Minden évben vannak különös napok, az év utolsó parlamenti ülésnapja is ilyen, ma van a 2005-ös esztendő utolsó parlamenti ülésnapja. Ilyen napokon élesebbek a körvonalak, mintha jobban áttetszőbbek lennének a dolgok. Ma választ kaphatunk arra a kérdésre, támogatja-e az országgyűlés, illetve, ki az aki, támogatja a változást – kezdte napirend előtti felszólalását Orbán Viktor. „Az elmúlt hetek során több fontos, a Nemzeti Konzultáció tapasztalatai alapján, az emberek mindennnapi élete szempontjából számára fontos javaslatokat nyújtottunk be a parlament elé: benyújtottuk a nemzeti vagyonszerződést, a nemzeti garaciatörvényt, a luxusprofit elleni javaslatot, valamint a munkahelygarancia törvényjavaslatot” – mondta hétfőn a Fidesz elnöke.
Hozzátette: e négy javaslat együtt egy csomagot alkot, a Változás 2006 csomagját, amelyet a „remény csomagjának” nevezett. Orbán szerint „minden évben, mint minden választási évben nagy remények támadnak fel, remények: hogy a rossz dolgokat elvetjük, a jó dolgokat pedig határozottan megváltoztathatjuk. Ilyenkor, a választások évében azért támadnak fel a remények, mert mindenki szabadon választhat magának jövőt. Mindenki büszke lehet, felemelt fejjel járhat, mert ezekben az esztendőkben megtapasztalhatja, hogy szabad országban él, amelyben ő dönt a jövő felől.”
„A Változás 2006 csomag új lehetőségeket teremt, ezért bíztatom önöket, hogy szavazzuk meg együtt, teljes egyetértésben. A csomag legfontosabb elemeit, melyek a ma elfogadásra kerülő költségvetési törvényhez kapcsolódnak, módosító indítványok formájában már benyújtottuk. Ma tehát szavazni fogunk mindannyian arról, hogy elfogadjuk e a Változás 2006 csomag legfontosabb elemeit” – fogalmazott Orbán Viktor, aki felszólalásának végén azt javasolta: „a korábbi pártvitákat maguk mögött hagyva tegyék meg azt, hogy az utolsó ülésnapon szavazzanak a változásra.
Előzőleg egy létező közös álomról, „egy békében és prosperitásában élő földrészről vizionált napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök, aki a brüsszeli uniós költségvetési vitáról tájékoztatta a T. Házat. Gyurcsány büszkén hangsúlyozta, Magyarország volt péntek éjjel az utolsó tárgyaló csapat, és végül nyertesként és kedvezményezettként került ki.
Gyurcsány: Magyaroroszág az uniós költségvetési vita nyertese
Az uniós költségvetési vita nyertesének és kedvezményezettjének nevezte Magyarországot hétfői napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök A fejlődés biztonsága című felszólalásában az Európai Tanács brüsszeli ülésén történtekről számolt be az Országgyűlésnek. A miniszterelnök mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak, akik végig azt az álláspontot kéviselték, hogy „Magyarországnak szüksége van egy olyan költségvetésre, amiben kifejezésre jut a közös cél, ugyanakkor valamennyii tagállam képes megfogalmazni saját céljait. A miniszterelnök megköszönte a szakértők, a parlamenti pártok – köztük az ellenzék – támogatását és együttműködését, amit a vita során tanúsítottak.
Magyarország a költségvetési tárgyalások folyamán háromszor mondott nemet a brit elnökség által előterjesztett javaslatokra – fogalmazott a miniszterelnök, aki elmondta, „csütörtök este még nagyon messze voltunk a megállapodástól, s péntek éjjel utolsóként még Magyarországgal tárgyalt az Európai Unió”. Magyarország nemcsak nemet mondott, de elmondta javaslatait, ahogyan át lehet hidalni a meg nem egyezés konfliktusait.
Javaslatunk arra vonatkozott, hogy több forrás kell, ezeket úgy kell szétosztani, hogy abból jobban részesedjenek az újonnan csatlakozott tagállamok, és a szolidaritás eszménye kell hogy a költségvetést áthassa. Ne nekünk kelljen alkalmazkodnunk a költségvetéshez, hanem annak hozzánk. A megállapodás az utolsó pillanatban, pénteken éjjel jött létre, mi voltunk az utolsó tárgyaló csapat – hangsúlyozta többször is Gyurcsány.
A miniszterelnök ezek után egy létező közös álomról, „egy békésben és prosperitásában élő földrészről” vizionált, véleménye szerint éppen ezért nem lehet odáig elmenni a nemzeti akarat érvényesítésében, hogy tudjuk, ennek a földrésznek egy másik tagállamában ez olyan konfliktust okoz, amely már nem szolgálja a közös érdeket. Gyurcsány ezek után egy többféle módon összerakható puzzle játékhoz hasonlította a költségvetési vitát, majd hozzátette: nem végtelen a száma a lehetséges kompriomisszumoknak.
A miniszterelnök továbbá a Magyarország számára kedvező forrásfelhasználási szabályok érvényesülését emelte ki, s a megvívott és megnyert küzdelem eredményeként könyvelte el azt az eredményt, – „melyben a franciákkal értettünk egyet – , hogy ne engedjünk hozzányúlni a magyar gazdák támogatásához, amíg az nem lesz európai gazdák támogatását, ezt elértük”. Magyarországnak olyan ezermilliárd nagyságrendű fejlesztésekre van szüksége, hogy az áll érdekünkben, hogy ezeket a forrásokat úgy használhassuk fel, hogy azok ne kergessék megoldhatatlan nemzeti vállakozásba Magyarországot. A megállapodás révén minden 1 forint európai pénzhez 18 fillér kell majd a magyar költségvetséből, ezt már bírni fogja az ország, s így a fejlesztések 85 százaléka a fejlesztéseknek európai uniós forrásokból fog épülni. hazánk 1 milliárd euróval többet kap az eredetileg beígértnél, ami legalább 2500 kilométer alsóbbrendű út megépítését teszi lehetővé – vélekedett Gyurcsány, aki szerint továbbá Magyarország a következő tíz évben a teljes lakásállomány megújíthatóvá váli, az ennek a költségvetésnek az egyik legnagyobb érdeme
„Az autópályáról lejövünk egyszer, nem állhat az egész ország autópályából, az alacsonyabb rendű utak építése is ugyanúgy nemzeti érdek. Az 1 milliárd euróval több forrás, amit kiharcoltunk, legalább 2500 alsóbbrendű út megépítését, felújítását teszi lehetővé” – közölte Gyurcsány.
Áder reméli, a kormány nem fogja fizetett hirdetésben reklámozni a brüsszeli megállapodást
A parlamenti pártok frakcióvezetői-, illetve helyettesei elégedettségüknek és elismerésüknek adtak hangot felszólalásaikban. Ezt tette Áder János is, majd megemlítette: a kormányfő először még tagadta, hogy fizettek volna a Financial Timesnak a múlt hét hétfőn megjelentetett Magyarország-mellékletért, majd pénteken a gazdasági minisztérium szóvivője már elismerte, hogy húsz millió forintot fizettek ezért. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette, hogy a Financial Timesban megjelenteket idézték magyarországi lapokban feladott egész oldalas hirdetésekben. „Önök húsz millióért vásároltak három kampánymondatot, amit újabb tízmilliókért a hazug kormánypropaganda szolgálatába állítottak” – hangsúlyozta Áder, aki szerint ennek a pénznek jobb helye is lenne. A Fidesz frakcióvezetője elismerve ugyan, hogy a brüsszeli megállapodás jobb pozíciót biztosít Magyarország számára, mint amit az utolsó brit ajánlat tartalmazott arra kérte a kormányfőt, hogy „ne éljen vissza a magyar polgárok tájékozatlanságával„ és „még csak véletlenül se jusson eszébe fizetett hirdetésben reklámozni a brüsszeli eredményt.”
Áder János frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországnak jutó uniós támogatásokkal kapcsolatban ellentmondó számadatok jelentek meg. Közlése szerint míg Veres János pénzügyminiszter egy tévéinterjúban 2, 6 milliárd eurós támogatásról beszélt a következő uniós költségvetési időszakban, Gyurcsány Ferenc viszont 30 milliárd euróról tett említést. A trükkös költségvetési könyvelés után most jön az európai uniós forrásokkal való szélhámoskodás, aminek a vége egy újabb kormányzati sikerpropagandát tükröző fizetett hirdetés lesz? – tette fel a kérdést.
Gyurcsány: a világ vezető gazdasági üzleti lapjának véleményét nem lehet megvásárolni
Külön fejezet foglalkozik Közép-Magyarországgal az uniós költségvetésben – jelentette ki a miniszterelnök az Áder János által elmondottakra reagálva. Gyurcsány Ferenc kiemelte: Magyarország az összes támogatással együtt 35-36 milliárd eurót kap majd a 2007-2013-ra vonatkozó uniós költségvetés szerint. Ugyanakkor megjegyezte: a tárgyalások során nem csak azt kellett figyelembe venni, hogy Magyarország mekkora bruttó támogatásban részesül majd, hanem azt is, hogy ehhez mekkora nemzeti tehertétel jár. Magyarországnak nem az volt az érdeke, hogy a legnagyobb bruttó támogatást szerezze meg, hanem hogy a legjobb nettó pozíciót – mondta a kormányfő, aki szerint Magyarország végül a második legjobb nettó pozíciót érte el az unióban. A Fidesz frakcióvezetője által felemlegetett The Financial Times cikkével kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette: a világ vezető gazdasági üzleti lapjának véleményét nem lehet befolyásolni vagy megvásárolni. „Az, ha valaki a Magyar Rádióban reklámoz, ezzel még nem vásárolja meg – normális esetben, egy demokráciában legalábbis – a Krónika rovatnak a híreit„ – jegyezte meg.
Az azonnali kérdések és válaszok órájában Varga Mihály (Fidesz) azt a kérdést tette fel, kívánja-e a kormány legalább azt a támogatást biztosítani az egyházi oktatási intézményekbe járó gyermekeknek, mint amit egyébként más oktatási intézményekbe járó gyermekeknek megad. Viszontválaszában a miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormány azzal a költségvetéssel ért egyet, amelyet a parlament a mai napon el fog fogadni, személy szerint pedig nincs tudomása alkotmányellenes megkülönböztetésről.
Leszavazták Baráth Etelét
Kovács Zoltán (Fidesz) arról kérdezte Baráth Etele európai ügyekért felelős minisztert, miért van szükség a Nemzeti Fejlesztési Terv házhoz jön program keretében egy négyszáz főből álló, kétmilliárd forintba kerülő tanácsadói szolgálat felállítására. A miniszter válaszában közölte: a jövőben az összes uniós forrás 25 százaléka decentralizálva lesz, ezért szükséges a Regionális Fejlesztési Ügynökségek megerősítésére. Az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 150 ellenében és három tartózkodás mellett leszavazta a kormánytag válaszát.
Az Országgyűlés ezévi utolsó ülésnapján 32 előterjesztés – többek között a 2006-os költségvetésről szóló törvényjavaslat – vár végszavazásra.
