Nem kívánatos a magyar turista Szlovákiában?

Magyarországot egyelőre nem tekinti célországnak a szlovák kormány abban a múlt hónap végén indított marketingkampányban, melynek célja az ország határon túli népszerűsítése. Az országimázs-javító kampánnyal a turizmus kívánják fellendíteni.

A kampány két részből áll: az egyik egy új logó kialakítására irányul. Ennek segítségével az ország határain belül, és azon kívül is népszerűsítenénk Szlovákia turisztikai lehetőségeit – mondta a Hídlapnak Maros Havran, a gazdasági minisztérium sajtószóvivője. A logó egy háromszínű pillangó, amelynek szárnyain népművészeti elemek fedezhetők fel. Csehországban már megkezdődött a reklámfilmek vetítése, a közeljövőben pedig Lengyelországban és Hollandiában is bemutatják.

Egy felmérés szerint az idén szlovák szempontból ez a három ország rendelkezik a legnagyobb turistapotenciállal, vagyis itt várható leginkább érdeklődés a szlovákiai turisztikai ajánlatok iránt. Természetesen a jövőben az országimázst nem csak erre a három országra összpontosítják majd. Úgy tűnik azonban, hogy Pozsony megválogatja, kik azok, akikre turistaként számot tart: a szóvivő tájékoztatása szerint ugyanis a szomszédos Magyarországon egyelőre nem terveznek televíziós reklámkampányt.

A stratégia már csak azért is érdekes, mivel a magyar turisták – köztük nem kevesen bevásárló-turisták – jelentős mértékben járulnak hozzá a dél-szlovákiai régiók turisztikai bevételeihez. Ráadásul a Szlovákiába látogató magyarok között a Tátra máig népszerű. A Mol Rt. jelentős anyagi támogatást gyűjtött össze tankoló autósok közreműködésével a tavalyi viharban elpusztult Tátrai Nemzeti Park megmentéséhez. Az így befolyt pénz túlnyomó többségét egyébként magyarországi járművezetők adták össze, Magyarországon.

A kampány másik részében a GfK közvélemény-kutató ügynökség segítségével Németországban és Hollandiában végzett felméréseiből korábban kiderült, hogy a megkérdezett potenciális turisták többsége Szlovákiához semmit nem tud társítani. Pavol Rusko gazdasági miniszter szerint éppen itt volt az ideje annak, hogy elindítsák a nemzetpropagandát. A reformoknak köszönhetően amúgy is gazdasági fellendülését éli az ország, így most kell kiaknázni a turizmus kínálta lehetőségeket.

A felmérésekből egyébként világosan kimutatható, hogy Szlovákia látogatottsága 1993, vagyis a cseh-szlovák szétválás után jelentősen csökkent. Szakértők szerint a környező országok sokkal hatékonyabb marketinggel rendelkeznek. Szlovákia vonzóereje elsősorban természeti adottságaiban, az élő hagyományokban és a műemlékek területén van. Maros Havran elmondta, hogy az uniós strukturális alapokból több mint kétmilliárd koronát merítenének az infrastruktúra fejlesztésére, 700 millió koronát pedig magára az országimázst építő reklám-hadjáratra költenének.

Szlovákiai idegenforgalmát az elmúlt években számos bírálat érte. Az illetékesek szemére vetették, hogy nem használják ki kellőképpen az ország természeti adottságait a turizmus céljaira. A gazdasági tárca által közzétett adatok viszont arról tanúskodnak, hogy az idei első negyedév eredményei messze túlszárnyalták az elvárásokat. A Tátrát ért természeti katasztrófa ellenére az idegenforgalom bevételei 9,21 milliárd koronára rúgtak, amely a tavalyi adatokhoz képest 52,4 százalékos növekedést jelent. Emellett a lakosság devizakiadásai elérték az 5,16 milliárd koronát, amely 15,6 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedév hasonló időszakában. Az idegenforgalom negyedéves egyenlege 4,05 milliárd korona, 56,4 százalékkal jobb, mint tavaly ilyenkor. Az összbevételek legnagyobb tétele, összesen 97,1 százaléka az egyéni turizmusnak köszönhető.

Forrás: Hídlap