Ukrajna terve a Tisza támogatása, az energiabiztonság és rezsivédelem gyengítésével

Nincs energiabiztonsági krízishelyzet, és nem is lesz – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kabinet több ellenlépést is kilátásba helyezett.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Fotó: MTI

Czepek Gábor közölte: Megvannak azok a biztonsági előírások, mechanizmusok, amelyekkel biztosítják az ország energiaellátását, kiváló biztonsági kőolaj-készletezési rendszer van, és felszabadítottak 250 ezer tonna kőolajat, amely biztosítja az ország ellátását. Az államtitkár elmondta, egy szövetség részét képező országgal, Magyarországgal szemben egy a szövetségbe igyekvő ország, Ukrajna olyan lépést tesz, amelyet háborús felek tesznek egymással, leállítja az energiaellátást. A szövetség agyközpontja, Brüsszel pedig nem a tagország, hanem egy külső ország érdekeit nézi – tette hozzá.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Szerinte világossá vált, hogy mi Ukrajna mesterterve: 

a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítése, ezáltal pedig a magyar kormány gyengítése, mert gyenge kormány nem tud választást nyerni, a Tisza-kormány pedig beengedné őket az unióba.

Kitért rá, hogy két jogi előírást kell betartani: az egyik az európai társulási megállapodás 276. cikkelye, amely kimondja, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti a tagok energiabiztonságát, a másik a 2022/879-es EU-rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf vezetéken orosz kőolajat át kell engedni.

Szólt arról is, hogy 

Magyarország három lehetőséggel élhet: leállította a dízelellátást Ukrajnába (ez az ukrán dízelforgalom körülbelül 10 százalékát jelenti), nem járul hozzá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segélycsomag garanciarendszeréhez, amíg nem érkezik olaj Ukrajnából. A harmadik, még meg nem lépett lehetőségként az államtitkár a villanyellátás leállítását említette, kiemelve, a villany- és gázszektorban az ukrán import 45 százalékát Magyarország biztosítja. 

Mint mondta, 3 milliárd köbméter gázról van szó, ami 3 millió háztartás ellátására elég, a továbbított áram pedig egymillió háztartást lát el.

Azzal kapcsolatban, hogy Horvátország nem akar orosz olajat szállítani, Czepek Gábor azt mondta, a horvát Janaf vezetéken eddig még soha nem érkezett 2 millió tonnánál több kőolaj évente (ez az orosz Barátságon évi 5 millió tonna), a horvátok szerint a vezeték képes erre, de ezt még igazolni kell, emellett, 

a helyzetet kihasználva nyerészkednek a szállítási díjon.

  Czepek Gábor közölte, hogy az Európai Bizottság február 25-ére egyeztető ülést hívott össze Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével.

Borítókép: Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI)