A Magyar Rezidens Szövetség konferenciáján az államtitkár hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ennyien el is mentek külföldre dolgozni. Megjegyezte: arra nincs adata a minisztériumnak, hogy ténylegesen hány orvos helyezkedett el külföldön. Kapócs Gábor egy 2001 őszén, 1.200 egészségügyi dolgozó bevonásával készült felmérést ismertetve elmondta: a külföldi munkavállalás okaként első helyen a magasabb fizetést, második helyen a jobb életminőséget jelölték meg, és dobogós helyet „szerzett” a jobb munkafeltétel is.
Felmérések szerint 150-200 ezer nettó havi kereset esetén nem mennének külföldre a magyar orvosok.
A külföldi orvoshiány okát, tehát, hogy van betöltetlen álláshely az unió több országában is, azzal magyarázta, hogy más országokban visszafogták az orvosképzést, amelynek hatása ezekben az években jelentkezik, és elsősorban hétvégi és ügyeleti munkára lenne igény az unió területén.
Egy 2003-as statisztika szerint az engedélyezett orvosi állások száma 33.537 volt, az üres helyek száma pedig 2.432 – ismertette az államtitkár. Az „orvosellátottság” területén is egyenlőtlenségek vannak, hiszen a 10 ezer lakosra jutó orvosok száma országosan 37,8, Budapesten 82,1, Kelet-Magyarországon 56,2, a Dél-Alföldön 33,8, és Észak-Magyarországon csak 25 orvos jut 10 ezer lakosra.
Az orvoshiányra térve Kapócs Gábor elmondta: jelentős a szakemberhiány a kórházi ellátásban, ahol 12.155 állás van, amelyből 11.425 álláshely betöltött. A járó beteg és háziorvosi szekciót nézve az előbbinél 500, az utóbbinál 68 a betöltetlen státusok száma, amelyek betöltése elsősorban a kistelepüléseken és a hátrányos helyzetű régiókban probléma.
(stop.hu)
program
„Magyar Péterre a lakáskulcsomat sem bíznám, nemhogy az országot”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!