A rendszerváltás eredményeként a határon túli magyarságot nyíltan vállalhattuk, és kimondhattuk: együvé tartozunk – emelte ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában a parlamentben. A Fidesz elnöke hozzátette: a parlamenti nyílt beszédből viták, a vitákból vádak keletkeztek, és a határon túliak ügye pártpolitikai kérdéssé vált, de megoldás nem született.
Rossz helyen, mindig magunkon kívül kerestük a megoldást, törvény, határozat vagy politikai nyilatkozat formájában – szögezte le a volt miniszterelnök a kettős állampolgárság kapcsán, majd hozzátette: a megoldás a szívünkben van, és úgy hívják: tisztelet. „Tisztelet a határon túl élő magyarok kitartásáért és hűségéért. Tisztelet a kitartásért a nehéz időkben, hogy évtizedeken át kitartottak mellettünk, csendben, sok szenvedés között. És tisztelet a hűségért, hogy hűek maradtak magyarságukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz” – jelentette ki Orbán Viktor, aki kiemelte Wass Albert, Tamási Áron és Márton Áron nevét.
A volt kormányfő leszögezte: a tisztelet képes megteremteni az összefogást, és így a vitákat egyetértés válthatja fel. Orbán Viktor felkérte a parlamenti képviselőket, hogy egyperces felállással fejezzék ki tiszteletüket a határon túli magyarok sok évtizedes kitartásáért és hűségéért. A Fidesz-frakció tagjai eleget is tettek Orbán felhívásának, ám a kormánypárti padsorokban ülők nem mozdultak. Szili Katalin házelnök kijelentette, hogy néma felállást csak ő rendelhet el, majd ezt meg is tette, mire a koalíciós pártok politikusai is hajlandóak voltak felállva kifejezni tiszteletüket.
Gyurcsány: Az istenadta nép diktál
Válaszában a kormányfő Veres Péter 1943-as szavait idézve „fasiszta népiességnek”, majd pontosítva, „önző, tekintélyelvű és felsőbbrendű népiességnek” nevezte azt a szemléletet, mely akkor szereti a népet, ha ők ugyanazt gondolják.
Gyurcsány Ferenc szerint nem jó, ha azok, akik közös nemzeti megegyezésről beszélnek, felállítják a parlamentet, hogy így bizonyítsák, ki az igazi tiszteletadója a magyar nemzetnek. Aki keresi a közöset, az nem felállást javasol, hanem kezet nyújt – szögezte le a kormányfő. Hozzátette: aki keresi a megegyezés lehetőségét, az nem csupán a határon túliakért kér felállást, hanem apáinkért és anyáinkért, gyermekeinkért és a nyugdíjasokért, az egész magyar nemzetért.
Gyurcsány kiemelte: nem szabad diktálni népszavazással és felállítással, nem szabad úgy viselkedni, hogy „én vagyok a vezér, és én vagyok az, aki felállítom a népet, felállítom a parlamentet, aki diktálom Magyarországnak a tempót”. A miniszterelnök szerint belátásra, nyugalomra és egymás kölcsönös tiszteletére van szükség. „Mert tudják, ki diktál? Az istenadta nép! Ha már valakit tisztelni kell, akkor tiszteljük az istenadta népet határon belül és kívül, mert tavaly bebizonyította, hogy ebből az álságos nemzetpolitikából nem kér” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő távlati jövőről beszél, Áder a holnapot kéri számon
Magyarország jövőjéről döntünk most a közelgő hónapokban, a következő 7-8 év Magyarországáról. Magyarország számára kulcskérdés, hogy 2007-re legyen költségvetés – fejtette ki napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Mint mondta, nem kell költségvetés bármi áron, de egy jó költségvetés kell, amelynek forrásai a nemzeti célok megvalósítására fordíthatóak. Áder János reagálásában kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc arról beszél, mi lesz hét-nyolc év múlva, de arról nem szól, mit hoz a holnap. A Fidesz frakcióvezetője leszögezte: két hete várják a kormányfő felelős nyilatkozatát a hosszú távú áramvásárlási szerződések ügyében. Áder hozzátette: a Fidesz elkészítette a rendelet tervezetét, hogy március elsejétől tíz százalékkal csökkenhessen az áram ára. A frakcióvezető át is adta a tervezetet a miniszterelnöknek.
Gyurcsány Ferenc viszonválaszában közölte, „vannak olyan pillanatok egy ország életében, amikor a választási forgatókönyveket legalább egy napra, egy hétre felülírja az, hogy el kell döntenünk, miről szól az elkövetkezendő 7-8 év”. Hozzátette: nem azért van most ez a kérdés napirenden, „mert megpróbálnánk elbújni ezen a rettenetes és egyébként hihetetlenül bonyolult szembesítő kihívás elől, melyet Áder János és pártja intézett áramügyben, hanem azért, mert Európában államférfiak azon dolgoznak, hogyan lesz egy olyan békében élő földrész ez, ahol Európának nem kell elbújnia az Egyesült Államok és Kanada által diktált verseny elől”. (Részletek)
Magyarország gazdasági helyzetéről, az oktatásügyről, az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról esett szó többek között az interpellációk órájában a parlamentben.
Veres: Magyarország növekedett a visegrádi országok közül a legjobban
Három és fél év alatt az uniós csatlakozó országok éllovasából sereghajtókká lettünk, gyorsabban növekszik nálunk Csehország és Szlovákia is. Miért él másfél millió ember Magyarországon szegénységben, ha kirobbanóan sikeres az ország? Hova teszi a Gyurcsány-kormány azt a rengeteg sok pénzt? – tette fel a kérdést hétfői interpellációjában Lázár Mózes fideszes politikus. Veres János pénzügyminiszter válaszában elmondta: az elmúlt öt évben Magyarország növekedett a visegrádi országok közül a legjobban. Példaként említette, hogy 370 ezer munkahely létesült. Elismerte, hogy volt elszámolási szakmai vita az EU-val, azonban az elsődleges cél az ország felzárkózása. Lázár Mózes nem fogadta el a szakminiszter válaszát.
Jövőre mintegy 2,6 milliárd forintot vonnak el az ÁNTSZ-től, aminek következtében 400 embert bocsátanak majd el állásából. Indokoltak-e ezek az intézkedések – vetette fel a kérdést interpellációjában Frajna Imre fideszes képviselő. Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszában közölte: szükség van a nagy ellátórendszer átalakítására. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés igen.
Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a tárca botrányos tevékenysége ne tegye tönkre a felsőoktatás jövőjét, hallgatók százezreinek sorsát? – kérdezte az oktatási tárca államtitkárától Pósán László, aki szerint a kormányzat nem dolgozta ki megfelelően, hogy a jövő évtől bevezetendő többciklusú képzésben milyen mesterszakokon folytathatják majd tanulmányaikat a diákok az alapképzés után. Arató Gergely elmondta: a felsőoktatási intézmények az alapszakok akkreditációjakor megnevezték, milyen mesterszakokat képzelnek el, a Magyar Akkreditációs Bizottság azonban késlelteti ezen képzések akkreditálását.
Módosították az oktatási törvényeket
Az országgyűlés módosított több, oktatást érintő törvényt. A változtatás jogi kereteket nyújt ahhoz, hogy megvalósulhassanak a kormány Száz lépés programjának közoktatási és szakképzési elképzelései. A módosítás megváltoztatja az általános iskolák beiskolázási szabályait és arra ösztönöz, hogy a szakképzés alkalmazkodjon a munkaerőpiachoz.
Trump
A Nyugat még mindig nem érti Trumpot
