Kis János: Föl kell készülni Sólyom László győzelmére

Sólyom László államfővé választása azt jelentené, hogy a koalíció nem volt képes parlamenti többségével gazdálkodni. Ez a baloldal kudarca volna, nem a köztársaságé – fejtette ki Kis János a Népszabadságnak adott nyilatkozatában, elismeréssel emlegetve az Alkotmánybíróság egykori vezetőjének tevékenységét. Az SZDSZ volt elnöke továbbra is hibának tartja Szili jelölését.

„Nincs jogbizonytalanság. Az alkotmány azt mondja: az egyszerű többséget igénylő harmadik fordulóban az lesz a megválasztott köztársasági elnök, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte. Aki nem vesz át szavazócédulát, azzal nem kell számolni” – állította határozottan Kis János, amikor a köztársasági elnök megválasztása körül kialakult helyzet kapcsán fenyegető alkotmányos válság lehetőségéről kérdezték.

A Népszabadság mai számában megjelent interjújában Kis úgy vélte: koalíciós válság sincs, az MSZP és az SZDSZ „a közös kormányzás folytatására van ítélve”. De mégiscsak nagy baj van – tette hozzá –, mert a koalíció olyan helyzetbe lavírozta magát, ahonnan csak vesztesként jöhet ki. Ha Szili veszít, az MSZP szenved vereséget, s ez az egész koalíció veresége volna. Ha Szili nyer, akkor az SZDSZ szenved vereséget: győzelme azt jelentené, hogy az SZDSZ megkerülhető, nullára írható – tette hozzá a filozófus. Kis úgy látja: a szocialisták közt sokan vannak, akik ezt nem bánnák, ám ha az SZDSZ kiesik a parlamentből, az MSZP biztosan ellenzékbe szorul. Leszögezte: a szocialisták nem tudnak egyedül választást nyerni.

A kialakult helyzetért az MSZP–t terheli nagyobb felelősség, mert úgy viselkedett, mintha az államfőjelölt személye a belügye volna – vélte Kis, hozzátéve: amikor a szocialista párt mégis tárgyalni kényszerült, megállapodott az SZDSZ–szel két lehetséges személyben, majd pajzsra emelt egy harmadikat, akit az SZDSZ már elutasított. „Ez – mondjuk így – nem szokás koalíciós partnerek között” – fogalmazott.

A kisebbik koalíciós partner kompromisszumos készségét firtató kérdésre Kis így válaszolt: „Az SZDSZ súlyos terhet cipel magával. 2002–ben először megvonta a bizalmat Medgyessytől, aztán sietve visszatáncolt. Ha most Szili Katalinnal megismételné ugyanezt, ki hinné el, hogy a három év előtti eset véletlen kisiklás volt?” Hozzáfűzte, hogy a liberális szavazók többsége nem támogatja Szili jelölését.

Kis a lap kérdésére válaszolva nem cáfolta, hogy támogathatónak látja Sólyom László jelölését a köztársasági elnöki posztra. „Sólyom megválasztása azt jelentené, hogy a koalíció nem volt képes parlamenti többségével gazdálkodni, ez a baloldal kudarca volna – de nem a köztársaságé” – fogalmazott. Aláhúzta: a Sólyom által vezetett Alkotmánybíróság messze jobb teljesítményt nyújtott, mint a rendszerváltás többi intézménye. „Sólyom biztosan azok közé tartozik, akik alkalmasak a köztársasági elnöki posztra”

Az SZDSZ volt elnöke kifejtette: a Fidesz szimpátiaszavazását „talán arra találták ki, hogy gyengéd nyomást gyakoroljanak Mádl Ferencre, akit szívesebben látnának az államfői poszton, és persze mindjárt a nép barátjának szerepében is tetszeleghetnek”.

Kis emlékeztetett: az MSZP által fontolóra vett jelöltek közül az SZDSZ kettőről nyilatkozott úgy, hogy támogatni tudná, s ez a két személy Bárándy Péter és Glatz Ferenc. Bárándy az MSZP–n belül nagyon kevés szavazatot kapott, az ő elindítása megalázná a szocialistákat, míg Glatz közös jelölésének hírét a liberális közvéleményben fogadta felzúdulás – fejtette ki Kis, megismételve: arra az eshetőségre is föl kell készülni, hogy a harmadik fordulóból Sólyom kerül ki győztesen. Hangsúlyozta: „A baloldal önmagát járatná le, ha sértetten és ellenségesen reagálna Sólyom esetleges győzelmére.”