Uniós csúcs: London ellenállása felboríthatja a büdzsét

Ma kezdődik az EU-csúcsértekezlet Brüsszelben nagy feszültség közepette, amelyen az EU 2007–2013 közötti keretköltségvetésének számairól kellene dönteniük a tagállamoknak. Az EU soros elnöki tisztét betöltő London csak szerdán ismertette a büdzsére vonatkozó javaslatát, így a tagállamoknak alig egy napjuk maradt arra, hogy megismerhessék az elnökség álláspontját. A visegrádi országok és a Benelux-államok elismerik a büdzsé megalkotásának szükségességét, de elvetik a brit javaslatot. • Az EU-csúcstalálkozó kudarcát jövendölik• Szűkmarkú brit javaslat az EU-csúcs előtti napon

MNO-összeállítás
2005. 12. 15. 11:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A brit elnökséget lezáró, Brüsszelben december 15–16-án sorra kerülő EU-csúcson, mint azt Jack Straw brit külügyminiszter is jelezte, a tagállamok által egyre erőteljesebb nyomása alatt álló London nem kíván „bármilyen áron” megegyezésre jutni a 2007–2013-es uniós költségvetéssel kapcsolatban. A brit javaslat nem sokban különbözik a London által már december 5-én közzétett állásponttól. Ezt az európai partnerek egyhangúlag elutasították – emlékeztet az AFP. A csütörtöki értekezleten a régi tagállamok és London között várhatók a legnagyobb viták.

Rendhagyó, hogy újabb álláspontját a brit elnökség mindössze egy nappal az uniós csúcs előtt ismertette. Tony Blair brit kormányfő szóvivője útján is megerősítette, hogy London nem hajlandó továbbra is finanszírozni a főleg a francia mezőgazdaság számára előnyös agrárpolitika folytatását, míg Jack Straw nyilatkozatából elemzők arra következtetnek, hogy Nagy-Britannia továbbra is ragaszkodik eredeti elképzeléséhez: az új EU-tagok mondjanak le a felzárkóztatási összegek egy részéről. A brit elnökség másfél héttel ezelőtti tervezetében a szervezet bruttó nemzeti jövedelme 1,03 százalékát kitevő büdzsét terjesztett a tagállamok elé.

Élesedő európai ellentétek

A 2007–2013-as keretköltségvetés megszavazása már júniusban, a luxemburgi elnökség idején kudarcba fúlt, s ez súlyos presztízsveszteséget jelentett a közös Európa számára, sőt válságtüneteket idézett elő az EU működésében.

A csúcs közeledtével egyre látványosabb a brit–francia törésvonal: a párizsi kormány külügyminisztere hangsúlyozta, hogy radikálisan csökkenteni kell a Nagy-Britanniának jelenleg járó bőkezű költségvetési visszatérítést. A brit ellenzék szerint viszont Tony Blair már eddigi engedményeivel is elárulta a brit nemzeti érdekeket.

Mindeközben az Európai Parlament szocialista és néppárti frakciójának vezetői egyaránt figyelmeztették a tagállamokat: nem hajlandók bármilyen megállapodást elfogadni az unió következő költségvetéséről. Az Európai Unió 2007–2013 közötti keretköltségvetésének jóváhagyásához nemcsak a tagállamok egyetértése szükséges, hanem azt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A visegrádi országok és a Benelux-államok elvetik a brit javaslatot

A Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) és a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) egyetértenek abban, hogy az Európai Uniónak szüksége van hosszú távú költségvetésre a 2007 és 2013 közötti időszakra, de hat ország nem tartják elfogadhatónak jelenlegi formájában a legfrissebb elnökségi kompromisszumos javaslatot – ismertette Gyurcsány Ferenc a hét ország kormányfőjének brüsszeli tanácskozását követően. A magyar miniszterelnök szerint a jelenlegi javaslat a nemzeti és az európai felelősséget egyaránt sérti. Hozzátette: javítani kell a London által előterjesztett tervezeten, ám Magyarország abban is érdekelt, hogy az uniónak legyen költségvetése – közölte a Hír TV.

Gyurcsány Ferenc közölte: ha Orbán Viktor eléri a néppárti vezetők délutáni találkozóján, hogy az Európai Néppárt hivatalos álláspontja az uniós össztermék 1,14 százalékára rúgó éves költségvetés jóváhagyása legyen a tervezett 1,03 százalékos helyett, ugyanezt ő is el fogja érni a huszonöt kormányfő másnapi találkozóján. A miniszterelnök szerint ugyanakkor felelőtlen a Fidesz által felvetett javaslat, és nincs ma olyan politikus európai felelősséggel, aki minimális esélyét látná 1,14-es költségvetésnek

A lengyel és a francia külügyminiszter szerint nem megegyezési alap az új javaslat

Nem megegyezési alap az EU-költségvetésre tett új brit javaslat a lengyel és a francia külügyminiszter a a Financial Times levelezési rovatában közölt levele szerint. A két külügyminiszter kiemeli: a brit javaslat további, jelentős áldozatvállalást követel a szegényebb tagországoktól, miközben maga az Egyesült Királyság komoly mértékben javítaná pozícióját.

A levél szerint Lengyelország, mint az unió egyik legszegényebb tagállama, a második legkisebb fejenkénti konvergencia-hozzájárulást kapná az unión belül a jelenlegi brit tervezet alapján, ám ez az ország állná az elnökség által javasolt megtakarítások csaknem negyedét. Mindketten egyetértettek abban, hogy a költségvetési prioritásokat 2009-ben alaposan át kell tekinteni, és az új elképzeléseket a 2014–2020-as költségvetési időszakban végre kell hajtani.

Kiállásra kérik Gyurcsányt

José Manuel Barroso az uniós költségvetés vitája kapcsán azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy mint a visegrádi országok koordinátora, álljon ki az új tagállamok és Európa jövője szempontjából fontos elvek mellett. Az unió bizottságának elnöke még hétfőn ismertette a magyar kormányfővel a költségvetéséről kialakított elképzeléseit, amelyeket eljuttatott Tony Blair brit miniszterelnöknek.

A Magyar Rádió információi szerint Gyurcsány Ferenc ragaszkodik ahhoz, hogy megháromszorozódjanak 2007 után a 2004 és 2006 közötti támogatások.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt politikusaként is figyelmeztetett egy televíziós nyilatkozatában, hogy a magyar kormánynak nem szabad bármilyen kompromisszumos megoldást elfogadnia, s jelezte, hogy a néppárt is ezen az állásponton van.

Surján: Az új javaslat előnyt ad azoknak, amely országok ebben nem részesültek

Az új brit EU-költségvetési előterjesztés arra tesz kísérletet, hogy azon tagállamoknak is adjon valamilyen speciális előnyt, amelyek eddig ilyenben nem részesültek – áll Surján László, néppárti képviselő közleményében, melyben részletezi, mi változott az eredeti javaslathoz képest. A KDNP alelnöke kiemeli: a közép-magyarországi régió számára 2013-ig biztosítanák a 115 euró egy főre jutó támogatást

A politikus szerint hét évre számítva mindössze 2,5 milliárd euróval növelte meg az új javaslat a 2007–2013 közötti költségvetés kiadási oldalának tervezetét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.