Évtizedes huza-vona után most jutottak el oda a felek, hogy végleges költségelszámolást készítsenek a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. A költségek, károk meghatározásának kulcsszerepe lehet az erőműben termelt, s eddig csak Szlovákiának jutó áram elosztásában. A bősi tárgyalások gazdasági munkabizottságának tárgyalásain körvonalazódni látszik, hogy Szlovákia és Magyarország hozzávetőlegesen 70-30 százalékban járult hozzá a beruházáshoz. Ugyanakkor a szlovák területen levő vízlépcsőt 1992-es elkészülte óta Pozsony működteti, így az áramtermelésből is egymaga részesedik – számol be a Magyar Hírlap.
A bizottság másik fontos feladata a Duna egyoldalú elterelése révén keletkezett természeti károk felmérése. Magyarország kormányhatározatban nyilvánította ki, hogy nem épülhet alsó vízlépcső, a szlovák fél az elmaradt áram-mennyiséget, valamint az erőműre és egyéb létesítményekre fordított többletkiadásokat kéri rajtunk számon. Magyarország ugyanakkor a Duna elterelése okozta szigetközi természetpusztulást sorolja a veszteségek közé. A nemzetközi bíróság arra kérte a feleket, hogy mondjanak le kölcsönösen kártérítési igényükről – teszi hozzá a lap cikkírója.
A felek eredetileg ötven-ötven százalékban határozták meg a beruházási és az áramtermelésben való részesedést. Mivel Magyarország azonban 1989-ben felfüggesztette az építkezést, három évvel később pedig felmondta a szerződést, az arányok megváltoztak. Pozsony jelentős többletkiadásokat vállalva, a Duna elterelésével egymaga fejezte be a vízlépcső kivitelezését.
(Magyar Hírlap)
fővárosi törvényszék
Itt az újabb hajmeresztő részlet: így akarja elérni Magyar Péter, hogy betiltsák az újságot, ami az adóterveiről ír
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!