A rendszerváltozás előtti két évben a Fideszt a nem integrálható, ellenséges szervezetek között tartotta számon a KISZ első vonala, amelyhez akkoriban Gyurcsány Ferenc is tartozott – közölte lapunkkal Fráter Olivér történész, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet munkatársa. A kutató elmondta: kizárható, hogy a lapunk hétfői számában közzétett 1988–89-es dokumentumok hamisítványok volnának.
A rendszerváltozás előtt magas KISZ-pozíciókban lévő Gyurcsány Ferenc alternatív szervezetekről szóló levelei a Baranya Megyei Levéltár KISZ-anyagai között találhatók. Az MSZMP KB közigazgatási és adminisztrációs osztályának (KAO) vezetője által jegyzett, a Politikai Bizottság (PB) számára küldött javaslata az országos levéltárban őrzött PB-jegyzőkönyvek között szerepel. Nem érdektelen a múlt és a jelen összevetésénél, hogy a fideszesek büntetőeljárás alá vételét szorgalmazó KAO egyik helyettes vezetője Tóth András volt, aki most a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős politikai államtitkár.
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumok azt látszanak igazolni, hogy 1988-ban Gyurcsány Ferenc még egészen másként értékelte az akkori fiatal demokratákat, mint ma. A volt KISZ-káder a minap a parlamentben úgy fogalmazott a Fidesz elnökéről: „… azt hiszem, hogy méltatlan egy demokratikus politikushoz, méltatlan ahhoz a politikushoz, akinek ’89–90 nagy-nagy változásában ígéretes demokrataként még szerepe volt”.
A miniszterelnök – a KISZ Pécs városi bizottságának titkáraként, 1988. augusztus 17-én – a következőket írta a pécsi felsőoktatási intézmények KISZ-titkárainak: „Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz-csoportokat.”
Másik levelét már a KISZ KB titkáraként írta a célból, hogy „a közéletben előforduló alternatív szervezetekről összefoglaló tájékoztatást” adjon, „összegyűjtött információk” alapján, a „párbeszéd” szellemében. Fráter történész kijelentette, ez utóbbi levél nem a Fideszről szól, e szervezettel ugyanis nem kezdett párbeszédet a diktatúra, mert ellenségesnek bélyegezte.
Az MSZMP Politikai Bizottsága gyakran tűzte napirendjére a Fiatal Demokraták Szövetségével kapcsolatos teendőket. Ezek összhangban állnak a Fidesz gyurcsányi megítélésével. A PB 1988. április 6-i jegyzőkönyve szerint a bizottság leszögezte: „tudomásul veszi, hogy a kezdeményezőket rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítik”. A rendőrhatósági figyelmeztetést többek között Orbán Viktor és Kövér László szenvedte el április 8-án.
Ugyanazon év május 2-án a KAO újabb Fidesz-ellenes eljárási javaslatait tárgyalja a Politikai Bizottság. A KAO anyaga megállapítja, hogy „a szövetség létrehozása és tevékenysége alkotmányos rendbe ütközik”. Visszatekintőleg szó esik a KAO-anyagban „ismételt hatósági figyelmeztetésről” is, melyet a Fővárosi Főügyészség végzett el április 22-én. Lapunknak Fráter itt rámutatott a bomlasztás mint tipikus titkosszolgálati technika igénybevételének alkalmazására.
– Látható, hogy az intézkedések között a politikai megfélemlítés, bomlasztás módszere, az igazságügyi, a nyomozó és állambiztonsági hatóságok kombinált fellépése egyidejűleg volt tapasztalható – állapította meg a Hamvas Béla Intézet kutatója.
A KB közigazgatási és adminisztrációs osztálya – amelynek vezetője Varga Péter, egyik helyettes vezetője pedig az a Tóth András, aki ma a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár – határozati javaslatként ajánlja a PB-nek: „Javasoljuk, a Politikai Bizottság értsen egyet a büntetőeljárás megkezdésével. (…) Feltételezésünk szerint, a büntetőeljárás elrendelése további jelentős polarizációt vált ki az érintettek körében.” Ugyancsak a határozati javaslat része „a szervezők egzisztenciális érdekeire ható intézkedés”, ami Fráter kommentárja szerint a fideszesek ellehetetlenítését célozta.
Batiz értelmezése.
