Éger István: Sötét új esztendő vár az egészségügyre

Sötétnek látja az egészségügyi intézmények jövő évi gazdálkodását a Magyar Orvosi Kamara elnöke, mert az nem tartalmazza a megnövekedett működési költségek fedezetét. Az OEP főigazgatója, Kiss József pedig úgy véli: megfelelő finanszírozási technikák szükségesek ahhoz, hogy a betegellátás színvonala ne sérüljön.

A hétfőn elfogadott költségvetés szerint az egészségbiztosító jövőre 1535,9 milliárd forintból gazdálkodhat, a tervezett hiány 31,8 milliárd – mondja a Világgazdaság szerint Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. A minisztérium költségvetési fejezetében pedig 10,56 milliárdot hagytak jóvá. A munkáltatók által fizetendő egészségügyi hozzájárulás csökkentése miatt már az idén 60 milliárd forint körüli összeggel csökkent az egészségbiztosítási alap költségvetése, az pedig, hogy jövő novemberben megszüntetik ezt a közterhet, összességében 140 milliárdos kiesést jelent. Számolni kell az áfa ötszázalékos csökkenésével, ám ennek kedvező hatása is lesz a kórházi beszerzésekre. A főigazgató jelentősnek tartja, hogy a nyugdíjasok és a magukat biztosítani nem tudók után a központi költségvetés 304 milliárd forintot utal át az egészségbiztosítónak. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert megalapozza a biztosítási elvet, hogy mindenki után fizessenek járulékot.

A főigazgató úgy fogalmazott: korlátozott pénzügyi keretek mellett megfelelő finanszírozási technikák szükségesek ahhoz, hogy a betegellátás színvonala ne sérüljön. A költséghatékony gazdálkodás egyik kitörési pontja a járóbeteg-szakellátás fejlesztése annak érdekében, hogy a szakmailag engedélyezett beavatkozásokat kórház helyett ambulánsan végezzék el. S mivel a tb-díjazás mindkét esetben egyforma, a kórház érdeke az, hogy fölöslegesen ne fektesse be a betegeket. A főigazgató kiemelte az onkológiai betegellátásban történt változást. E szerint az onkológus szakma által kijelölt intézmények láthatják csak el a betegeket. A költségek fedezetét az e célra akkreditált intézmények az orvosi szakma által végzett ellátás alapján kapják a tb-től.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az egészségügy issza meg a levét annak, hogy a kormány nem készített választási költségvetést. A Magyar Orvosi Kamara elnöke sötétnek látja az egészségügyi intézmények jövő évi gazdálkodását, mert az nem tartalmazza a megnövekedett működési költségek fedezetét. Ám azt biztatónak tartja, hogy kormánypárti és ellenzéki egészségpolitikusok körében felmerült a bázis alapú költségvetés-tervezés, ennek köszönhetően valóban a szükségleteknek megfelelő kapacitásokat tartják majd fönn a kórházak. A jelenlegi finanszírozási rendszerben a rendelkezésre álló pénzhez igazítják a feladatokat és nem fordítva, ennek végül a beteg a vesztese.

Ám Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke nem látja drámainak a betegellátást jövőjét. Úgy tartja: ha megvalósul a kormány által elfogadott 21 lépéses program, érzékelhető javulás lesz az ágazatban. Szerinte ennek alapja, hogy ne csak az egészségbiztosítási alap kiadásai, hanem a bevételei is átláthatóvá váljanak. Ennek feltétele, hogy mindenki fizessen járulékot, a rászorultak után pedig az állam fizessen. Az elnök ugyan elismeri, hogy feszített lesz a jövő évi költségvetés, de a kórházi és a járóbeteg-szakellátási kassza összevonásától a gyógyintézmények racionálisabb gazdálkodására számít. Szerinte ahhoz, hogy a kórház helyett ambulánsan lássák el a betegeket, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az ezt ösztönző érdekeltségi rendszert kell bevezetnie. Persze nem hagyható figyelmen kívül a betegek szociális helyzete, ugyanis csak akkor lehet 24 órán belül hazaengedni a betegeket, ha ehhez megfele-lőek az otthoni körülményeik – írja a vg.hu.

A jövő évi költségvetés nem teszi lehetővé az orvosi keresetek számottevő növelését. Pedig a méltatlanul alacsony fizetések és a helyenként rossz munkafeltételek miatt már most is egyre több orvos hagyja el a pályát, az itt maradók tetemes hányada pedig már túl van a nyugdíjkorhatáron vagy megközelíti azt. Az Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint több mint másfél végzős évfolyam létszámával megegyező az orvoshiány, ez 7-10 nagy szakrendelő orvoskara. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a 2004. évi 740 fős keretszámot ebben az évfolyamban 900-ra emelték, s jövőre további 66-tal bővül a felveendők köre. Ám mint azt Éger István, a MOK elnöke mondja: a rövid távú kilátások nem kecsegtetők, ezt jelzi, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás óta 1026 orvos kért külföldi munkavállalásához igazolást, okként a magasabb béreket jelölték meg. Az orvoshiány nem csupán a betegellátás rovására megy, de komoly gazdasági veszteség is, hiszen becslések szerint az orvosok alapképzése 12-14 millió forint, s további 6-8 millióba kerül a szakorvossá válás.
Schvarcz Tibor azonban tartalékot lát az egészségügyi intézményekből elvándoroltak körében. Azt reméli, hogy az ágazat háttériparában dolgozó doktorokat – a jövedelmek rendezésével és a munkakörülmények javításával – vissza lehetne csábítani a kórházakba – olvasható a vg.hu-n.