Kövér László az Index internetes portálnak adott hosszú interjúban kijelentette: nem véletlen, hogy a MIÉP-Jobbik alakulat fellépését olyan időszakra időzítették amikor egyfajta értetlenség vagy ingerültség söpört végig a Fidesz parlamenti döntésének eredményeképpen a radikális nemzeti elkötelezettségű szavazók körében. A Fidesz képviselők egy jelentős része ugyanis megszavazta Románia EU-csatlakozását. Kövér – aki teljesen értelmetlennek nevezte ezt a kérdést Magyarországon elsőként napirendre tűzni – szerint a kormány időzítése sem volt véletlen. Orbán Viktor sokat támadott igen szavazatát azzal magyarázta a fideszes politikus, hogy a pártelnöknek, aki az Európai Néppárt alelnöke is, nem volt más választása, mint az igen gombot megnyomni, így helyesen döntött.
Pillanatnyilag kevésbé vadásznak rá
Saját politikai szerepéről úgy vélekedett, hogy bár nem szerepel kevesebb rendezvényen, mint korábban, most kevésbé vadásznak rá, pillanatnyilag nem annyira érdekes, hogy hol és mit mond. A 2002-ben elmondott „köteles” beszédét abból a szempontból hibának értékelte, hogy nem számolt azzal , hogy mondatokat ki lehet ragadni szövegösszefüggéséből, de olyan mondatokat is az ember nevéhez lehet kötni, amelyeket ő soha nem mondott. A 2002-ben elszenvedett Fidesz-vereség fő oka az volt szerinte, hogy míg az MSZP háromszázezer új szavazót tudott mozgósítani – az azt megelőző négy évben folytatott permanens gyűlöletkampányán keresztül óriási indulati energiákat halmozva fel bennük –, közben a Fidesz még azokat sem tudta elvinni, akik egyébként rájuk szavaztak volna.
A mai magyar sajtóviszonyokat elemezve arra a következtetésre jutott, negyedannyi esélye van annak, hogy egy Fidesz által közölni kívánt hír, gondolat, üzenet eljusson a címzettekhez, mint ha ugyanazt az MSZP vonatkozásában vizsgáljuk. „Ha Rogán állít valamit – arról nem, de az erre válaszul adott Nyakó-féle cáfolatról egészen biztosan értesül a nagyérdemű” – mondta Kövér László.
Ugyanakkor úgy vélte, a magyar médiaintézmények szerkezete adott, és adna arra esélyt, hogy olyan médiaszerkezet alakuljon ki, amelyikben különböző értékrendek, társadalmi csoportok, szubkultúrák megtalálják a maguk csatornáit, és egyenlő esélyekkel férnek hozzá a nyilvánossághoz. Szerinte ez csupán elszánás, döntés kérdése.
Most a demokrácia megcsúfolása zajlik
Kövérnek nemrég szemére vetették, hogy egyszer elismerően szólt Horn Gyuláról, aztán nem sokkal utána hazaárulónak nevezte. A Fidesz politikusa szerint Horn és generációja – bár tele van múltbeli bűnökkel –, amit 56 végén tett, ahol állt, azt meggyőződésből tette, tehát hitt valamiben. „A Leisztingerekről, Kókákról, a Gyurcsányokról nem tudom elképzelni, hogy a büdös életben hittek valamiben, ami az anyagi világon túl van” – jelentette ki Kövér. Hozzátette még, hogy Horn Gyula nem – vagy csak ritkán, például az önkormányzati választójogi törvény elfogadtatásával – élt vissza a kétharmadosnál nagyobb parlamenti többségével. Nem verte szét tudatosan az államot maga körül, mert még annak a politikusgenerációnak a tagja, amelyik kormányozni akart a formális demokratikus struktúrák felhasználásával.
„Ami most zajlik: az állam szétverése, kiüresítése, eszköztelenítése, eladósítása, vagyontalanítása – mindennek az a célja, hogy az informális hatalom legyen az egyetlen reális hatalom: a pénz, a kapcsolati tőke és a – szó szoros értelmében vett – hálózat. Ez a demokrácia megcsúfolását, sőt, a halálát jelenti” – mondta.
Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait porig alázták
Az úgynevezett Mucuska-üggyel kapcsolatban Kövér László –aki a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is –, képtelenségnek nevezte, hogy bárki nemzetbiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalával, pláne külföldre juttatásával vádolja meg. Az egész ügyet „rettentően kínosnak és szégyenletesnek” tartotta, amellyel „Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatait porig alázták”. Kövér szerint egyébként az ügyben az a lényeg hogy hogyan férkőzhetett a magyar kormány több tagjának bizalmába egy másik ország hírszerzésével gyanúba hozható személy, illetve hogyan lehetséges az, hogy nincs ennek következménye.
Ebben az ügyben – a fideszes politikus szerint – Tóth András államtitkár nyíltan visszaélt a nemzetbiztonsági törvény által biztosított jogosítványokkal, illetve személyiségi és adatvédelemhez fűződő jogokat vett semmibe. Az a szomorú – mondta Kövér –, hogy „egyetlen baloldali értelmiségi sem visított és kezdett „telefonok surrogásáról” szónokolni, aki annak idején a Demokratikus Charta környékén úgy érezte, hogy ki kell nyitni az esernyőjét, mert barna eső hullik”.
Tamás Gáspár Miklósnak egy 1990 előtti Beszélőből származó klasszikus tagadó kérdését idézte Kövér: lesz a bolsevik kutyából demokratikus szalonna? Nem – válaszolt a kérdésre.
A bizottsági elnök úgy látja, az őrző-védő, magánnyomozó, információszerzéssel, -értékeléssel foglalkozó magáncégek jelentős része mögött tulajdonosként, vezetőként azok az emberek állnak, álltak, akiket az MDF-kormány idején raktak ki a szolgálatokból, mert politikailag vállalhatatlanok voltak. Ezeknek a cégeknek egy része a mostani kormánynak dolgozik – jelentette ki a politikus.
„A szociáldemokráciához nekem sokkal több közöm van, mint Gyurcsány Ferencnek”
Kövér az interjúban elmondta, hogy sosem gondolta magát szociálliberálisnak, bár az ilyen meghatározásoknak soha nem tulajdonított sok értelmet. Viszont szociális érzékenysége a Fideszen belül az elejétől fogva ismert volt. Apai nagyapja és nagyanyja szociáldemokrata érzelműek voltak. Nagyapjának a szociáldemokrata párt pápai szervezetében a Bethlen-Peyer paktumot követő megszervezésétől jogfolytonos volt a párttagsága haláláig, 1989-ig, igaz, nagymamáját, a '48-as pártegyesülést megelőző tagrevízióval, mint „klerikális elhajlót”, kirakták a pártból. Így aztán „a szociáldemokráciához nekem sokkal több közöm van, mint Gyurcsány Ferencnek” – mondta Kövér, aki szerint szociáldemokrata „öregapja”, soha nem énekelte volna „együtt az Internacionálét Weiss Manfréddal”.
Kövér a liberalizmusról úgy vélekedett, hogy az abban a pillanatban veszíti el a hatóerejét, mint politikai irányzat, amikor a liberális értékek beépülnek a politikai rendszer működésébe. „Ezért annak, amit ma az SZDSZ képvisel, semmi köze a magyar liberális hagyományokhoz”.
A reprivatizáció kevésbé lett volna igazságtalan
Kövér László úgy látja, hogy – bár nehéz bevallani –, az állami tulajdon lebontása kérdésében annak idején a kisgazdáknak volt igazuk: a reprivatizációból kellett volna kiindulni. Szerinte ez semmivel sem okozott volna több káoszt, mint a kárpótlás és a privatizáció, viszont kevésbé lett volna igazságtalan.
December 5. óta nincs kivel beszélni a „túloldalon”
Kövérnek már nincs „kedvenc” politikusa a politikai élet másik oldalán. „Olyan is kevés van, aki egyáltalán nem irritál, ha a közelébe kerülök, amit egyébként nagyon sajnálok, hogy így alakult” – mondta. Tavaly december 5. óta nincs miről beszélni és nincs kivel – jelentett ki. Kövér szerint akikkel a kezdetekkor még szót lehetett érteni, azokat vagy kizárták, vagy önként kiszálltak, vagy „bedarálták” őket, már nem akarnak semmi mást, csak képviselők maradni.
Kövér azt mondta, hogy a sárdobálás bizonyos szempontból elválaszthatatlan a politikától, bár a politikai kultúrája válogatja, hogy ez milyen szintet ér el.
(index.hu)
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
