megfelelően összesen 300 milliárd forintot (137 milliárd forint bevételt és 163 milliárd forint megtakarítást) hozzon az államkasszának. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a megoldás hiánya 60 milliárd forinttal rövidítheti meg a remélt 300 milliárd forintos eredményt. Sőt egyes uniós szabályok miatt megfelelő lépés hiányában további több tízmilliárd forintnak mondhat búcsút az állam – figyelmeztet a KSH.
Ennek ellenére az ünnepek alatt nem folytak a megoldást elősegítő egyeztetések. Helyette inkább a forgatókönyv csúszását, illetve a megtakarítások egy részének elmaradását tervezik.
A lépéseket az is sürgeti, hogy a kormánynak legkésőbb január végéig döntenie kell arról, milyen szerepet szán a magánbefektetőknek, mert ezt követően mindenképp hosszú tárgyalássorozatot is kell majd lebonyolítani. Ezek a tárgyalások akár 2006-ra is áthúzódhatnak. Ez pedig azt eredményezné, hogy koncesszióba adástól várt pénzek annak ellenére is csak a jövő évi költségvetésbe kerülnek be, hogy a kormány már az ideiben is számolt ezzel az összeggel. Így a költségvetési terv tarthatatlanná válhat.
A szakértők szerint a legegyszerűbb megoldás elvileg az lenne, ha az épülő autópályákat – a magánkoncessziós társaságok helyett – az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) átvenné a Nemzeti Autópálya Rt.-től (NÁ). Ezzel lenne legkönnyebben tehermentesíteni a költségvetést. Ugyanakkor az eddig csupán az autópályák üzemeltetésével foglalkozó ÁAK-t sem egyszerű koncessziós céggé előléptetni. De az is fogas kérdés lenne ebben az esetben, hogy az ÁAK az üzemeltetésre az államtól kapott rendelkezésre állási díjat milyen álca alatt tudja majd üzleti bevételként feltüntetni.
(Index, VG Online)
Nyugat
Milliárdok Kijevnek: a Nyugat példátlan támogatása és annak ára
