Ekho: alkotmányossági aggályok – Egyeztetés a szakmával

Alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást bizonyos tevékenységi körök esetében kötelezővé tennék. Az ekho bevezetésének számos homályos pontja van, a tárcánál nem tudták megmondani például azt, hogy az ekhózók számíthatnak-e munkanélküli segélyre, s egyáltalán munkaviszonynak számít-e az ilyen jogviszony. A kormányszóvivő ma bejelentette: megkezdődtek az egyeztetések a szakmai érdekképviseleti szervekkel az ekho bevezetésének tervéről.

Szeptember 1-jétől vezetné be a kormány az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho). Az érintettek köre több százezerre tehető. A kényszerűségből színlelt szerződéssel munkát vállalók problémájára gyógyírként szánt ekho koncepciójának számos homályos pontja van, ráadásul nagy eséllyel fennakad az Alkotmánybíróság rostáján, már a tevékenységek szerinti differenciálás miatt is. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a 35 százalékos ekho magában foglalja az szja, a munkáltatói egészségügyi és nyugdíjjárulék és a munkavállalói nyugdíjjárulék terhét.

Munkaadói és munkavállalói járulékra, valamint a munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási járulékra nem terjedne ki az ekho. Azt a Pénzügyminisztériumnál sem tudták megmondani, hogy az ekhózók számíthatnak-e munkanélküli segélyre, az azonban biztosnak tűnik, hogy az alacsonyabb egészségügyi járulékfizetés miatt nem járna táppénz, valamint gyes. Az ekhózó egyéb, a munka törvénykönyve által biztosított intézményeket, például fizetett szabadságot sem élvezhetne.

A bizonytalan pontok közé tartozik az is, hogy az ekhóhoz tapadó jogviszony munkaviszony-e vagy inkább a vállalkozói jogviszonyhoz állna közelebb. A PM szerint ezt követően is számlázniuk kellene az ekhózóknak, csak a számla nettó összege után 35 százalékos adót vonnának, vagyis a kiszámlázott összeg munkabérként viselkedne. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a munkaadónak, illetve a megbízónak a megbízói jogviszonyhoz képest a kockázat csökkenése, a munkaviszonyhoz képest pedig az alacsonyabb közteher miatt érhetné meg az ekho szerinti megállapodás. A most még 15 százalékos eva hozzávetőleg havi 150 ezer forint jövedelem esetén jelent az ekhóval megegyező terhelést (a minimálbér járulékterheit és az iparűzési adót is beleszámítva). Munkaviszony esetében összesen 13,5 százalékos járulék és 0-18-38 százalékos szja terheli a magánszemélyt jelenleg, az adójóváírás intézménye, valamint a 38 százalékos kulcs azonban korántsem biztos, hogy megmarad.

A Napi Gazdaság információi szerint felvetődött az is, hogy kötelezővé tennék az ekhót bizonyos tevékenységi körök esetében, ami jogi és adózási szakértők szerint egyaránt alkotmányossági aggályokat vetne fel. A szerződéses szabadságot ugyanis egyetlen tevékenység vagy szakma esetében sem lehet korlátozni, emellett aggályos lehet, hogy ily módon eleve korlátozódna az ekhózók által elérhető egészségügyi szolgáltatások köre. A lap által megkérdezett szakértők aggályosnak tartják, hogy tevékenységek szerint differenciálná a koncepció a járulék- és adófizetés mértékét. Egy alkotmánybírósági határozat szerint a differenciálás csak akkor engedhető meg, ha szignifikáns csoportképző ismérveket sorol fel a jogszabály, a tevékenység pedig nem számít ilyennek.

Ha a leendő adóhoz kreálnak egy speciális jogviszonyt, amely átmenet a vállalkozás és a munkaviszony között, félő, hogy továbbra is fennmarad a színlelt szerződésekkel kapcsolatos bizonytalanság – mondta a Világgazdaságnak Trinn Gábor ügyvéd. Meglátása szerint a jogviszonyt meghatározó feltételek pontos kimunkálása mellett azt is rögzíteni kellene, hogy itt nem alkalmazhatók az adó- és munkaügyi ellenőrző szerveknek a jogviszony átminősítésére vonatkozó jogosítványai. Ugyan a feltételek nem ismeretesek, de nyilvánvalóan nem kerülhetnek a körbe az egyértelműen vállalkozásra vagy megbízásra irányuló szerződések, vagyis azok, amelyek nem tartalmaznak munkaviszonyra utaló elemeket.

Az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint megoldhatatlan, hogy csak a színlelt vállalkozók válasszák majd ezt a foglalkoztatási formát. Vadász Iván az Info Rádiónak elmondta: jogtechnikailag megoldhatatlan, hogy csak azok válasszák ezt a jogi formát, akik most is színlelt szerződés keretében végeznek munkát, és hogy ez a kör ne legyen szélesebb.

Ha az Alkotmánybíróság előtt elvérzik a koncepció, a javaslatot a kormány még mindig pozitív próbálkozásként kommunikálhatja, a cselekvés valós kockázata nélkül – mondta egy neve elhallgatását kérő szakértő a Napi Gazdaságnak.

A mai kormányszóvivői tájékoztatón újra napirenden volt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Batiz András kormányszóvivő bejelentette: elindultak az egyeztetések a szakmai érdekképviseleti szervekkel az ekho koncepciójáról. Hozzátett, hogy élesen meg kell majd különböztetni az ekhóban dolgozókat a vállalkozói formától, mivel a félúton lesz munkaviszony és vállalkozói lét között.

Forrás: Napi Gazdaság, Világgazdaság, Info Rádió, hirado.hu